Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-14 / 214. szám, szombat
SZALON 2013. szeptember 14., szombat 7. évfolyam, 37. szám KOMAROMI SZALON Adathalászok, avagy: lehallgatni arany? Hol húzódik a határ a magánszféra védelméhez való jog és a nemzetbiztonság igényei között? Feláldoznánk-e az elsőt a másik oltárán? Akarjuk-e tudni, meddig terjeszkedik az állam? Kell-e tudnunk, mit tesz a biztonságunkért? Hősök vagy árulók, akik titkos iratokkal álltak a közvélemény elé? A WikiLeaks- botrány és a néhány hónapja kirobbant Snow- den-ügy apropóján egyebek között erről esett szó a Komáromi Szalon évadnyitó beszélgetős estjén a Révben. ÖSSZEFOGLALÓ A Lehallgatni arany? címmel meghirdetett estet - melyre közel százan voltak kiváncsiak - Unger Anna politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója vezette; a megfigyelés, az ellenőrzés, az emberi jogok kérdéséről Bodoky Tamás Pulitzer-emlékdíjas újságíróval, az atlatszo.hu főszerkesztőjével, valamint a szintén Pulitzer-emlékdíjas Seres László publicistával, a Kapitalizmus blog szerkesztőjével, a hvg.hu szerzőjével cserélt eszmét. „Hogy hol húzódik a magánügy és a nemzetbiztonság közötti határ - ezt a vitát csak jogállami környezetben lehet lefolytatni. Amikor ilyen ügyek kiderülnek, az azt jelenti, hogy jogállamról van szó - Kínában, Oroszországban esélyünk sem lenne megtudni, mi zajlik a háttérben” - hangsúlyozta bevezetőjében Unger Anna. Hozzátette: a WikiLeaks-botrány és a Snowden-ügy hasonlít is meg nem is egymáshoz, ennek megfelelően más a fogadtatásuk is. Míg a WikiLeaks hadititkokat, bizalmas diplomáciai információkat szivárogtatott ki, Edward Snowden azt leplezte le, milyen titkosszolgálati gyakorlatot folytat az USA világszerte - és nem mellesleg odahaza. Sok fiatal amerikai éppen azon háborodott fel, hogy az ő hívásaikat, e-mailjeiket is monitorozza a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), azaz a kormányzat potenciális ellenségként kezeli a saját polgárait. Melyik az érzékenyebb ügy? Bodoky Tamás szerint a Snowden-ügy azt leplezte le, hogy az információs technológia fejlődése megteremtette az adatbányászat lehetőségét a telefonos híváslistákban és az interneten. Eddig is sejteni lehetett, mi zajlik - hogy a Gmailt, a Facebookot nyilván monitoroz- zák -, de erre a Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak. Az újságíró azt is megjegyezte, az emlegetett botrányok kirobbanása és visszhangja mindenesetre azt jelzi: Amerikában jobban működik a „demokráciaüzem”, mint Európában. Európában inkább zárt körben szokás kezelni, illetve a szőnyeg alá söpörni a dolgokat, a közvélemény, a nyilvánosság bevonása kevésbé jellemző. Seres László meggyőződése, hogy létezik „a gonosz tengelye”, vannak „lator államok”, terroristák, akik 2001. szeptember 11. után sem adták fel. Természetesen jobb, ha a nemzetbiztonsági hivatalok, titkos- szolgálatok törvényesen járnak el, de szeptember 11. után máshol van a szenzibilitás határa. Mint mondta, nem tartja jónak az állam túlterjeszkedését, de elfogadja, hogy nemzetbiztonsági célokra adatokat gyűjtsenek - természetesen elszámoltatható, intézményi keretek között. „Önmagában a szivárogta- tás nem érdem. Egy híres amerikai bírói ítélet szerint az állampolgárnak joga van nem tudni bizonyos információkat. Olyan világban szeretnék élni, ahol meg lehet bízni a nemzet- biztonságért felelős intézményekben. Hackerek nem dönthetik el, kik és mit fognak bomFent: az ellenőrzés, az emberi jogok, az állam és a magánszféra határairól Bodoky Tamás, Unger Anna és Seres László beszélgetett. Lent: akik mindezt megfigyelték a komáromi Révben. (Somogyi Tibor felvételei) bázni holnap Kandaharban” - tette hozzá a publicista. Szabadságharcosok vagy bűnözők? Seres szerint az elhíresült kiszivárogtatok nem szabadság- harcosok, motivációjuk egyértelműen az Amerika-ellenesség volt, és ártottak Amerikának. „Ha megnézzük Assange, Manning, Snowden »mozgását«, hogy milyen hatalmakkal léptek kapcsolatba az ügyük kirobbanása után, az azt erősíti, hogy nem a társadalmi vita elindítása volt a céljuk, hanem az amerikai diplomácia és nemzetbiztonság ellehetetlenítése. Nyilatkozataik szerint jó lenne, ha az amerikai kormányzat belebukna az ügyekbe” - tette hozzá. Aggályosnak tartja azt is, hogy magu- 'kat komolyan vevő lapok elfogadták és felhasználták azokat az adatokat, amelyeket annak idején Julian Assange ajánlott nekik, esetenként anélkül, hogy a tényfeltáró