Új Szó, 2013. szeptember (66. évfolyam, 203-227. szám)
2013-09-02 / 203. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com A Híd és az MKP elnöke is felszólalt A kettős állampolgárságért tüntettek Kassán KOCSIS EDINA Kassa. Békés megmozdulást rendeztek a többes állampolgárság intézményének visszaállításáért tegnap délután az Alkotmánybíróság épülete előtt. A több száz fős demonstráción szlovák politikusok is megjelentek: a két évvel ezelőtti alkotmánybírósági beadványt kézjegyükkel ellátó KDH és SDKÚ egy-egy parlamenti képviselője. Berényi József az MKP elnöke beszédében bejelentette, hogy a szlovák rendőrségtől idézést kapott annak gyanújával, hogy magyar állampolgár lett. Arra a kérdésre, hogy valóban felvette-e a magyar állam- polgárságot, viszont nem kívánt válaszolni. Az állampolgársági kérdés szerinte a politikai zaklatás eszközévé vált. Berényi azt reméli, hogy ha ezután sem rendeződnek a dolgok, akkor továbbra is lesznek emberek, akik kitartanak az ügy mellett. „Nem normális állapot az, hogy két EU- és NATO-tagország között egy ilyen egyszerű dologban ne lehessen megegyezni” - mondta Berényi. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint továbbra is ki kell tartani. „Az Alkotmánybíróság nem védi meg a szlovák állampogá- rokat és immár két éve azon töpreng, hogy Fico törvénye alkotmányellenes-e vagy sem“- mondta Bugár. „Döntsön az Alkotmánybíróság! Mi azt kértük tőle, hogy mondja meg, parlamenti képviselőkként mit tehetünk Fico törvényével, de két éve nincs válaszuk, ezért jöttünk ma is ide” - nyilatkozta Vüiam Novotný, az SDKÚ alel- nöke. A kettős állampolgárok ügye 2010 nyara óta rendezetlen. Az első Fico-kormány által megalkotott törvénymódosítás miatt- specifikus kivételektől eltekintve - elveszti állampolgárságát, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. Ritka pillanat: közösen tüntetett a Híd és az MKP elnöke. A tegnapi akción Bugár és Berényi is felszólalt. (A szerző felvétele) RÖVIDEN Frešo: az SDKÚ már nem agonizál Pozsony. Az SDKÚ-nak sikerült kikecmeregnie abból az agóniából, ami a 2012-es rossz választási eredmény után lett úrrá rajta - legalábbis ezt állítja Pavol Frešo, a párt elnöke, aki ezt azzal magyarázza, hogy az SDKÚ-ban teljesen lecserélődött a vezetőség, a párt képviselői részt vesznek az országos politikában és a parlamenti munkában is. A felmérések eddig nem ezt mutatják, volt olyan közvélemény-kutatás, amely 5% alatt mérte az SDKU-t. „Pártunk stabilizáló horgony a jobbközép politikai palettán, éppen annak köszönhetően, hogy a jobbközép együttműködést szorgalmazzuk, s pontosan meghatározott a szerepünk. A jobbközép pártoknak közös alternatívát kell kínálniuk” - fejtette ld Frešo. Hangsúlyozta, pártja nem járult hozzá a jobbközép spektrumon belüli szétforgácsolódáshoz, hiszen az SDKÚ-t egyetlen képviselő sem hagyta el. (SITA) Holnaptól parlamenti ülésszak Pozsony. Korábban már megvitatott törvényjavaslatokról szavaz a szlovák parlament a kedden kezdődő ülésszaka elején. A képviselőknek 22 tervezetről kell dönteniük. A nyári szünet előtti utolsó ülésszakon ezekről azért nem szavazhattak, mert Alojz Hlina független képviselő nem volt hajlandó távozni a szónoki emelvényről. Azt hangoztatta, hogy mindaddig nem megy el, amíg a kormány tagjai meg nem jelennek az ülésteremben, hogy előadhassa az interpellációját. Pavol Paška (Smer-SD) házelnök akkor úgy határozott, hogy a javaslatokról csak ősszel dönt a parlament. Paška elmondta, nőtt az ellenzéki képviselői indítványok száma, majdnem 70 kerül a képviselők elé. A házelnök szerint ez a november 9-i megyei választásokkal függ össze, mert a képviselők közül többen megyei képviselők, vagy éppen megyeelnökök lennének. (SITA) Nem csökkent a magyar iskolába beíratott gyerekek száma - hangzott el az ünnepi tanévnyitón Megkezdődött az új tanév A gyerekek kisebb műsorral készültek az ünnepségre (A szerző felvétele Tornaija. „Érték és mérték” mottóval szombaton tartotta ünnepi tanévnyitóját a Szlovákia Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Tornaiján. Az ökumenikus istentiszteleten megáldották a tornaijai és környékbeli kiselső- söket, az SZMPSZ pedig köszöntötte a pályakezdő pedagógusokat. 1BOS EMESE A leendő kiselsősök az óvó nénik kíséretében vonultak be a református templomba, miután Rusznyák Dezső sajógö- möri evangélikus lelkész megáldotta a gyerekeket, átvették őket a tanító nénik. A kiselsősök izgatottan és bátortalanul meséltek arról, hogyan is készülnek a nagy eseményre. Lóczi Szilvia és Lóczi Gina már nagyon várja az iskolát. „Az iskolában találkozunk a barátainkkal, tanulhatunk, és nem kell sokat aludni, mint az óvodában” - válaszolták az ikrek, bár azt még nem tudták megmondani, mi mindent fognak megtanulni. „Már van iskolatáskám, tolltartóm, és szeretném megtanulni az ábécét” - mondta Pakocs T amara. Kamók Vincent írni szeretne megtanulni, még nem ismeri leendő iskolatársait, ezért izgatottan várja az iskolát. Az ünnepségen többek közt jelen volt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, Balogh Csaba magyar nagykövet, Erdélyi Margit, a komáromi egyetem dékánja, Komzsík Attila, a nyitrai UKF Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja, valamint Tamás Ilonka tanító néni. Pék László, az SZMPSZ elnöke bizakodva tekint az új tanévre. „Ugyan még mindig vannak olyanok, akik nem képesek felismerni az anyanyelvi oktatás jelentőségét, a beiratkozási számadatok alapján nem csökkent a magyar iskolákba íratott gyerekek száma” - mondta. A közoktatási törvény készülő módosításának margójára elmondta, hogy annak kidolgozói az iskolák hatékony működtetésének megoldására kizárólag a pénzügyi szempontokat kívánják érvényesíteni. Közben nem törődnek azzal, hogy tömegesen szűnnek majd meg a kisiskolák. „Mintha az iskolák, a közoktatás célja nem a minőségi oktatás, a képességek kibontakoztatása és a használható ismeretek elsajátítása lenne, hanem az állami költségvetés egyensúlyban tartása” - tette hozzá. Az SZMPSZ elnöke szerint ez az intézkedés különösen súlyosan érintené a vegyesen lakott települések intézményeit: ezeken mind a magyar, mind a szlovák iskola tanulóinak létszáma alacsony. Úgy véli, a jelenlegi és a tervezett támogatási rendszer is igazságtalanul kevés pénzt fordít a kisiskolák támogatására. „Bízzunk benne: az oktatási tárca belátja, hogy az iskolák finanszírozásának általa képviselt, kizárólag gazdaságossági szempontok szerinti megoldása nem járható út” - zárta Pék. Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke egy aláírásokkal teli futball-labdát ajándékozott Pék Lászlónak. A sportolók, politikusok kézjegyével ellátott labdát árverésre bocsájtják, a befolyt összeget a dunaszerdahelyi diákolimpia megrendezésére fordíthatják. Bemutatkoztak azok a pályakezdő pedagógusok is, akik Tornaiján, illetve a környékbeli iskolákban kezdik meg pályafutásukat. Ha a szír konfliktus a környező országokra is kiterjedne, a kőolaj ára jelentősen megugrana Tovább emelkedik az üzemanyag ára ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Éves csúcson vannak az üzemanyagárak, az emelkedésnek pedig még nincs vége. „Csak az egyiptomi zavargások és a szír helyzet miatt a kőolaj világpiaci ára az elmúlt három hónapban nagyjából 