Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-26 / 224. szám, csütörtök

16 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com PENGE Minden jó lesz Ez a mondat épülhet bele az olvasóba Körösi Zoltán Magyarka című regényének olvasása közben. A látásmód változását, a dolgok átérté­kelődését, az emlékek súlyo- sodását, a hétköznapi gon­dok semmivé válását figyel­heti meg az ember ebben a könyvben. Hogy klasszikus, szépen felépített regény-e ez? Avagy sok-sok apró lélekrajz, etűd, Szászi Zoltán kritikai rovata helyzet, történet? Történelmi leporelló és családregény egyben? Mélyvallomás és szociológiai helyzetfelmérés? Tiszta és fancsali tükre az át­alakuló társadalomnak, a rendszer- és gengszterváltá­soknak? Mindez egyszerre. Érzelgősség, hamisság és ha­tásvadászat nélkül. Olyan, mintha a világ minden borá­ból egy cseppet töltöttek vol­na egyetlen kehelybe, s most ezt lassú kortyolgatással, fe­nékig ki kellene inni. Család, regény. Ez a mű al­címe. Főhőse, Kati (nem akármilyen írói teljesítmény férfiként egy nő leikébe, tes­tébe, gondolkodásmódjába ilyen hitelesen belebújni!), akinek sorsa egy vidéki város­ka sorsával fonódik egybe. Akinek múltja elválaszthatat­lan ettől a térségtől, aki len­gyel és szerb nemzetiségek keveredéséből lesz azzá, aki, tehát magyarrá. Olyan ma­gyar emberré, aki a 20. század utolsó harmadában szociali­zálódik, s a sors kényszeríti, hogy azzá a prostituálttá vál­jon ausztriai bordélyokan, akit Magyarkának hívnak a KGST-államokból érkező kol- leginái. Ebben a regényben olyan belső történésfolyamat RÖVIDEN Streep és Bridges első közös filmje Los Angeles. Lois Lowry Az emlékek őre című ifjúsági re­gényének filmfeldolgozásában szerepel Meryl Streep és Jeff Bridges. A The Giver című film jövő augusztusban kerül a mozikbam és egy olyan világba vezet, amelyben nincsenek konfliktusok, rasszizmus és betegség. A történet főhőse egy 12 éves fiú, akinek sorsáról, leendő hivatásáról a helyi szoká­soknak megfelelően a társadalom bölcsei határoznak. Jeff Bridges a fiút hivatására felkészítő bölcset játssza, Meryl Streep pedig a különös társadalom autokrata vezetőjét. A filmet Phillip Noyce (Férfias játékok) rendezi, a forgató- könyvet Vadim Perelman (Ház a ködben) írta, a producerek sorában Jeff Bridges neve is olvasható. (MTI) Oláh Ibolya visszatér Nyíregyháza. Hosszabb szünet után egy zenekar énekes- nőjeként tűnt fel Oláh Ibolya. A Karmapirin nevű nyíregyhá­zi blues-rockcsapat Mankó Éva kiválása után keresett új éne­kest. A szintén nyíregyházi születésű, a Megasztár című te­hetségkutató tévéműsorban egy évtizede felfedezett éne­kesnő már együtt próbál a feltörekvő zenekarral, októbertől pedig koncerteznek is. (PÁI) részeseivé teszi Körösi Zoltán az olvasót, amelyben ritkán lehet része. Aki ebbe beleme­rül, az Kati fejébe bújva képes látni, megélni, szégyelleni, szeretni és szeretkezni, fellá­zadni. Körösi olyan „mozivá” emeli a történetet, amelyben érezni a szagokat, látni a hely­színeket. A regény történetfolyama olyan szerteágazó, hogy kár lenne belőle egyetlen részle­tet is elárulni, el kell olvasni, megéri! Aki figyelmesen éli meg a regény Katijának tör­ténetét, napokig csak az jár a fejében: mit is tudok magam­ról, hol vannak a gyökerek, kik azok, akikben továbbél­hetek, meddig nyújtózkod­nak bennünk élők és holtak. Van a könyvben egy mondat, amely mindig akkor íródik le, amikor valamilyen tragédia van készülőben. Ez a mondat így hangzik: „Mostantól min­den jobb lesz, nem is csak jobb, de jó!” S ebbe a mon­datba lehet és bele kell halni, de ebben lehet és muszáj élni. így kell elviselni, így lehet ép ésszel túlélni elveszett sze­relmet, halált, kudarcot, tra­gédiát, gyilkos