Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-09 / 209. szám, hétfő

www.ujszo.com Egészség 2013. SZEPTEMBER 9. GYÓGYHÍREK 13 A alábbiakban /l , röviden össze­LJb rT foglaljuk, mit / % m kellene ten­JL > m J nünk, hogy az átmenet minél simább legyen. Étkezzen kiegyensúlyozottan! Ha a mérleg többet mutat a kelleté­nél, s valahogy nem fér a bőrébe, ak­kor itt az ideje, hogy módosítsa édap- ját. A helyes táplálkozás azt jelenti, hogy több gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű terméket, halat, ba­romfit, sovány húst és zsírszegény ter­méket fogyaszt. Ha így étkezik, biz­tos lehet abban, hogy szervezete min­den szükséges tápanyagot megkap. A kalóriabevitel döntő része A cukor fontos energiaforrás, ami arra jó, hogy azonnal munkához tudjon látni. A gyümölcsben, a zöldségben, a hüvelyesekben, a tejben és tejtermé­kekben, valamint a teljes kiőrlésű ter­mékekben találja meg. Komplex n Ha túl kevés zsiradékot fogyasztunk, csökkenhet az oly fontos E-vitamin mennyisége. szacharidforrást jelent a rozs, a tészta, a kenyér, a zabpehely, az egyszerű cu­kor fonása pedig a gyümölcs és a méz. Az italban található szacharidok túl­nyomó többségét egyszerű cukrok al­kotják Közülük néhány természetes, formában található az italokban, pél­dául a laktóz a tejben vagy a fruktóz a 100 százalékos dzsúszban. Az édesített alkoholmentes italok, teák, az ízesített tej és a gyümölcsitalok általában min­dig hozzáadott cukrokat tartalmaz­nak A napi kalóriamennyiség 45-65 száza­lékát szacharidokból kell nyernünk A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy ha egészségesen akarunk táplálkozni, akkor a cukrok többségét Ha többet izzad, igyon többet! Lassan az utolsó szabadságolok is hazatér­nek, s minden a normális kerékvágásba kerül. Megváltozik a bioritmus, ami nem mindig zajlik le zökkenőmentesen. a gyümölcsből és zöldségből, a teljes kiőrlésű és sovány termékekből kelle­ne beszerezni, pl. hüvelyesekből. Tehát ha minél gyorsabban szeretne visszalendülni a munkába, fogyassza az említett ételeket, de ne feledkezzen meg a zsírokról sem. Inkább növényi zsírokat! A legtöbb kalóriát a zsírok tartal­mazzák. Szervezetünk legnagyobb energiaraktárai. Részt vesznek az immunrendszer működésében. Az ősz közeledtével ez rendkívül fon­tos. Noha az egészséges étkezés elenged- heteden része, nem szabad túlzásba vinni fogyasztásukat, mert a telített zsírok és a koleszterin megnövelheti a szív- és énendszeri betegségek kockázatát. Sokkal egészségesebb a növényi olajokban - szója, repce, olíva vagy kukorica vagy a dió­ban, avokádóban, lenmagokban, halban található zsiradék. Zsiradékot találunk több italban, konkrétan a tejben és tejtermékek­ben, a szójaitalokban. 1 kg-ra 0,8 g fehérje A fehérje az emberi szervezet fontos építőköve. Szükséges az izmok és a szervek, a vérsejtek és az immun- rendszer hibádan működéséhez. A szacharidok azonban hatásosabb és gyorsabb energiaforrást jelentenek. Megtaláljuk mind az állatí, mind a növényi ételekben. A baromfi, a hal, a tojás, a tej és tejtermékek a fő álla­tí fehérjeforrások, a hüvelyesek, a dió és a szója pedig a növényi forrá­sok A testsúly alapján lehet megál­lapítani, hogy a szervezetnek hány gramm fehérjére van szüksége ah­hoz, hogy egészségesen működjön. A felnőtt embernek 1 kg testsúlyra számítva 0,8 g fehérjére van szüksé­ge. Megterhelő sport esetén pedig 1,2-1,4 g-ra. 1 g 9 kalória Míg 1 g szacharid és 1 g fehérje 4 kalóriát tartalmaz, addig 1 g zsír 9 kalóriát. A zsírok részaránya a napi energia-bevitelt illetően ideális esetben 20-35 százalék, de semmi­képpen sem kevesebb. Ha túl kevés zsiradékot fogyasztunk, csökken­het az oly fontos E-vitamin meny- nyisége. A fehérje részaránya 10-15 százalék legyen. Mindemellett nem szabad megfeledkezni a folyadék­pótlásról. A folyadékpódás fontossága Ez nemcsak a forró napokra vonat­kozik Ha nem izzadunk mértékte­lenül, a felnőtt embernek 1 kg-ra számítva 30-40 ml folyadékot kelle­ne innia. Egy 55 kilós nőnek tehát 1,6-2,2 liter folyadékot kellene na­ponta elfogyasztania. Egy 105 kilós férfi esetében ez a mennyiség már 3,2-4,2 1. ,Az ember ősszel is alapo­san megizzadhat, ha sportol, szármá­zik vagy fizikai munkát végez. Ha sokat izzadunk akkor az ajánlott na­pi folyadékmennyiséget be kell szo­rozni 1,2-vel, ami azt jelenti, hogy 20 százalékkal több folyadékot kell rnni” - mondta