Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-25 / 223. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 25. www.ujszo.com A Fotográfia Közép-Európai Házában látható Mucsy Szilvia Üres színtér című kiállítása Betonhangulatú urbánus tájak RÖVIDEN Közkincs lett a Čapek-villa Prága. Emlékhellyé és kulturális központtá alakítják át Karel Čapek, a világhírű cseh író egykori prágai villáját, amelyet a cseh főváros 10. kerületének önkormányzata a napokban vett meg az örökösöktől 43,9 millió cseh koronáért. A villa megvételével Karel Čapek (1890-1938) és testvére, Josef Capek (1887-1945) neves festő számos értékes személyes tárgya - köztük a könyvtár és a levéltár- került a városrész tulajdonába. Az iratok között van Karel Čapek több eddig publikálatlan útirajza, valamint Josef Čapeknek a koncertrációs táborban készített rajzai. Az örökösök több szobát abban az állapotban hagytak, ahogy az Karel Čapek halálának pillanatában volt. Az íróasztalon például ott fekszik az aznapi újság a félig megfejtett keresztrejtvénnyel. (MTI) Giccsparádé, irodalom, zene Pozsony. Ma este fél héttől a Pozsonyi Magyar Intézet Café Nappalijában (Védcölöp út/Palisády 54.) mutatják be a szerkesztők az Irodalmi Szemle szeptemberi számát, amelynek témája a giccs- és trashkul- túra. Tóth Kinga költő, tanár, énekes a zajzene rejtelmeibe is bevezeti a közönséget. Utána, 19.30-kor indul az Expired Passport Music Club őszi idénye. A házigazda zenekar akusztikus műsora után Z. Németh István, a közismert hazai magyar költő könyvbemutatója következik, majd Emmer Péter gitáros, énekes, dalszerző lép fel. A rendezvény ingyenes, (juk) Nagyezsda biztonságban van Moszkva. Biztonságos helyre vitték a mordvinföldi táboron belül Nagyezsda Tolokonnyikovát, a Pussy Riot punk- együttes tagját, aki arra panaszkodott, hogy a börtön parancsnokhelyettese életveszélyesen megfenyegette. Az illetékes hatóság cáfolta, hogy magánzárkában helyezték volna el a kétéves büntetését töltő fiatal nőt, aki a javító-nevelő táborban uralkodó embertelen körülményekről is beszámolt. Az orosz büntetés-végrehajtás képviselője azt nyilatkozta, hogy a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban februárban botrányt kiváltó Pussy Riot-akció résztvevőjét kedvező körülmények között tartják fogva. Tolokonnyikova egy 7 négyzetméter alapterületű zárkában kapott helyet, ahol hűtő is van, és korlátlan telefonbeszélgetést folytathat. (MTI) Hármas könyvbemutató Ounaszerdahely. A Vámbéry Polgári Társulás, a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó és az AB-ART Könyvkiadó ma este mutatja be a Vámbéry antológia 2013 című kötetet, Hodossy Gyula Ma elkezdődik bennünk a szeretet című művét, illetve Feliinger Károly Alázat című kötetét. A három könyvet Horváth Veronika, Sütő Csaba András és Szalai Zsolt méltatja. Helyszín az Arthe cafe, a kezdés időpontja 18 óra. (juk) Mucsy Szilvia: Giardini Naxos, Szicília, Olaszország - 2009 Visszatér a Republic exgitárosa, Tóth Zoltán Változatos album JUHÁSZ KATALIN Budapest. Tóth Zoltán gitáros, aki a Bódi László „Cipő” halálát követő bulvárhírverés hatására 23 év után kivált a Republic együttesből, saját lemezt jelentet meg. (Képarchívum) Tóth Zoltán a zenekar alapítótagja és számos slágerének szerzője, ám a tavaszi botrányok után már nem érezte otthon magát az új énekessel felálló Republicban, ezért a szólókarrier mellett döntött. Ennek eredménye az október közepén megjelenő, 12 saját dalt tartalmazó Húsvéti hó című lemez. Az előzetes információk alapján az album változatosra sikeredett: lesznek rajta britpop ízű dalok, modern hangzású, táncolható szerzemények és Re- publictól megszokott hangulatok is. Tóth Zoltán az album dalainak írásakor még stúdiózenészekben gondolkodott és