kórt és meg­aláztatást. Csak így fogadha­tó el a kényszerkurvaság, a ki­szolgáltatottság, az egész nyomorult világ. Körösi Zoltán: Magyarka Kalligram,2013. Értékelés: KÖRÖSI ZOLTÁN MAGYARKA Beszélgetés a Subscribe zenekar két tagjával veszteségekről és nyereségekről Izgalmas húzás az Alomtégla (Stofira Erik felvétele) A keményvonalas metál rajongóit nem kis mér­tékben lepte meg a műfaj magyarországi legjobb­jának lépése, mikor meg­jelentette a Bookmarks című, popzenei vonalak­kal fűszerezett albumát. A Subscribe két frontem­bere, Csongor Bálint és TilkMáté mesélt nekünk a zenekarról. HAVRAN KATALIN Tizennégy év közös zenélés után úgy érzik, az új albummal érettebb korszakába lépett a formáció. Míg az első Subscribe-al- bum kifejezetten a hardcore métáira épült, később egyre több stíluselemet adagolta­tok a zenétekbe. A legújabb lemez ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása? Bálint: Amikor eltűnik a fia­talkori rózsaszín köd, az ember belátja, hogy felelősséggel tar­tozik maga és mások iránt. Egyre több nehézséggel talál­kozik az életben, például elve­szíti szeretteit. Szerintem ez az, ami az új lemezünkön hall­ható. Az első lemez, a Sanity Has Left the Building fiatalos zabolátlanságot tükröz, olyan, mint egy óvodai zsúr, ahol a gyerekek az ágyakon ugrabug­rálnak. Később egész másról kezdenek szólni a dolgok, és mi ezt az érzést próbáltuk vissza­adni. A legfiatalabb tagunk nemrég lett harmincéves. Fel­nőttünk, sajnos. Máté: Szerintem ez jó dolog, legalábbis abból a szempont­ból, hogy egy új oldalunkat tudjuk megmutatni. Ez törté­nik a Bookmarkson is, amely olyan sztorit mesél el, amit mindenki ismer, csak nem biz­tos, hogy át tudja adni. Mi egy ilyen formába öntöttük mind­azt, ami velünk történt az utóbbi öt évben. Egyébként most újra dolgozunk, készül a negyedik lemezünk. A bookmarks, azaz a könyvjelzők a zenekar pálya­futását vagy a személyes éle­teteket jelölik? Bálint: A személyes életün­ket. Mindig vidám lemezeink voltak idáig, általában egy kita­lált álomvilág körül forogtunk. Az utóbbi három év alatt azon­ban a zenekarban mindenki el­veszített valakit: vagy egy hosszú kapcsolatból lépett ki, vagy elvesztette az édesányját. Mindenkinek íródott tehát egy olyan története, amelyről úgy éreztem, hogy szólhatna egy szám: egy könyvjelző. Vala­mennyi könyvjelzőnek egy nő áll a középpontjában, vagy sze­relem, vagy édesanya. Egy ke- serédes témát kaptunk, fűszerezve ezzel a felnövésdo­loggal. Aki olyan életvitelű, mint mi, az nehezen emészt meg ilyesmit. Nagyon őszinte és személyes lemez született. Ezért lett Bookmarks a címe, ami egyébként egy elég rossz döntés, mivel ha beírod a Google keresőbe azt a szót, hogy Subscribe, kiad ezer dol­got, csak minket nem. A Book­marks esetében hasonló a hely­zet. Szóval rossz zenekarnév­hez rossz lemezeim párosult. A borítónak viszont egy nem ha­gyományos könyvformátumot adtunk. Az viszont számotokra is meglepő kellett, hogy legyen, hogy olyan dalok is kerültek a lemezre, amelyeket nem csak a rajongóitok ismernek, hanem a széles közönség is. Mennyire elfogadható szá­motokra, hogy rádióbarát zenétjátszotok? Bálint: Nagyon meglepő volt. Az Álomtéglát a Between Heaven and Her című számunk végére készítettük, de végül úgy döntöttünk, hogy elválasztjuk a két témát. Ekkor még nem volt szó arról, hogy magyarul éne­keljük. Azt mondtuk, vegyük fel angolul és magyarul is, és utána döntsük el. Amikor a magyar verzió mellett voksoltunk, már éreztük, hogy lehet belőle egy jó dal. Egyszerűsítettünk rajta, bekerült a rádióba, és azon kap­tuk magunkat, hogy egy telje­sen más közeget sikerült meg­szólítanunk, mint eddig. Ez a közeg a