dr. Peter Minárik gasztroenterológus. (kovács) GÁTOLJA A PORCOT LEGINKÁBB KAROSITO EGYIK ENZIMET nap „szu­per-telí­tett” brok­kolit. Ezt a keresztesvi­Brit kutatók szerint nagy meny- nyiségű brokkoli fogyasztásával lelassítható, sőt akár megelőzhe­tő a csontízületi gyulladás (oszteoarthritisz). A Kelet-angliai Egyetem kutatói a sikeres laboratóriumi kutatáso­kat követően most kezdik meg a humán kísérleteket. A sejteken és egereken végzett laborvizsgá­latokból az derült ki, hogy a brokkoli egyik összetevője, amely egyébként a kelbim­bóban és a káposztá­ban is fellelhető, gátolja a porcot leginkább károsító egyik enzi­met. A kutatók most arra kérnek 20 beteget, hogy fogyassza­nak minden­Lelassítja az ízületi gyulladást a brokkoli rágúakhoz tartozó zöldséget úgy nemesítették ki, hogy rendkívül gazdag legyen tápanyagokban: ezt a hagyományos és egy vadon élő szicíliai brokkolifajta ke­resztezésével érték el. Szervezetünk ezt a vegyületet, a glukorafanint, szulforafánná ala­kítja át, ami védelmet nyújt az _ ízületeknek. A kísérletben r észt vevő önkéntesek két hétig követik ezt az ét­rendet, mie­lőtt sú­lyos ízületi gyulladásos térdüket megműtik. Dr. Rose Davidson és munkatársai az eltávolított szövet­ben vizsgálják majd, milyen hatást gyakorolt a brokkoli. Bár két hét valószínűleg nem fog jelentős vál­tozást hozni. Dr. Davidson azt reméli, hogy elegen­dő bizonyítékkal szolgál majd arra, hogy ez a „szu­per” brokkoli előnyös ha­tást gya­korol az embe­rekre. „Azt nem hi­szem, hogy helyre­állítja vagy visszafordít­ja az ízületi gyulladást, de jó módszer lehet a rendellenesség megelőzésére” - nyilatkozta a kutató. (hazipatika) Vedd ölbe, ringasd, énekelj! címmel szeptember 11-től szerdánként Komáromban speciális foglalkozások kezdődnek az óvodát megelő­ző korosztály számára, ahol a kodályi elvek alapján zenei nevelésre kapnak mintát a szülők. A Ringatóra már néhány hónapos gyereke­ket is hozhatnak, és minden olyan anyukát, apukát, nagyszülőt is várnak, aki szívesen énekel, játszik együtt a kicsinyekkel. Felmérés A szegénység aláássa a szellemi erőforrásokat - állapította meg egy nemzetközi tanulmány. Korábbi vizsgálatok összefüggést mutattak ki a szegénység és a rossz döntéshozatal között, ám magyarázattal nem szolgáltak Amerikai, kanadai és brit szak­emberek új kutatásukat egy in­diai faluban és amerikai bevá­sárlóközpontokban végezték - idézte a BBC hírszolgálata a Science tudományos magazin­ban megjelent tanulmányt. Az indiai kutatást cukornádföl­deken dolgozó munkások köré­ben, az aratási ciklushoz kap­csolódva végezték. Ennek során három lényeges fázison men­nek keresztül a földművesek. Az első az aratás előtti szakasz, amikor kölcsönöket kénytele­nek felvenni, ilyenkor különö­sen nagy a nélkülözés. Aratás után, fizetés előtt még ennél is szűkösebben élnek, a harmadik szakasz az, amikor pénzükhöz jutnak. A gondolkodási, vagyis kogni­tív képességeket vizsgáló teszte­ket a Warwicki Egyetem kuta­tója, Anandi Mani állította ösz- sze a résztvevők számára, akik a három fázis mindegyikében ki­töltötték azokat. Az eredmé­nyek azt mutatták, szellemi ké­pességeik a pénzügyi lehetősé­geik szerint változtak. A kutatás igyekezett kiszűrni az egyéb tényezőket, mint a táp­lálkozás, az egészségi állapot, a testi fáradtság és a családi viszo­nyok. A vérnyomás és a pulzus mérésével a stressz befolyásoló hatását is korlátozták. Kontrollkutatást végeztek az Egyesült Államokban, hogy megbizonyosodjanak arról, nem egyedi a jelenség. Itt két csoportot, egy jómódút és egy szegényt vizsgáltak. A résztve­vőknek először könnyebb és nehezebb helyzetekbe kellett magukat képzelni, melyek sze­mélyes anyagi helyzetükről gondolkodtatták el őket. Például beleélték magukat ab­ba, mi lenne, ha lerobbanna az autójuk, és 1500 dollárba (340 ezer forintba) kerülne a javítá­sa. Ezután töltették ki velük a teszteket. .Amikor az elképzelt helyzet ki­sebb anyagi terhet jelentett, nem különbözött a gazdagok és a sze­gények teljesítménye. Ahogy azonban nagyobb pénzösszeg forgott kockán, a szegények je­lentősen rosszabb pontszámot ér­tek el” - közölte Mani. A kutatók ebből arra következ­tettek, hogy az állandó és sú­lyos pénzügyi gondok felemész­tik a szellemi kapacitást, és ke­vesebb erő marad egyéb felada­tokra. ^ (informed) A szegénység erősen gátolja a szellemi teljesítményt

Next

/
Thumbnails
Contents