Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-03 / 204. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com Cél a turisztikai ágazatok összekapcsolása Szigetközi vízcsöppek - turisztikai összefogás Régóta szennyezi a környezetet az illegális szemétlerakat Nagymagyaron Veszélyes a vízkészletre a megégett szemét A levegő szennyezettsége nem érte el a veszélyes szintet, a talajvízről nem mondható el ugyanez (SITA-felvétel) GULYÁS ZSUZSANNA Kisbodak/Karva. Szigetközi vízcsöppek néven határon át­nyúló turisztikai szövetség ala­kult. Az alapító okiratot a ma­gyarországi Kisbodakon írták alá. Kisbodak, Dunaremete, Li- pót, Hédevár, Ásványráró kör­nyékét és a Csallóköz települése­it érintő hálózat koordinálását a Duna-Régió Víziturisztikai Szö­vetségvállalta. A régió, ahol a hálózat működik, csak úgy őriz­heti meg turisztikai vonzerejét, ha a termé­szet sem látja kárát. „Az ötletgazda Klemencz Henrik, a szövetség alelnöke, Kisbodak önkormányzata és ci­vil szervezetei voltak. Az össze­fogás a Szigetközi vízcsöppek nevet kapta, utalva ezzel arra, hogy az összefogás apró telepü­léseket érint, emberi léptékben gondolkodik és fő célja a vízi ha­gyományok illetve kultúra meg­őrzése valamint népszerűsítése” - mondta Duka Gábor, Karva polgármestere, a kezdeménye­zés szlovákiai védnöke. A szö­vetség legfontosabb céljaként az együttműködést és a közös gon­dolkodást jelölték meg. Fontos­nak tartják a magyar-szlovák kapcsolatok ápolását és a közös fejlesztéseket - egyebek mellett a biztonságos túraútvonalak ki­alakítását. „Célul tűztük ki a kü­lönböző turisztikai ágazatok összekapcsolását is. Szeretnénk, ha ez a hálózat úgy működne, hogy a lehető legtöbbet adja és a lehető legkevesebbet vegye el. A régió, ahol a hálózat működik, csak úgy őrizheti meg valódi tu­risztikai vonzerejét, ha a termé­szet sem látja kárát, és az itt élő emberek hétköznapjainak nyu­galmát sem zavaija meg” - mondta a Parti Zoltán, a hálózat koordinálásával megbízott Du­na-Régió Víziturisztikai Szövet­ség elnöke. Fontosnak tartják, hogy a kapcsolattartás ne bürok­ratikus, hanem életszerű legyen. A hálózat vízi nagykövete Hor­váth Csaba olimpiai és világbaj- nokkenuslesz. „A hálózat nyitott, tagja le­het bárki, aki céljaival egyetért és segítik megvalósításukat. Az új tag felvételéhez kétharma­dos beleegyezés szükséges. A tagok jogai és kötelességei egy­formák, a döntésekben való részvétel önkéntes lesz” - mondta Duka Gábor. Nagymagyar. Rendkívüli veszélyforrásnak minő­sítette a Szlovák Környe­zetvédelmi Felügyelet a nagymagyari szemétte­lepen keletkezett tüzet és annak hatásait az ivó- vízkészletre nézve. ÚJSZÓ-ÉRTESÜLÉS A veszélyeztetés szintjét a vizekről szóló törvény értel­mében vizsgálja a felügyelet, egyelőre nem zárták le az ese­tet. A nagymagyari hulladék­lerakat megtalálható a kör­nyezetvédelmi minisztérium veszélyforrásokat jegyző listá­ján is. A Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet a szlovák víztörvény értelmében felszólította Nagy­magyar vezetését, a környékbe­li vízkészlet kezelőjét, hogy kü­lönféle intézkedéseket fogana­tosítson, melyek segítségével megállapítják, milyen mértékű a szennyeződés az érintett terü­leten. „Az intézkedések alapján kiderül, szükséges-e a kár­talanítás” - mondta Michal Štefánek, a Szlovák Környezet­védelmi Felügyelet szóvivője. - „A hidrogeológiai mérés friss eredményeit össze kell hasonlí­tani a talajvíz tűzeset előtti ér­tékeivel is, mivel a terület már eleve szennyezett volt.” Nagymagyar község már el­rendelte a vízminőség vizsgá­latát, melyet szakemberek vé­geznek el: a szakvéleményt még szeptemberben bemutat­ja a felügyeletnek. A tűzeset helyszínén vett vízmintákat már megvizsgáltak a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat labo­ratóriumaiban: Štefánek el­mondása szerint bizonyos ér­tékek magasabbak a megen­gedettnél. „Pontos értékeket a talajvíz minőségéről a vizsgá­lat befejezése után tudunk mondani” - közölte Michal Štefánek. A községet a Szlovák Környezetvédelmi Minisztéri­um is felszólította a mérések elvégzésére, hogy megtudják, a tűz milyen károkat okozott a vízkészletben. A rendőrség eddig nem vá­dolt meg senkit a tűz okozásá­val, Mária Linkešová, a Nagy- szombati Kerületi Rendőr-fő­kapitányság szóvivője tájékoz­tatott arról, hogy a vizsgálat folytatódik. A nagymagyari illegális szemétlerakat augusztus 1-jén, hajnali 3 órakor gyul­ladt ki. (SITA, szcs) Szombaton tartják Komáromban a Duna Aranypárlata nemzetközi verseny ünnepélyes díjkiosztóját - több mint 330 mintát értékelt a zsűri Nemzeti Pálinkaszalon nyílik Verebélyen V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Öt országból - Magyarország, Szerbia, Ro­mánia, Csehország, Szlovákia - több mint 330 pálinkaminta érkezett a Duna Aranypárlata elnevezésű nemzetközi ver­seny idei, negyedik évfolya­mára. A nemzetközi szakmai zsűri a hétvégén értékelte a mintákat, az ünnepélyes eredményhirdetést pedig szeptember 7-én, szombaton 17 órakor a Pálinkafesztivál keretében tartják. Az ógyallai Varga Imre és Varga Edit négy éve azzal a cél­lal indította útjára a versenyt, hogy ráirányítsák a figyelmet a kulturált pálinkafogyasztásra és népszerűsítsék a hazai gyü­mölcspárlatokat. Ezen törekvé­sük következő állomása a Nemzeti Pálinkaszalon (Združenie Národný salon des­tilátov) nonprofit szervezet megalapítása volt idén június­ban. „Az alapítók között pálin- kafőzdék, a pálinkaszövetség és Verebély városa található - tudtuk meg Varga Imrétől. - Verebélyen már működik bor­szalon, emellett hozzuk létre a pálinkaszalont, ami a tervek szerint októberben nyílik.” Tá­jékoztatása szerint a szalonba azok a párlatok kerülhetnek majd, amelyek először bene­veznek az országban zajló hat nominációs verseny valamelyi­kére és ott arany minősítést kapnak. A második körbe már csak arany minősítésű párlatok kerülnek, ezek közül választja ki a zsűri a legjobbak legjobbja­it. „Úgy gondoljuk, amelyik minta bekerül a szalonba, az már etalonnak számít. Az évek múlásával pedig lehetőség lesz az egyes évjáratok összehason­lítására, a fejlődés nyomon kö­vetésére - mondta Varga Imre. - Lógót is készítünk, amit az adott gyártó, főzde elhelyezhet a címkéjén, és ami komoly ran­got ad a termékének. Bízunk benne, hogy a szállodák, ét­termek is felfigyelnek majd er­re a minőségi bizonylatra és kí­nálatukban kiemelt helyet biz­tosítanak ezeknek a hazai gyümölcspárlatoknak. ” Ami a Duna Aranypárlata versenyt illeti, a zsűri a szín­tisztaságot, az illat tisztaságát és intenzitását, az íz tisztaságát és intenzitását, valamint az il­lat és az íz harmóniáját pontoz­ta. Kategóriánként - alma, kör­te, barackok, szilva, cseresz­nye-meggy, szőlő, egyéb gyü­mölcs, valamint gabonapálinka - az elért pontszámok alapján arany, ezüst és bronz sávokba sorolták a mintákat; az adott kategóriában a legmagasabb pontszámot elért párlat kapja a Champion díjat. A bérfőzdék ugyanakkor a vándorserlegért versenyeznek. A szombati pá­linkafesztiválon a látogatók megkóstolhatják a díjnyertes párlatokat is. Színtisztaság, íz, illat, összhatás - mindezeket pontozta a zsűri (A szerző felvétele) Ötezer euróval nőtt a kurinci strand bevétele, a városi fürdőé jócskán elmaradt a tavalyitól - akkor 6300, idén mindössze 1738 euró folyt be Nyit a városi uszoda, a strandok is várják még a fürdőzőket Egyelőre nem zár be a strand, a látogatók késő őszig üldögélhet­nek a vízparton és sétálhatnak a létesítmény területén (A szerző felvétele) IBOS EMESE Rimaszombat/Kurinc (Ku- rinec). Tegnaptól ismét láto­gatható a rimaszombati fedett uszoda. A városi strand és a ku­rinci Zöld Víz Üdülőközpont az időjárástól függően továbbra is várja a látogatókat. Tibor Barto, a városi közte­rület-fenntartó vállalat igazga­tója lapunknak elmondta, az időjárási viszonyokat figye­lembe véve döntöttek az uszo­da megnyitása mellett. „Idén jelentősebb felújítási, vagy ja­vítási munkálatra nem volt szükség, a szokásos karbantar­tást és ellenőrzést követően az előírásoknak megfelelően kita­karítottuk az uszoda épületét, és kicseréltük a medence vizét is” - tájékoztatott Barto. Az uszoda a megszokott nyitva tartás szerint működik, árat nem emeltek. A városi strandot egyelőre nem záiják be, 10-től 17 óráig fogadják a látogatókat. A be­lépés már díjtalan, a fürdőzők csak saját felelősségükre fü­rödhetnek. Várja a látogató­kat a kurinci termálvizes me­dence is. Az üdülőközpontot az időjárástól függően zárják majd be. Július első három hete csa­padékos és nagyon változé­kony volt, a strandszezon csak 20-tól indult be. Igazi nyári for­róság pedig csak mintegy há­rom hétig volt, ez rányomta bé­lyegét a strandok bevételére. A közterület-fenntartó vállalat augusztus 21-i összesítése alapján a kurinci Zöld Víz Üdü­lőközpont medencéje 22 835 euró bevételt könyvelhet el, ta­valy 17 500 euró folyt be. A szabadtéri sportokból befolyt összeg a tavalyihoz képest visszaesett, Barto ezt egyértelműen az időjárásnak tudja be. A tenisz 1103 eurót (tavaly 2760), a strandröplab­da 402 eurót (2012-ben 1730), a mini golf 355 eurót (tavaly 820), a csónakok 556 eurót (tavaly 830) és a vízi bicikli 1983 eurót (2012-ben 2406) hoztak a vállalatnak. Tavaly 267-en, idén 320-an sátoroztak Kurincon. „Mindent összevetve elégedett vagyok az idei strandszezonnal” - mondta Ti­bor Barto. A városi strand a csapadékos időjárás miatt csak július 20-án nyitott ki, a bevé­telre nézve ez jelentős vissza­esést okozott. Tavaly 6300, idén viszont mindössze 1738 euró folyt be a belépti díjakból.

Next

/
Thumbnails
Contents