15 százalékkal nőtt” - mondta el Igor Kiss, a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) igazgatója. Bár az elmúlt hét második felében valamelyest korrigálta a hét eleji ralit a szlovákiai és magyarországi üzemanyagárakat befolyásoló Brent, a finomított termékárak a hét egészét tekintve jelentősen emelkedtek. Szíria gyors megtámadásának az esélye azonban a hétvégi amerikai bejelentések fényében csökkent, így enyhült a vételi nyomás az olaj piacán. Az üzemanyagárak jövőbeni alakulása attól függ, mennyire mérgesedik el a közel-keleti helyzet. „Ha a szír konfliktus az amerikai beavatkozás nyomán a környező országokra is kiterjedne, a kőolaj világpiaci ára jelentősen megugrana” - vallja Ronald Ižip, a Trim Broker elemzője. A kőolaj ára az elmúlt hét eleji hordónkénti (159 liter) 111 -ről múlt szerdára 117 dollár fölé emelkedett. Igaz, azóta valamelyest csökkent, a hétvégén 114 dollár körüli szinten mozgott. Elemzők szerint azonban, ha a katonai beavatkozás elhúzódik Szíriában, vagy más országokra, például Irakra is átterjedne, akár 150 dollárig is nőhet a kőolaj ára. Ez pedig a szlovákiai töltőállomásokon is jelentős üzemanyagár-emelést eredményezhetne. (mi, TASR) Nyomorultsági index: az alacsony infláció miatt jobban teljesítünk, mint tavaly Kevésbé vagyunk „nyomorultak” ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában az idei első félévben csökkent a nyomor - legalábbis ez derül ki a Postabank legújabb felméréséből, amelyről azonban a készítői is elismerik, hogy nem teljesen objektív. A pénzintézet által közzétett nyomorultsági indexet (misery index) ugyanis az Eurostat által közzétett munkanélküliségi ráta és az infláció összege alapján számolják ki. Eszerint Szlovákiában az idei első féléves infláció (2%) és a munkanélküliségi ráta (14,3%) összege, vagyis a nyomorultsági index 16,3 százalék, ami 2010 óta a legjobb eredménynek számít. Mindez azonban teljes mértékben az idei alacsonyabb inflációnak köszönhető, márpedig az árak az elmúlt hónapokban épp azért nőttek lassabban, mert az emberek a bevételek stagnálása miatt egyre kevesebbet költenek az üzletekben, ami nem teszi lehetővé a nagyobb drágulást. A munkanélküliség idén ugyanakkor tovább nőtt. „Szlovákia idei gazdasági eredményei ugyan túlszárnyalták az elvárásokat, az országban azonban csak kevés olyan ember akad, aki jónak nevezné az ország gazdasági helyzetét. Épp ellenkezőleg, sokan rendkívül nehéznek tartják a helyzetüket” - ismert el Éva Sadovská, a Postabank elemzője, hozzátéve azonban, hogy ennek ellenére az idei első félévben enyhén javult a helyzet. A Postabank elemzése szerint Szlovákiában az ezredfordulón volt a legrosszabb helyzet, amikor a nyomorultsági index - a kétszámjegyű infláció és a 20 százalékhoz közelítő munkanélküliség miatt - elérte a 31,1 százalékot. A mutató ezzel szemben 2009-re érte el a „mélypontját”, amikor 13%-ra csökkent. „Furcsa módon azonban épp a 2009-es év volt az, amikor a gazdasági válság lecsapott Szlovákiára, 12 százalék fölé növelve a munkanélküliséget. Az indexet akkor is az alacsony, 1 százalék alatti infláció mentette meg” - mondta el Sadovská, aki szerint 2009 óta az idei első félévig az index folyamatos növekedésének lehettünk tanúi. A nyomorultsági index javulása ellenére Szlovákia még mindig a 6. legrosszabbul teljesítő uniós tagállamnak számít e tekintetben. Rosszabb helyzetről csak Spanyolország, Görögország, Horvátország, Portugália és Ciprus számolhatott be. Spanyolországban az index az idei első félévben elérte a 28,7 százalékot. A legjobb mutatóval Németország és Ausztria büszkélkedhet. (mi, TASR)