munkát megfele- lőenkomolyan vették volna. Bodoky Tamás ezzel szemben úgy fogalmazott: Snow- dent abban az értelemben hősnek tartja, hogy rámutatott, az az állami intézmény, amelynek dolgozott, visszaéléseket követett el. Assange-ék tevékenységét is másként látja: ,A motivációjuk rendkívül tisztességes volt, a dolog később siklott félre. Inkább gikszer volt, amikor az internetre felrakott, neveket tartalmazó védett dokumentumhoz kikerült a jelszó a Guar- diantől. De a WikiLeaks nem a diplomáciai feljegyzések és az iraki hadászati naplók közzétételével kezdődött, sok kiszivárogtatás volt a Manning-ügy előtt is. Assange a hacker szubkultúrából érkezett, melynek alapelve: minden információ legyen szabad. Nem médiaként tekintett a WikiLeaksre, hanem olyan közegként, amely összekapcsolja a médiumokat az adatokkal, hogy használják, feldolgozzák azokat. Sokszor azért nem derülnek ki korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések, mert a forrás nem mer besétálni egy szerkesztőségbe. A WikiLeaks által megteremtett modell jó volt. Azóta rengeteg kiszivárogtató platform jött létre, amelyre bárki anonim módon feltöltheti a megosztani kívánt információit” - mondta, majd hozzátette: a hatalmas mennyiségű információt, mindenekelőtt a titkos információt a polgárok elnyomására is fel lehet használni - ezt posztkommunista országokban nem kell külön magyarázni. A titkosszolgálatoknak komoly jogosítványai vannak. Ezért aztán szükséges a felettük álló civil kontroll, ha pedig túlterjeszkednek, visszaéléseket követnek el, legyen belőle botrány. Mindennapi paranoiánkat add meg nekünk... A beszélgetés résztvevői az NSA adathalászása kapcsán kitértek arra is, mi lehet a helyzet nálunk - Magyarországon vagy Szlovákiában. Noha kifejezetten a civil társadalmat érintő lehallgatási botrányok régiónkban nem robbantak ki, a technikai háttér nálunk is adott - azaz csak akarat kérdése a megfigyelés mértéke. Minden információ, ami az internetszolgáltatókon, telefonhálózatokon átmegy, elérhető. Aki nem kódol és titkosít aktívan a neten, gyakorlatilag nyilvános kommunikációt folytat, és akkor még nem említettük pl. a Facebook nyilvánosságát. Más kérdés, hogy a mi kultúránkban kevésbé vagyunk érzékenyek arra, mi történik a szen- zitív adatainkkal - igazán csak a politikai hovatartozásunkat ke- zeljükbizalmasan. (as) Assange és a WikiLeaks-botrány ♦ A WikiLeaks 2006 óta létező nemzetközi szervezet, amely kiszivárogtatott kormányzati és egyéb dokumentumokat publikál az interneten, forrásainak névtelenséget biztosítva. A projekt arca Julian Assange. ♦ 2010-ben a WikiLeaks nemzetközi botrányt robbantott ki, amikor több százezer oldalnyi titkosított dokumentumot tett közzé az amerikai diplomácia belső, bizalmas üzeneteiből, az afganisztáni és az iraki háború katonai jelentéseiből. ♦ Az adatokat a WikiLeaksnek kiszivárogtató Bradley Manning közlegény, aki letartóztatása előtt hírszerzési elemzőként Bagdadban szolgált, azt mondta: társadalmi vitát akart indítani az amerikai haderő külföldi szerepvállalásáról. Kritikusai szerint katonák és informátorok életét veszélyeztette. 4 Manninget idén augusztusban 35 évre ítélték. Assange tavaly nyáron Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ma is ott él. Saját műsora van a Russia Today csatornán, (ú) Julian Assange a nemzetközi hackerkultúrából érkezett, a - mely azt az elvet vallja: minden információ legyen szabad Sokan hősnek tartják Snow- dent, aki az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség túlterjeszkedésére hívtd fel a figyelmet Az NSA és a Snowden-ügy ♦ A 30 éves Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik külső beszállító cégének informatikusaként egyebek között a PRISM és a Boundless Informant elnevezésű adatgyűjtő, ill. -feldolgozó rendszeren dolgozott, amellyel a nemzetbiztonság napi százmillió adatot nyert ki az internetből. Emellett a telefontársaságokat is monitorozta. ♦ Miután a botrány idén nyár elején kirobbant, a kormányzat azzal védekezett, nem a netes és telefonos kommunikációt ellenőrizték, hanem az üzenetek metaadatait gyűjtötték. ♦ Snowden a rendszerből letöltött dokumentumokat a Guardiannek adta át Hong Kongban, és ott is nyilatkozott. Tettét egyebek között azzal magyarázta: aggályosnak találja, hogy a titkosszolgálatok több adatot gyűjtenek amerikaiakról, mint az oroszokról. ♦ A kiszivárogtató Hong Kongból Moszkvába távozott, ahol augusztus elején menedékstátust kapott, (ú)