dal hatására eljött a bu­likra, és lehet, hogy meglepetés érte, amikor megismert minket. A rajongóinkat pedig épp ellen­kezőleg, az lepte meg, hogy egy slágeres számot írtunk. Az Álomtégla mindenképp egy iz­galmas húzás volt. Az Álomtégla az egyetlen magyar nyelvű szám az albu­mon. Az angol azért dominál, mivel ez passzol leginkább a zsáneretekhez? Bálint: Egyrészt sokat ját­szottunk külföldön, másrészt a rock’n’roll nyelve alapvetően az angol. Ennél a műfajnál nagyon fontos a szöveg, tehát a mon­danivaló is, hiszen ez határozza meg a zenekar identitását. Az angollal pedig nagyon jól lehet játszani: ha hangzatos szavakat hallasz, rögtön felkapod a fejed, még ha nem is tudod, hogy mi­ről van szó. Nagyon szeretünk angolul írni, de nem határoló­dunk el a magyartól sem. Máté is ír verseket magyarul. Máté: Mindamellett szeret­nénk az egészet egy sokkal na­gyobb, nemzetközi szcéna elé kivinni. Nemcsak Magyaror­szágon és a vonzáskörzetében tervezünk koncertezni a jövő­ben, hanem Londonba és Finn­országba is el szeretnénk láto­gatni. A Sundance igazgatóját lenyűgözte Szarajevó A film termékeny talaja MTl-HÍR Szarajevó. A független fil­mek legjelentősebb amerikai mustrájaként számon tartott Sundance fesztivál igazgatója a film „termékeny talajának” ne­vezte a balkáni térséget és Kö- zép-Európát. John Cooper a boszniai fővá­rosban ismertette a Film For­ward elnevezésű nemzetközi programot, amelynek kereté­ben amerikai alkotók mutatják be munkáikat különböző or­szágokban. „Szarajevó különö­sen lenyűgöző a már meglévő gazdag filmtörténete és a terü­letén most kibontakozó új film- történet miatt” - mondta Coo­per, hozzátéve, hogy a balkáni állam nem csupán regionális filmközponttá nőtte ki magát, hanem néhány jelentős holly­woodi filmrendező figyelmét is sikerült felkeltenie. Cooper elismerően beszélt Tarr Béla szarajevói filmaka­démiájáról, amely idén kezdte meg működését. A Sundance igazgatója rá­mutatott, a szarajevói filmfesz­tivál a térség legnagyobb se­regszemléjévé nőtte ki magát. Bosznia emellett néhány hollywoodi hírességet is meg­ihletett, legutóbb az Oscar-dí- jas Angelina Jolie-t, akinek első rendezése, A vér és méz földjén egy fiatal bosnyák muszlim nő és egy szerb férfi szerelméről szól, akik a boszniai háború idején a front két ellentétes ol­dalán találják magukat. A szülők az elnöknél lobbiznak Elton John ellen Melegszik a helyzet ÚJ SZÓ-HÍR Moszkva. Egy szülőket tö­mörítő közép-uráli egyesület el akarja érni, hogy tiltsák be El­ton John közelgő oroszországi koncertjeit. A heves tiltakozás oka az, hogy a brit énekes nyíl­tan homoszexuális. A szülők nyílt levelet írtak Vlagyimir Putyinnak, amely­ben arra kérik az elnököt, aka­dályozza meg Elton John moszkvai, illetve kazanyi fellé­pését, mivel az énekes azért megy Oroszországba, hogy tá­mogassa a helyt meleg közös­ségeket. Az országban január­tól érvényes a meleg propa­ganda tilalmának törvénye, er­re a jogszabályra hivatkoznak a szülők. Elton John még nem szólalt meg az ügyben, de néhány nap­pal ezelőtt a brit Guardiannek adott interjújában beszélt a kö­zelgő oroszországi koncertek­ről is. Elmondta, hogy nem hagyhatja magára az ottani me­legeket, muszáj odamennie és jelenlétével is támogatnia őket, még akkor is, ha nem tudja, mi fog történni a koncerten. Idén egyébként több popsztár is til­takozott már az említett tör­vény ellen, köztük Madonna, Cher és Lady Gaga, aki szerint ez csak olaj a tűzre, és a melegek ellen hergeli az embereket. Egy friss felmérés szerint az oroszok negyven százaléka gondolja azt, hogy a homoszexuálisok­nak orvosi segítségre van szük­ségük. (guardian, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents