Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-23 / 221. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt Peter Solan filmrendező Pozsony. Elhunyt Peter Solan szlovák filmrendező, 84 éves korában, szombaton érte a halál. Pályáját a múlt század ötvenes éveiben dokumentumfilmesként kezdte. Első játékfilmje, Az ördög nem alszik Peter Karvaš szatirikus elbeszélései alapján készült; az íróval később több közös munkájuk is született. Filmtörténeti érdekesség, hogy Solan rendezése az első szlovák krimi, az 1959-es A férfi, aki nem tért vissza. A hatvanas években a csehszlovák újhullám jeles alkotói között tartották számon. Ekkor forgatta legismertebb művét, A bokszoló és a halált. A koncentrációs táborban játszódó történet egy fogoly és a táborparancsnok párharcát mutatja be, a film nemzetközi fesztiválokon is sikerrel szerepelt. A hetvenes években politikai okokból jószerével csak rövidfilmekre, dokumentumfilmekre kapott lehetőséget, játékfilmekkel a nyolcvanas években tért vissza. 1994-ben életművét Igric-díjjal ismertékel. (SITA) Magyar költők a craiovai fesztiválon Craiova. Magyar költők - Turczi István, Balázs F. Attila, Simon Adri, Székelyhídi Zsolt és Berka Attila - is szerepelnek a szeptember 24. és 27. között a dél-romániai Craiován tartandó Eminescu Nemzetközi Költészeti Fesztiválon. Rajtuk kívül dél-amerikai, olasz, spanyol, portugál, orosz, izraeli, szerb, macedón, szlovák, moldáv, montenegrói és román költők kaptak meghívást. A háromnapos rendezvény programjában felolvasások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, valamint a Merre tart a kortárs költészet? című szimpózium kapott helyet. A fesztiválon adják át a rendezvényt szervező Eminescu Akadémia díjait is. Az idei Eminescu Költészeti Díjat Turczi István veheti át. Tavaly Balázs F. Attila kapott díjat műfordítói tevékenységéért, (ű) Könyvbemutató: Öt év Afrikában Somotja. Holnap 17.30- tól mutatják be Fóthy János Öt év Afrikában - Állatorvos voltam Algériában című könyvét a Zalabai Zsigmond Városi Könyvtárban. A házigazda Végh László, a kötetet Kovács László történész méltatja. Az érdeklődők a hetvenes évek Algériáját nemcsak a szerző útirajzán és élmény- beszámolóján, hanem diavetítésen keresztül is megismerhetik. (ú) Fóthy János Öt év Afrikában Egy orosz hazafi - Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008) címmel mutatja be a nagy hatású ellenzéki orosz író életművét Budapesten a Terror Háza Múzeum napokban megnyílt kiállítása. A tárlat az író élettörténetének hátterében a legnagyobb hatású műveket (pl. A Gulag szigetvilágot, a Rákosztályt, az Ivan Gyenyiszovics egy napját) és környezetüket ismerteti, olyan mozzanatokra helyezve a hangsúlyt, amelyek a közelmúlt közös történelmének megértéséhez elengedhetetlenek. A kiállítás fél éven át látogatható. A tárlathoz időzítve az Európa Kiadó új Szolzsenyicin-kötettel jelentkezett Orosznak lenni - vagy nem lenni? címmel, amelyben az író esszéiből, cikkeiből, beszédeiből olvasható válogatás. (MTI-felvétel) Nem tudtak mit kezdeni Shakespeare tragédiájával a hiphop kreáció szerzői és színpadra állítói Julio&Romea: gagyi a köbön Júlia, azaz Romea megformálója a bájos Petra Almášiová. Nem rajta és a társain múlott... (Peter Brenkusfelvétele) Szellentés nem lesz? - kérdezte nézőtéri szomszédom, amikor az egyik szereplő az orrából kikotort taknyot kezdte látványosan sodorgatni. És lett. Igaz, csak „előre gyártott”, playbackes, de azért durrant. Ez adta meg a nagy csinnadrattával beharangozott Julio&Romea című hiphop tánckreáció alaphangját a Szlovák Nemzeti Színházban. VOJTEK KATALIN Aki a Shakespeare-dráma hiphop változatát várta, csalódnia kellett. Pedig sokan voltak kíváncsiak a nagy durranásra, amiről előzetesen a darab színpadra állítói nyilatkozgat- tak: szenzáció, új korszak kezdődik az utca művészetében, amely a kőszínházba beemelve még Shakespeare interpretálására is alkalmas. A kíváncsiság már csak azért is nagy volt, mert köztudott, hogy az árnyaltabb kifejezési eszközök nemigen jellemzőek a street dance-re. Az utcai csatározások megjelenítésére megfelel, de Rómeó és Júlia nászéjszakájának reggelére vagy a kriptajelenetre? Sajnos, a kétkedőknek lett igazuk. De valahol tudták ezt a produkció alkotói is, vagy ha eleve nem is, menet közben kénytelenek voltak rájönni. Tény, hogy Shakespeare-rel nem tudtak mit kezdeni, véres tragédiájából ezért lett tartalmatlan bohóckodás, ezerszer látott gégék fantáziátlan sorozata, polgárpukkasztónak szánt, de már a múlt században is rég divatjamúlt illetlenkedés, egy tinicsapat amatőr fellépésének a szintjén. A produkciónak nincs összefüggő, logikus cselekménye. A felét egy banda tagjainak idétlenkedései töltik ki, gyermeteg üdvözlési rituálék, erőfitogtatások, verekedések, vizelés