Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-07 / 208. szám, szombat

r 2013. szeptember 7., szombat SZALON 7. évfolyam, 36. szám % A kisiskolák nem csak az alapfokú oktatásban vetnek fel kérdéseket: a magyar tannyelvű gimnáziumok többsége is ebbe a kategóriába tartozik A hazai magyar közoktatás dilemmái (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Az oktatási tárcának az iskolahálózat „ésszerű­sítését” - a kisiskolák fo­kozatos leépítését - célzó elképzelései komoly visszhangot keltettek a hazai magyar közéletben is. Nem alaptalanul, hi­szen a kisebb dél-szlová­kiai települések magyar kisiskoláinak eltűnése sokak szerint az asszimi­láció és a kultűravesztés felgyorsulását eredmé­nyezné. Bár az azonnali racionalizálás elmaradt, a meccs nyilvánvalóan nincs lejátszva. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alapvető kérdések tovább­ra is nyitottak: ha célnak tekint­jük, hogy az iskolaköteles gye­rekek legalább az alsóbb osztá­lyokat lakhelyükön látogathas­sák és anyanyelvükön tanulhas­sanak, miként biztosítható a rendszer finanszírozása, emel­lett hogyan garantálható, hogy a rendszer résztvevői (az isko­lák, a pedagógusok és nem utol­sósorban a tanulók) azonos fel­tételekkel hasonló lehetősé­gekhez férjenek hozzá. Egysze­rűbben szólva: biztosítható-e jó minőségű oktatás minden gye­rekszámára? „A hazai magyar oktatási szakembereknek ki kellene dol­gozniuk egy olyan tervezetet, amely a kisiskolák hatékonysá­gának növelését segítené, mi­közben esetleg a működtetésük anyagi terheit is csökkentené. Meggyőződésem, hogy az okta­tás első négy évfolyamát min­denképpen helyben kell megol­dani, ez nem lehet vita tárgya” - hangsúlyozza Albert Sándor professzor, a Selye János Egye­tem alapító rektora, akinek a közelmúltban jelent meg Talán még nem késő című kötete a szlovákiai magyar közoktatás helyzetéről, kihívásairól, el­mozdulási lehetőségeiről. A kiadvány három részből áll. Az első fejezet az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet (UIPŠ) adataiból kiin­dulva a szlovákiai magyar taní­tási nyelvű iskolák rendszeré­nek helyzetelemzésével foglal­kozik. (Hangsúlyozva: specifi­kus vonásai ellenére a szlováki­ai magyar közoktatás a szlovák közoktatási rendszer szerves része, tehát nem önálló rend­szer.) A második fejezet a ma­gyar iskolákban végzett felmé­rések alapján megfogalmazott gondokat, kihívásokat foglalja össze, a harmadik pedig az el­mozdulási lehetőségekkel fog­lalkozik. A szerző megfogalma­zott célja, hogy szakmai vita in­duljon a szlovákiai magyar köz­oktatás jövőképének megfo­galmazásáért. Ehhez hasznos kiindulási pontot szolgáltatnak a kötetben közölt statisztikai adatok, a következőkben az ezekből kirajzolódó képet vá­zoljuk fel. 200 fő alatt A kötet az UIPŠ 2012/2013- as tanévre vonatkozó adataiból indul ki. Ezek szerint Szlovákiá­ban összesen 263 magyar taní­tási nyelvű alapiskola működik. Ebből 123 úgynevezett alsó ta­gozatos iskola. Azaz: iskoláink 46,77%- ában csak 1-4. osztály van; a tanulók létszáma 2 és 119 fő között mozog. A teljes szervezettségű (1-9. osztály) is­kolákban a gyerekek létszáma 18 és 1030 fő között mozog. Kö­zülük viszont csak 33 iskolában haladja meg a tanulók létszáma a 200 főt. A 263 alapiskolából 230 iskolában a létszám nem éri el a 200 főt, tehát kisiskolának tekinthető - ez 87,45%-ot tesz ki. (A szerző kisiskolának tekinti azokat az intézményeket, ame­lyek csak alsó tagozatot működ­tetnek, valamint azokat a teljes szervezettségű iskolákat, ame­lyekben a tanulók létszáma nem haladja meg a 200 főt.) A fenti adatok önmagukban is felvázolják a szlovákiai ma­gyar iskolahálózat egyik legna­gyobb, az utóbbi hónapokban is sokat ragozott problémáját: a rendszer a jelenlegi keretek kö­zött finanszírozhatatlan, és le­hetetlenné teszi a színesebb pe­dagógiai programok kialakítá­sát. Az alapiskolák kapcsán ér­demes megjegyezni, hogy el­enyésző az egyházi iskolák száma. A 263 intézményből mindössze 13 iskola egyházi fenntartású (4,94%). Magán-, ill. alapítványi fenntartású ma­gyar tanítási nyelvű általános iskola nincs Szlovákiában. A magyar tanítási nyelvű alapiskolákban Szlovákiában mintegy 30 ezer gyerek tanul (a nulladik évfolyamokat is bele­számítva); a pedagógustársa­dalom összlétszáma 2900 fő (az asszisztensek nélkül). Kis középiskolák A kisiskolák nem csak az alapfokú oktatás rendszerében vetnek fel kérdéseket. Ha meg­nézzük az adatokat, kiderül, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok többsége is ebbe a kategóriába tartozik, évfo­lyamonként csak 1-1 osztállyal működik. Szlovákiában 19 magyar ta­nítási nyelvű gimnázium léte­zik, további 7 intézményben