Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-23 / 221. szám, hétfő
EGÉSZSÉG ■ 2013. SZEPTEMRFR 23. 12 A SZÍV NAPJA www.ujszo.com A szívroham, vagy más néven infarktus lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, így az adott terület szöveti oxigénellátása megszűnik, mely a szívizomsejtek pusztulását eredményezi. elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, ugyanis infarktus során a szűkületet okozó (leginkább lágy) plakkok megrepednek, az ennek következményeként kialakuló vérrög hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben. Az infarktus kiterjedése attól függ, milyen nagy ellátási területű érszakaszon következett be az elzáródás, azaz milyen mértékű az oxigénhiány eredményeként bekövetkező szívizompusztulás. Előjelei Noha a legtöbb esetben a szívroham hirtelen alakul ki, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal vagy már hetekkel korábban vannak már erre utaló figyelmeztető jelek. Ezekre az előjelekre kellene jobban odafigyelnünk, mert időben észrevéve orvosi segítséggel maga a szívroham nagy eséllyel elkerülhető lehetne. Mikezek? • vissza-visszatérő markoló/szorító fajdalom a mellkas közepén • a fajdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra • a mellkasi fájdalom mozgásra erősödik, pihenésre viszont csökken, megszűnik • nők esetében jelentkező nem tipikus tünetek; fáradtság, kimerültség, alvászavarok, szorongás, nehezen kapnak levegőt A szívinfarktus tünetei személyenként is nagyban különbözhetnek, atipikusak is lehetnek pl. nőknél, idősebb betegeknél, illetve egyes betegségcsoportoknál, a tünetek lehetnek enyhébbek, esedeg nincs fájdalom, csak fulladás, gyengeségérzés, sőt néha egyáltalán nem is észlelhető az infarktus, csak későbbi orvosi vizsgálat során derülnek ki a „lábon kihordott” szívroham jelei. » ... attólfügg, milyen nagy ellátási területű érszakaszon következett be az elzáródás... A szívroham tünetei már magát az infarktust jelzik: • egyre sűrűsödő szorító mellkasi fájdalom • a fajdalom pihenésre sem enyhül, időtartama elhúzódhat 30 percen túl is • hideg veríték, izzadás • folyamatosan fennálló fajdalom a has felső részén • légszomj, fulladás • hányinger, hányás • megsemmisülés érzés • eszméletvesztés Elsősegély szívroham esetén Bárkivel előfordulhat, hogy környezetében valaki szívinfarktust kap, vagy éppen ő maga szenvedi el azt. Nem árt tisztában lenni az alapvető szabályokkal, hiszen ilyen esetekben perceken múlhat az ember élete. Mit tegyünk? Azonnal hívjuk a mentőket (155), ne hagyjuk, hogy a bajba jutott beteg lebeszéljen minket a mentők hívásáról (ez főleg férfiaknál gyakori!) Ha eszméleden, pulzusa nem tapintható, kezdjük el a beteg újraélesztését, (de csakis akkor, ha rendelkezünk kellő ismerettel)! Ha a szívrohamra jellemző rosszullé- tet magunkon tapasztaljuk, hívjunk mentőt. Nagy hiba arra várni, hogy a mellkasi fájdalom talán majd magától elmúlik, hiszen a gyógyítás eredményessége a minél hamarabb megkezdett kezelésen múlik. Ne üljünk ilyen esetben autóba, mivel az állapotunk hirtelen rosszabbodhat, és ezzel veszélyeztetjük önmagunk és mások életét is. Csak akkor kérjünk meg valakit, hogy vigyen el kocsival a legközelebbi kórházba, ha a mentőket nem lehet elérni. Rendkívül fontos a megelőzés! Az infarktus kialakulását nagymértékben befolyásolja a helytelen életvitel: a rossz táplálkozási szokások, a testmozgás hiánya, a stressz mértéke. Az infarktusra hajlamosító tényezők: • dohányzás • családban a szívinfarktus fiatal életkorban való előfordulása • cukorbetegség • túlsúlyosság • magas vérnyomás • magas koleszterinszint • alacsony HDL-koleszterinszint (azaz kevés „jó koleszterin”) • stressz — különösen a düh és az agresszivitás • mozgásszegény életmód Amire figyelnünk kell * * • • étrendünk legyen egészséges, zöldségben és gyümölcsben gazdag, zsírban, sóban, cukorban szegény • ha kell, fogyjunk le, és ne hízzunk vissza • hagyjuk abba a dohányzást! • végezzünk rendszeres testmozgást, már napi 20 perc intenzív séta is jótékony hatású • a kockázati tényezők, pl. a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint kezelése Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata csökkenjen. Legyen időnk odafigyelni testünk intő jeleire. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha infarktusra utaló jeleket észlelünk magunkon vagy másokon, és legfőképp a tudatos és helyes életvitellel előzzük meg a bajt. (medical) Az 5 legjobb étel Hogyan ismerjük fel az infarktust? Halfélék A tengeri halak húsa rengeteg omega-3 zsírsavat tartalmaz. Rugalmassá teszi az érfalakat, csökkenti a vérnyomást, megakadályozza a szervezetben a gyulladásos folyamatok kialakulását. Segíti a szívműködést, és csökkenti az érfalakon belüli lerakódásokat. A tengeri halak közül a legkiválóbb omega-3 forrás a lazac, de tökéletesen megteszi a tonhal, a makréla, a hering és a szardínia is. Ha hetente kétszer hal kerül a tányérra, az már jelentősen csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Hüvelyesek A fekete bab, a lencse és a szójabab is tökéletes alapanyag. A kutatásokból kiderült, hogy a hüvelyesek rendszeres fogyasztása csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is. A hüvelyesek fogyasztása jó hatással van a vércukorszintre is, így cukorbetegnek főként ajánlott. Ha egy héten három alkalommal fogyasztunk különféle hüvelyeseket, akkor 22%-al csökken a szívbetegség kockázata. Magvak - dió, mogyoró és társaik Az olajos magvak telítetlen zsírokat tartalmaznak, amelyek csökkentik a rák kialakulásának veszélyét, emellett segítik a koleszterinszintet kiegyenlíteni. A máj működését is jótékonyan befolyásolják, így a méregtelenítést is elősegíti a fogyasztásuk. Napi egy marék mag már sokat segít a szívünknek, ízesítsük vele a müzlit vagy a salátát, de a húsok mellé is nagyon finomak. Alkohol Meglepő, de a mérsékelt alkohol- fogyasztás is jó hatással lehet a szívműködésre. A keserűitalok vagy amiket gyógynövényekből készítenek, kimondottan ajánlottak, illetve tgy pohár száraz vörösbor is nagyon jó választás. Ezek jó hatással vannak a koleszterinszintre, ráadásul a borban található anyagok még az érfalakat is óvják. Teljes kiőrlésű gabonák A finomított lisztek elvesztik a B-vitamin-tartalmukat, ráadásul eltávolítják belőle a csírát és a rostot, így ezek kerülendők. A rostok segítik az emésztést, a teljes kiőrlésű lisztek pedig csökkentik a rossz koleszterin szint és a szívbetegségek kockázatát, így a szívbeteg diétához tökéletesen illeszkednek. (femeafe) » Jó, ha tudja... Hol van valójában a szívünk, és a hétnek melyik az a napja, amikor a legnagyobb az esélyünk az szívinfarktusra? A szív testünk motorja, amely életünk során soha nem áll meg, naponta kétezer liter vért mozgat meg, szállítva az élethez szükséges oxigént és a tápanyagokat. Az Everydayhealth.com portál összeszedte a legérdekesebb tudnivalókat a szívről. • Nem ott van a szívünk, ahol gondolnánk Tegyük a szívünkre a kezünket! Gyerekkorunk óta bal oldalt tudjuk a szívünk helyét, ha meg kellett határozni. Amikor esküre emeljük kezünk, reflexszerűen mellkasunk bal oldalára tesszük kezünk, pedig testünk „motorja" a mellkasunk közepén helyezkedik el. Az emberek elenyésző százaléka születik dextrocardiával, azaz úgy, hogy a szíve a mellkas jobb oldalán dobog. A szakemberek szerint ez a rendellenesség nem számít fogyatékosságnak, teljes értékű életet élhet vele az ember. • Hetvenszer ver a szívünk percenként A becsült adat szerint, amit a Mayo Klinika kutatásai alapján publikáltak, az egészséges felnőtt szíve bármilyen helyzetben percenként 60- 100 dobbanás között teljesít. Ez alapján egy átlagos, egészséges emberi szív naponta 100 000 alkalommal, míg az átlagos élettartam alatt 2 milliárd 500 millió alkalommal dobban. Az újszülöttnek a leggyorsabb szívverése, ami 70-190 dobbanást jelent percenként. Az egészséges, sportos életmódot folytató atlétáknál pont fordítva történik mindez, ott 40 és 60 dobbanás percenként. A szokásosnál magasabb nyugalmi pulzusszám (úgynevezett tachycardia), vagy alacsonyabb normál szívverés (bradikardia) szívproblémákat jelezhet. Fontos, hogy figyelje a normális szívritmust. • Az érrendszer mintegy 100 000 kilométer hosszú Három különböző típusú eret különböztetünk meg: az artériák szállítják a vért a szívbe és a szervekbe, a vénák szállítják a vért a szervekből, a végtagokból vissza a szívbe, a hajszálerek feladata pedig az, hogy összekösse a kettőt. Mindent összevetve, az artériák, a vénák és a hajszálerek rendszere a testben elég hosszú ahhoz, hogy a Földet több mint kétszer körülérje. (everydayhealt.com)