imi- tálása, köpködés, köpet máshoz törlése és hasonlók. A banda ág- rólszakadtak gyülekezetének néz ki, de van egy gazdag alak is, akinek inas segédkezik az öltözködésnél. Hogy ki ez az úriember, aki a csaknem teljesen lehúzott selyem alsójából kidomborodó fenekét mutogatva lép színre, és mi köze a bandához, értelmezhetetlen. Ö a gazdag rosszfiú. Igaz, hogy a többi szereplőt sem tudjuk a Shakes- peare-darab alapján beazonosítani, még Rómeót is alig. Csak Júlia világos, ami nem csoda, lévén ő az egyetlen női szereplő. A szerelmesek egy álarcos bulin ismerkednek meg, ahova Júlia férfiruhában jut be. Az erkélyjelenet erkélyét a bandatagok alkotják, rajtuk áll Júlia, aki női hangot imitáló férfihangon sipí- tozva noszogatja Rómeót. Van esküvő is, ez a színpad egyik oldalán zajlik, a másikon a banda latin zenére körtáncot lejt. A szín mindig elsötétül, és hol a banda, hol Júliáék elevenednek meg a rájuk irányuló reflektorok fényében. Váltakozik a zene is, hol Bach Máté-passiójának 39. áriáját, hol latin talpaláva- lót hallunk. A pap integetve, sasszézva távozik, mint az operettek táncoskomikusai. Egy verekedésben két bandatag kinyiffan. Júlia egyedül van, megjelenik a gazdag rosszfiú, és durván megerőszakolja. Júlia bánatában kiissza a mérget, amit kéretlenül a pap hoz neki. (Telepátia?) Rosszfiú visszatér, és táncolni igyekszik a halott lánnyal, mint anno Tom Petty Kim Basingerrel a Mary Jane's Last Dance klipjében, de a betoppanó Rómeó megöli őt, majd méreggel teli fiolát vesz elő, és kiissza. Itt a vége, fuss a falnak. A szövegkönyvíró-rendező, Soňa Ferancová és a koreográfus, Laci Strike ötleteiből (ők válogatták a zenét is), no meg a nyolctagú Strike Force 1 tánccsoport energiájából mindössze egy órára futotta. Nem arról van szó, hogy Strike csapata ne tudna mozogni. Nagyon jól tud - a maga műfajában. Ennél többet felesleges tőlük várni. Hacsak nem jön egy zseniális koreográfus-rendező egy jó sztorival -és egy sereg remek ötlettel. De ilyen jelenleg nem akadt. Az egészből annyira hiányzik a fantázia, hogy Strike-ék még a nemeket felcserélő címet is kölcsönözni voltak kénytelenek. Ilyen címmel már futott produkció, ha nem is Szlovákiában. Azt kell hinni, hogy Marián Chudovský főigazgató és ifj. Jozef Dolinský balettigazgató nem látta ezt az előadást, amikor beengedte a Szlovák Nemzeti Színházba. Ráadásul annyi előadásra, amennyit a színház saját, amúgy is alulfoglalkoztatott balettegyüttesének egyetlen produkciója sem kapott. Fiatal, tehetséges táncosok nem kapnak elég szereplési lehetőséget. Persze, a régi nóta: be kell vonzani az ifjúságot a színházba. De ezzel? Közönségként köpködésen, szellenté- sen szocializálódjanak a fiatalok? Gagyira szoktatunk? Nem elég a tévé? Mi lesz a folytatás? Az írásokban Turbéknak nevezett város létrejötte egyértelműen Szulejmán halálához köthető Különleges oszmán kori település maradványaira bukkantak Szigetvárnál Zrínyi Miklós és I. Szulejmán közös emlékműve Szigetváron (Képarchívum) MTI-ÉRTESÜLÉS Szigetvár. Eddig ismeretlen oszmán kori település maradványaira bukkantak kutatók a közelmúltban Szigetvár közelében, I. Szulejmán türbéjének keresése során. A fellelt írásos emlékek, geofizikai mérések, első fokon elvégzett régészeti feltárások által mutatott összkép alapján valószínűsíthető, hogy a Szigetvárnál elhunyt szultán síremlékéhez kapcsolódó komplettvárost találták meg. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója, a kutatócsoport vezetője azt mondta: Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalálásának köszönhetően közelebb kerültek hozzá. Hangsúlyozta, hogy az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult - az írásos emlékekben Turbéknak nevezett, eredetileg védelmi árokkal ellátott - város felfedezése azért különleges esemény, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, a meglevőkbe költöztek. Turbékhoz hasonló várost ez ideig Senki sem talált a hódoltság kori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. A város feltárásához azonnal hozzálátnak, várhatóan Törökország anyagi támogatásával. Szigetvár és a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség tavaly ősszel állapodott meg az 1. Szulejmán türbéjének megtalálására irányuló kutatások támogatásáról és a helyi törökkori műemlékek felújításáról. Törökország a síremlék keresését 50 ezer euróval, a Török ház helyreállítását 70 ezer euróval, a Szulejmán szultán dzsámi re- konátrukcióját pedig 2 millió euróval segíti. 1566-ban Zrínyi Miklós és csapata Szigetváron egy hónapon keresztül ellenállt a Bécs felé tartó százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek. Szulejmán szeptember 6-án, az ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a sírhely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe épült.