szlovák és magyar osztályok is vannak. A magyarul tanuló diá­kok összlétszáma 5765 fő, ez nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a hagyományos négyéves és a nyolcéves gimná­ziumi osztályok között. A 26 érintett gimnázium közül 20 ál­lami fenntartású, 5 egyházi és 1 magángimnázium. A legtöbb diák a komáromi Selye János Gimnáziumot látogatja (meg­közelítőleg 850 fő). A közölt, 2012/13-as adatok szerint 5 gimnáziumban a létszám nem éri el a 100 főt (Szepsi, Léva, Rozsnyó, Gúta, Rimaszombat), több mint 200 diákja pedig csak 9 gimnáziumnak van (Komá­rom, Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, Királyhelmec, Duna- szerdahelyi Magángimnázium, Érsekújvár, Fülek, Párkány). A magyar nyelven tanuló kö­zépiskolások összlétszáma egyébként bő 16 ezer fő, ebből több mint 10 ezer diák szakkö­zépiskolákban tanul. Dél-Szlo- vákiában 11 magyar tanítási nyelvű szakközépiskola műkö­dik, további 28 intézményben a szlovák mellett magyar osztá­lyok is vannak. 23 szakközépis­kola magyar diákjainak a lét­száma nem éri el a 200 főt. (as) Önértékelés és kihívások A szlovákiai magyar isko­lákban mintegy 1500 pe­dagógus bevonásával (to­vábbá részben diákok és szülők bevonásával) ké­szült felmérésekből, vala­mint az intézmények önér­tékeléséből kirajzolódik azoknak a problémáknak a sora, amelyekkel az in­tézmények többsége küzd: ♦ A magyar gyerekek csaknem egynegyede nem magyar iskolába jár, ha­bár az utóbbi egy-két év­ben ez az arány mintha ja­vuló tendenciát mutatna. ♦ A gyerekek többsége magyar környezetben nő fel, gyakorlatilag csak magyarul beszél, ezért gondot jelent számukra az államnyelv elsajátítása. ♦ A gyerekek egy része kommunikációs gondok­kal küzd: nem tudja vüá- gosan, szabatosan és ma­gyarosan kifejezni magát sem szóban, sem írásban. ♦ A gyerekek egy részé­nek problémát jelent a szövegértés, a probléma­feladatok elemzése és megoldása (a PISA felmé- résekis igazolják). ♦ Gyakran problémát je­lent az önálló tanulás, a gyerekek többsége nem tud jegyzetelni és hatéko­nyan tanulni. ♦ Sok gyerek úgy érzi, az iskolában felesleges dol­gokat kell megtanulni, az elsajátított ismeretekre ta­lán soha nem lesz szüksé­gük. ♦ Sok tanuló és szülő pa­naszkodik a sok házi fel­adatra, a túlterheltségre. ♦ Felmérések szerint a gyerekek mintegy 50%-a nem szeret iskolába járni. ♦ Az iskolákban nagy-és egyre nő - a szociálisan hátrányos helyzetű tanu­lók száma, ez hozzájárul az iskola/osztály gyen­gébb tanulmányi eredmé­nyéhez. ♦ Az iskolák többségében alacsony az idegen nyel­vek oktatásának a színvo­nala, beleértve a szlovák nyelv oktatását is. A kisis­kolákban gondot jelent a választási lehetőség korlá­tozása is. ♦ Egyre több iskola pa­naszkodik a pedagógusok és a szülők, ill. a pedagó­gusok és a diákok hiányos kommunikációjára, rossz kapcsolatára. ♦ A globalizálódó világ­ban nehézségeket okoz a magyarságtudat és a ha­gyományok megőrzése. VÁLASZOL Albert Sándor egyetemi professzor Kié a mandátum, hogy a szlovákiai magyar iskolák érdekeit képvisel­je, például a kor­mányzati szer­vekkel szemben? Elsősorban a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége hivatott a szakmai kérdések megvitatására, majd szükséges a politikai képviseletünk - az MKP és a Híd - támogatása is. A kisiskolák kapcsán is felmerül a kérdés: mi kell a hatékony érdekérvényesítés­hez? Évek, évtizedek tapasztalata mondatja velem: mi mindig megvárjuk a támadást, utána próbálunk meg ágálni és véde­kezni. Meggyőződésem, hogy ezt a folyamatot meg kell fordí­tanunk. Aminisztériummindig a pénz oldaláról közelít a kisis­kolákhoz, ez a jövőben sem lesz másként: azt keresi, hogyan le­hetne spórolni. Nekünk viszont le kellene tennünk az asztalra a megfelelő szakmai tervezetet, amelybenrögzítjük, miacélunk, hogyan kívánjuk elérni és ehhez mirevanszükség. Ön szerint meddig kell megtartani a kisiskolákat? Az alapiskola 1^1. osztályát meg kell őrizni, aholcsaklehet.A felsőbb évfolyamokban azonban kívánatos lenne a színesebb kí­nálat, a gyerekek igényeinek megfelelő iskolai pedagógiai program kialakítása. Ez haté­konyabban működhet olyan is­kolákban, ahol legalább 2 pár­huzamos osztály létezik. A kö­zépiskolák, gimnáziumok ese­tében egyértelműen az iskola- központok felé kellene elmoz­dulnunk. Nem az összevonás a veszélyes, ha mi határozhatjuk meg, mit központosítunk. Melyek azok a szakmai kérdések, amelyek tisztázás­ra szorulnak a kisiskolák fenntarthatóságávalkapcso- latban? Azt gondolom, a kisiskolák kérdését nehéz szakmailag ke­zelni, inkább társadalmi jelen­tőségük van. Fontosnak tekint­jük, hogy minden településen legyenpedagógus. (as)

Next

/
Thumbnails
Contents