szólólemezt terveztett, de a munkálatok folyamán létrejött körülötte egy új, állandó zenekar, amely a Köztársaság Park nevet kapta. Pozsony. Mucsy Szilvia budapesti fotóművész olyan környezeti helyszíneket fotóz, amelyeket az ember átformált, a maga igényeihez igazított, urbánus környezetté épített. Amelyeken a természetes teremtődés varázsos esztétikáját a beavatkozó funkcióteremtés designja veszi át. TALLÓS1 BÉLA Az Üres színtér című sorozat fotó-tájképein Mucsy Szilvia olyan városi tájakat örökített meg, amelyek az emberi beavatkozás által funkciót kaptak. Olyan urbánus helyszínek ezek, amelyeken a városlakó saját igényeit kiszolgálandó tette hasznosíthatóvá a természeti környezetet. A sorozat azért kapta az Üres színtér címet, mivel a fotókon nincs jelen a funkciót éppen (ki) használó ember. Vagyis üresen, funkciójuknak megfelelő történésre várva, önmagukban állnak. A sorozat címében a színtér, ahogy Mucsy Szilvia elmondta, a színpadra utal. A képek ugyanis ahhoz hasonló különös érzetet fejeznek ki, mint amit a színházi előadáshoz kulisszákkal drámai (játékjtérré előkészített színpad sugároz. „Az üres városi terek vagy urbánus területek olyan hatást váltanak ki, mint előadás előtt a berendezett színpad - nyilatkozta Mucsy Szilvia. - A díszletek a helyükre kerültek már, de amíg nem jelenik meg közöttük a színész, addig a nézőt várakozással teli feszültség tölti el. Ezt a fajta feszültséget éreztem meg az üres urbánus területekben. Ürességük pedig azért vonz, mert egyfajta feszült várakozás érzetét indítják meg bennem, olyasvalamit, ami a természetben, a természeti tájképekben nem érintett meg soha. Ebben, az egyébként folyamatosan készülő és bővülő sorozatban a feszültségen kívül az az ellentét érdekel, ami a természeti táj és az emberi kéz által, humán beavatkozással alakított táj között húzódik meg. Vagyis az a kontraszt, hogy a természeti táj az életről szól, az emberi kéz formálta táj pedig elsődlegesen a funkcióról.” Az urbánus területek azon: ban emberek, azaz funkciókihasználtság nélkül, önmagukban létezve a kiüresedettség, a csendesség s egy kicsit a magányosság érzetét keltik. Ezen az sem változtat, hogy bizonyos, a funkciójukból adódó élethelyzetek megélhetőségének lehetősége társítható hozzájuk. Bár Mucsy Szilvia „színtér-képei” különböző országokban és kultúrákban készültek, az ürességérzet mindegyiken, vagyis mindenütt j elen van. „Részben a betonnak köszönhetően - mondja a fotóművész. - Az urbánus építészet egyik alapja nagy arányban a beton. A képekről az az emberi gesztus is előtűnik, hogy az urbánus tereket betonnal ön- tik ki. Különböző területeket, gyárterületet, városi házsorba ékelődött foghíjat, tengerparti részletet láthatunk, de a beton mindenütt szembeötlően ott van. Olyan tengerparti helyszínen is jártam, ahol betonutat, mintegy betonkifutót építettek a part irányába, de az út végét, pár méterre a víztől, betonfallal lezárták, ellehetetlenítve a továbbhaladást. Nem használható például csónakok tengerhez szállításához és vízre bocsátására sem, meet nem vezet el egészen a vízig. Tehát semmi értelme sincs, hogy megépítették a homokos fövenyen. Arra jó, hogy elgondolkoztasson az emberi teremtésnek arról a részéről, amely nem veszi figyelembe a természeti környezetet. Amelynek nyomán felépülnek különböző konstrukciók, amelyek esetenként nem is illenek a tájba, funkciójuk is kétséges.” A kiüresedett betonhangulatot árasztó helyszínek némelyikén műanyag kerti szék látható. „Főleg a mediterrán kultúrákban találkozhatunk nem várt helyszíneken nem a megszokott funkciót szolgáló műanyag székkel. Olaszországban készült egyik képemen hullámtörő betontömbök mellett látható egy fehér műanyag szék. Nem köthető hozzá értelmes funkció. Viszont érdekes