Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-07 / 208. szám, szombat
r 2013. szeptember 7., szombat SZALON 7. évfolyam, 36. szám % A kisiskolák nem csak az alapfokú oktatásban vetnek fel kérdéseket: a magyar tannyelvű gimnáziumok többsége is ebbe a kategóriába tartozik A hazai magyar közoktatás dilemmái (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Az oktatási tárcának az iskolahálózat „ésszerűsítését” - a kisiskolák fokozatos leépítését - célzó elképzelései komoly visszhangot keltettek a hazai magyar közéletben is. Nem alaptalanul, hiszen a kisebb dél-szlovákiai települések magyar kisiskoláinak eltűnése sokak szerint az asszimiláció és a kultűravesztés felgyorsulását eredményezné. Bár az azonnali racionalizálás elmaradt, a meccs nyilvánvalóan nincs lejátszva. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alapvető kérdések továbbra is nyitottak: ha célnak tekintjük, hogy az iskolaköteles gyerekek legalább az alsóbb osztályokat lakhelyükön látogathassák és anyanyelvükön tanulhassanak, miként biztosítható a rendszer finanszírozása, emellett hogyan garantálható, hogy a rendszer résztvevői (az iskolák, a pedagógusok és nem utolsósorban a tanulók) azonos feltételekkel hasonló lehetőségekhez férjenek hozzá. Egyszerűbben szólva: biztosítható-e jó minőségű oktatás minden gyerekszámára? „A hazai magyar oktatási szakembereknek ki kellene dolgozniuk egy olyan tervezetet, amely a kisiskolák hatékonyságának növelését segítené, miközben esetleg a működtetésük anyagi terheit is csökkentené. Meggyőződésem, hogy az oktatás első négy évfolyamát mindenképpen helyben kell megoldani, ez nem lehet vita tárgya” - hangsúlyozza Albert Sándor professzor, a Selye János Egyetem alapító rektora, akinek a közelmúltban jelent meg Talán még nem késő című kötete a szlovákiai magyar közoktatás helyzetéről, kihívásairól, elmozdulási lehetőségeiről. A kiadvány három részből áll. Az első fejezet az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet (UIPŠ) adataiból kiindulva a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák rendszerének helyzetelemzésével foglalkozik. (Hangsúlyozva: specifikus vonásai ellenére a szlovákiai magyar közoktatás a szlovák közoktatási rendszer szerves része, tehát nem önálló rendszer.) A második fejezet a magyar iskolákban végzett felmérések alapján megfogalmazott gondokat, kihívásokat foglalja össze, a harmadik pedig az elmozdulási lehetőségekkel foglalkozik. A szerző megfogalmazott célja, hogy szakmai vita induljon a szlovákiai magyar közoktatás jövőképének megfogalmazásáért. Ehhez hasznos kiindulási pontot szolgáltatnak a kötetben közölt statisztikai adatok, a következőkben az ezekből kirajzolódó képet vázoljuk fel. 200 fő alatt A kötet az UIPŠ 2012/2013- as tanévre vonatkozó adataiból indul ki. Ezek szerint Szlovákiában összesen 263 magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Ebből 123 úgynevezett alsó tagozatos iskola. Azaz: iskoláink 46,77%- ában csak 1-4. osztály van; a tanulók létszáma 2 és 119 fő között mozog. A teljes szervezettségű (1-9. osztály) iskolákban a gyerekek létszáma 18 és 1030 fő között mozog. Közülük viszont csak 33 iskolában haladja meg a tanulók létszáma a 200 főt. A 263 alapiskolából 230 iskolában a létszám nem éri el a 200 főt, tehát kisiskolának tekinthető - ez 87,45%-ot tesz ki. (A szerző kisiskolának tekinti azokat az intézményeket, amelyek csak alsó tagozatot működtetnek, valamint azokat a teljes szervezettségű iskolákat, amelyekben a tanulók létszáma nem haladja meg a 200 főt.) A fenti adatok önmagukban is felvázolják a szlovákiai magyar iskolahálózat egyik legnagyobb, az utóbbi hónapokban is sokat ragozott problémáját: a rendszer a jelenlegi keretek között finanszírozhatatlan, és lehetetlenné teszi a színesebb pedagógiai programok kialakítását. Az alapiskolák kapcsán érdemes megjegyezni, hogy elenyésző az egyházi iskolák száma. A 263 intézményből mindössze 13 iskola egyházi fenntartású (4,94%). Magán-, ill. alapítványi fenntartású magyar tanítási nyelvű általános iskola nincs Szlovákiában. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban Szlovákiában mintegy 30 ezer gyerek tanul (a nulladik évfolyamokat is beleszámítva); a pedagógustársadalom összlétszáma 2900 fő (az asszisztensek nélkül). Kis középiskolák A kisiskolák nem csak az alapfokú oktatás rendszerében vetnek fel kérdéseket. Ha megnézzük az adatokat, kiderül, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok többsége is ebbe a kategóriába tartozik, évfolyamonként csak 1-1 osztállyal működik. Szlovákiában 19 magyar tanítási nyelvű gimnázium létezik, további 7 intézményben szlovák és magyar osztályok is vannak. A magyarul tanuló diákok összlétszáma 5765 fő, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a hagyományos négyéves és a nyolcéves gimnáziumi osztályok között. A 26 érintett gimnázium közül 20 állami fenntartású, 5 egyházi és 1 magángimnázium. A legtöbb diák a komáromi Selye János Gimnáziumot látogatja (megközelítőleg 850 fő). A közölt, 2012/13-as adatok szerint 5 gimnáziumban a létszám nem éri el a 100 főt (Szepsi, Léva, Rozsnyó, Gúta, Rimaszombat), több mint 200 diákja pedig csak 9 gimnáziumnak van (Komárom, Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, Királyhelmec, Duna- szerdahelyi Magángimnázium, Érsekújvár, Fülek, Párkány). A magyar nyelven tanuló középiskolások összlétszáma egyébként bő 16 ezer fő, ebből több mint 10 ezer diák szakközépiskolákban tanul. Dél-Szlo- vákiában 11 magyar tanítási nyelvű szakközépiskola működik, további 28 intézményben a szlovák mellett magyar osztályok is vannak. 23 szakközépiskola magyar diákjainak a létszáma nem éri el a 200 főt. (as) Önértékelés és kihívások A szlovákiai magyar iskolákban mintegy 1500 pedagógus bevonásával (továbbá részben diákok és szülők bevonásával) készült felmérésekből, valamint az intézmények önértékeléséből kirajzolódik azoknak a problémáknak a sora, amelyekkel az intézmények többsége küzd: ♦ A magyar gyerekek csaknem egynegyede nem magyar iskolába jár, habár az utóbbi egy-két évben ez az arány mintha javuló tendenciát mutatna. ♦ A gyerekek többsége magyar környezetben nő fel, gyakorlatilag csak magyarul beszél, ezért gondot jelent számukra az államnyelv elsajátítása. ♦ A gyerekek egy része kommunikációs gondokkal küzd: nem tudja vüá- gosan, szabatosan és magyarosan kifejezni magát sem szóban, sem írásban. ♦ A gyerekek egy részének problémát jelent a szövegértés, a problémafeladatok elemzése és megoldása (a PISA felmé- résekis igazolják). ♦ Gyakran problémát jelent az önálló tanulás, a gyerekek többsége nem tud jegyzetelni és hatékonyan tanulni. ♦ Sok gyerek úgy érzi, az iskolában felesleges dolgokat kell megtanulni, az elsajátított ismeretekre talán soha nem lesz szükségük. ♦ Sok tanuló és szülő panaszkodik a sok házi feladatra, a túlterheltségre. ♦ Felmérések szerint a gyerekek mintegy 50%-a nem szeret iskolába járni. ♦ Az iskolákban nagy-és egyre nő - a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók száma, ez hozzájárul az iskola/osztály gyengébb tanulmányi eredményéhez. ♦ Az iskolák többségében alacsony az idegen nyelvek oktatásának a színvonala, beleértve a szlovák nyelv oktatását is. A kisiskolákban gondot jelent a választási lehetőség korlátozása is. ♦ Egyre több iskola panaszkodik a pedagógusok és a szülők, ill. a pedagógusok és a diákok hiányos kommunikációjára, rossz kapcsolatára. ♦ A globalizálódó világban nehézségeket okoz a magyarságtudat és a hagyományok megőrzése. VÁLASZOL Albert Sándor egyetemi professzor Kié a mandátum, hogy a szlovákiai magyar iskolák érdekeit képviselje, például a kormányzati szervekkel szemben? Elsősorban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége hivatott a szakmai kérdések megvitatására, majd szükséges a politikai képviseletünk - az MKP és a Híd - támogatása is. A kisiskolák kapcsán is felmerül a kérdés: mi kell a hatékony érdekérvényesítéshez? Évek, évtizedek tapasztalata mondatja velem: mi mindig megvárjuk a támadást, utána próbálunk meg ágálni és védekezni. Meggyőződésem, hogy ezt a folyamatot meg kell fordítanunk. Aminisztériummindig a pénz oldaláról közelít a kisiskolákhoz, ez a jövőben sem lesz másként: azt keresi, hogyan lehetne spórolni. Nekünk viszont le kellene tennünk az asztalra a megfelelő szakmai tervezetet, amelybenrögzítjük, miacélunk, hogyan kívánjuk elérni és ehhez mirevanszükség. Ön szerint meddig kell megtartani a kisiskolákat? Az alapiskola 1^1. osztályát meg kell őrizni, aholcsaklehet.A felsőbb évfolyamokban azonban kívánatos lenne a színesebb kínálat, a gyerekek igényeinek megfelelő iskolai pedagógiai program kialakítása. Ez hatékonyabban működhet olyan iskolákban, ahol legalább 2 párhuzamos osztály létezik. A középiskolák, gimnáziumok esetében egyértelműen az iskola- központok felé kellene elmozdulnunk. Nem az összevonás a veszélyes, ha mi határozhatjuk meg, mit központosítunk. Melyek azok a szakmai kérdések, amelyek tisztázásra szorulnak a kisiskolák fenntarthatóságávalkapcso- latban? Azt gondolom, a kisiskolák kérdését nehéz szakmailag kezelni, inkább társadalmi jelentőségük van. Fontosnak tekintjük, hogy minden településen legyenpedagógus. (as)