esztétikát teremt azzal, hogy a természet adta látványt nemcsak betonnal, hanem műanyaggal is sikerül megtörnie az embernek. Aki valahogy mindig hozzá tud adni a természeti környezethez olyasmit, ami nem illik oda. Ami funkciójában, logikájában és látványban is érdekes jelenséget eredményez.” A kiállítás képei azt is sugallják, hogy amint a városi környezetben megjelenik egy újabb üres terület, mint például két ház között egy foghíj, az ember nyomban kitalál valamit és beépíti, ha csak ideiglenesen is. „Mai modem világunkban sok funkciónak meg kell, hogy feleljen a város - mondja Mucsy Szilvia. - Ezért, hogy minél jobban hasznosítható legyen az urbánus tér, minden talpalatnyi területet megpróbálnak a modem igényekhez igazítva kihasználni. Görögországban a foghíjakra parkolókat szoktak építeni. Nem igazából praktikus funkció ez. Ugyanis mivel nagyon szűk terek, a parkolóőrnek, ha megjön a legbelül álló autó tulajdonosa, ki kell vinnie az összes útban álló kocsit, hogy kiállhasson a legutolsóval.” A beépített városi tájak a megörökítés pillanatában éppen cselekvő ember nélkül, az ürességérzet ellenére mégis társíthatok a tevékeny, mozgás- ban-folyamatokban zajló mindennapi élet illúziójával. A helyszínekről leolvasható funkciónak köszönhetően ugyanis bennük rejlik a tevékenykedő ember jelenlétének lenyomata, a hasznosíthatóság, s a hozzájuk köthető urbánus lét milyensége. Ezáltal az üres színtér jelenpillanatai a lezajlott folyamatok hagyatékával és a jövő várakozásával töltődnek meg. Úgy-ahogyan élhetővé válnak. OTTHONUNK A NYELV Szlovákiában vagy Szlovákián SZABOM1HALY GIZELLA Egyetemi oktatóként nem egyszer hallottam már hallgatóimtól azt, hogy valami Szlovákián történt, sőt van egy-két példám ennek a rágós alaknak az írásbeli használatára is. Mivel ez utóbbiak fordításokban fordultak elő, feltételezem, hogy a szlovák na Slovensku befolyásolta az adott hallgatókat, ezért választották a Szlovákiában forma helyett a Szlovákián formát. E téren nem folytattam kutatásokat, de ez a forma valószínűleg nem csak egyes hallgatóim beszédében fordul elő, erre utal az is, hogy a Facebookon is van egy Szlovákiában, nem Szlovákián című oldal, amelyen még egy Szlovákia-térkép is látható, rajta nagy piros betűkkel a -ba, -ban, -bál ragok. Konkrét helyjelölés esetén az -on/-e-/ön és a -ban/-ben ragok jelentése aránylag jól elkülönül: az előbbi azt jelenti, hogy valami valaminek a felszínén található, az utóbbi pedig azt, hogy valami valaminek a belsejében van, pl. a földön egy cetli hevert :a hideg földben nehezen csírázik a mag. Ha azonban mélyebbre ásunk a témában, megállapíthatjuk, hogy mégsem olyan egyszerű ez a dolog, hiszen például az ágyban fekvő beteg egyben az ágyon is fekszik, a repülőn utazók pedig valójában a repülő belsejében foglalnak helyet. A helynevekben is változó a raghasználat. Vannak olyan nevek, ahol a ragnak jelentésmegkülönböztető szerepe van: pl. Csongrádban (a megyében) : Csongrádon (a településen), ugyanez érvényes a Gömörben: Gömörön szópárra is. A külföldi településnevek nagyrészt -ban/-ben ragot kapnak: Prágában, Bécsben, Párizsban, a magyarországiak viszont változóak. Mivel Szlovákia területe korábban a Magyar Királyság része volt, a szlovákiai települések hagyományos magyar nevében is váltakozva fordulnak elő ezek a ragok: Pozsonyban, Turócszentmárton- ban, Rimaszombatban de Kassán, Zsolnán, Galántán. Az ország utótagú nevek a magyarban -ban ragot kapnak: Németországban, Olaszországban, ez alól ma már kivétel Magyarország, hiszen régebben -ban/- ben rágós volt, ma viszont azt mondjuk: Magyarországon. A Szlovákia név viszont úgy viselkedik a magyarban, mint az Itália, Flandria, Anglia, azaz belviszonyragot kap: Itáliában, Flandriában, Szlovákiában.
