Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-22 / 195. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 201S. AUGUSZTUS 22. www.ujszo.com e-moil: regio@ujszo.com, fox: 02/59 233 469 AJANLO Augusztus 23. (péntek) Rozsnyó - 16.30: Könyv­kuckó a Bányászati Múzeum galériájában (Bányászok tere 25.). Horváth Viktorral Török tükör című regényéről Amb­rus F erenc beszélgett. (ú) ­Augusztus 24. (szombat) Tany - falunap a sportpá­lyán. 10.30: kézműves-fog­lalkozások; Sárközi Angeli­ka és Farkas Darina kiállítá­sa; íjászat. 13.30: kultúr­műsor; fellépők: Czajlik Boglárka és Czajlik Szilvia népdalénekes, a Lila Akác éneklőcsoport, a naszvadi citerások, a Kék Nefelejcs éneklőcsoport, a Megyer néptánccsoport, a Zámčan néptánccsoport, a Cool Club CC társulat. A helyi szövet­kezet munkagépeket állít ki, lesz ügyességi verseny, lab­darúgás, valamint retro vi- deodisco. (vkm) Ifjúságfalva - 3. Jóté­konysági Lecsófesztivál a fo­cipályán. 13.00: megnyitó; kézműves-foglalkozások, vidám versenyek gyerekek­nek, felnőtteknek (palacsin­taevő, krumplipucoló, sörivó verseny), 15.00: vadászku­tya-bemutató, Krav Maga önvédelmisport-bemutató, 17.00: kultúrműsor, fellé­pők: Pécsi Virág Veronika, a gútai Farafir hastánccsoport, a gútai nyugdíjasklub Mar­garéta tánccsoportja, And- rovics Zalán és Mihály; 18.00: jótékonysági árverés; 20.00: disco, utcabál. A be­vételt beteg és nehéz körül­mények között élő gyerekek javára ajánlják fel a szerve­zők. (vkm) Nemesócsa - V. Nemesó- csai Lecsófesztivál. 8.00: ze­nés csalogató az Oucha fú­vószenekarral; 9.00: meg­nyitó; 10.30: Lecsólimpia tettre kész férfiak számára; ll.OO: gyerekprogramok, ügyességi játékok; 15.30: a főzőverseny eredményhirde­tése; 17.00: Nem csak a húszéveseké a világ - Lelkes Ambrus Simona énekes-tán­cos szórakoztató műsora; 18.30: a Lecsólimpia ered­ményhirdetése; 20.00: Jó le­csóhoz szól a nóta - a Banyák fivérek muzsikálnak; 21.00: lecsós bál, retro disco, (vkm) Dél-Komárom - 19.00: a Papa Jazz Seven zenekar koncertje a Csokonai Műve­lődési Központban; a zene­kar a dixieland, ragtime és tradicionális dzsessz műfaját képviseli. A rendezvény a Nyári Zenés Esték program- sorozat része, (vkm) Augusztus 25. (vasárnap) Komárom - a zsidó kultú­ra európai napja a zsinagógá­ban. 10.30: A közösség jövője kerekasztal-beszélgetés; 12.30: kóser ebéd; 14.00: kóser borkóstoló; 15.00: Barhesz-Rubin Eszter köny­vének bemutatója; 16.00: Scheiber Sándor tudomány­történetielőadása; 17.00: To Life koncert, (vkm) Ingyen kaszálják a füvet, tisztítják a homokozókat, mert a polgármesternek nem tetszik a főnökük Két hónapja nem kapnak fizetést a közterület-fenntartók Aranyosmarót. Augusz­tusban sem kap fizetést a városi közterület-fenn­tartó vállalat huszonki­lenc alkalmazottja - Pe­ter Lednár polgármester ugyanis megtiltotta a költségvetésben jóváha­gyott hozzájárulás folyó­sítását a cégnek. VRABEC MÁRIA A pénzcsapok elzárásának hivatalos oka az, hogy a válla­lat adósságai növekednek, a va­lódi pedig az, hogy a polgár- mester el akarja távolítani posztjáról az igazgatót, Marián Tomajkot. A városka 97 hektárnyi köz­téri növényzetét, harminchá­rom játszóterét, temetőjét és állatmenhelyét gondozó cég alkalmazottai már júliusban is csak 100-150 euró fizetést kaptak. A pénz mellé pedig egy levelet, hogy mindezért az igazgatójukat okolják, aki rosszul menedzseli a céget. Tomajko ezt a vádat vissza­utasítja, azzal érvel, hogy a városi közterület-fenntartó vállalatnak húszéves adóssá­gai vannak, miközben a költ­ségvetési hozzájárulása csök­ken. „A helyi önkormányzat egy négyzetméternyi zöldte­rület gondozására évente csak 11 centet költ. A hasonló nagyságú városokban, például Verebélyen 55 centet szánnak erre a célra” - magyarázza az igazgató, aki nem mondott le, noha a fizetését 1000 euróról 600 euróra csökkentette a polgármester. Meggyőződése, hogy Peter Lednár azért akarja eltávolítani, mert a saját em­berét akarja a helyére ültetni, akinek nem lesz ellenvetése a városi területek eladása ellen. A polgármester először a kép­viselőkkel szerette volna levál­tatni Tomajkot, de egy kivéte­lével valamennyien mellette szavaztak. Az elmérgesedett vitát leg­inkább a cég alkalmazottai szenvedik meg, akik már a múlt hónapban is csak a bérük negyedét kapták. Ennyire tel­lett a vállalat saját bevételei­ből, az összes fizetésre havonta csaknem kilencezer euró szük­séges, amit a város visszatart. A helyzettel már az önkormány­zat pénzügyi bizottsága is fog­lalkozott és arra az álláspontra jutott, hogy a magisztrátusnak folyósítania kell a jóváhagyott költségvetési járulékot, de ez a határozat a polgármestert semmire nem kötelezi. A bizonytalan helyzet elle­nére a közterület-fenntartó vál­lalat minden alkalmazottja rendben végzi a munkáját, és abban bízik, hogy ezt a pol­gármester is belátja. Marián Tomajko, aki húsz éve vezeti a céget, most már kilátásba he­lyezte a távozását, azt mondta, nem engedheti, hogy a beosz­tottait túszként használják mi­atta. Komáromi pékmester is részt vett a Kárpát-medence kenyerének elkészítésében Szolnokon Ünnepi megemlékezés és kenyérszentelés Elek László esperes-plébános megszentelte a kenyereket (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Ökumenikus is­tentisztelettel, Szent István szobrának megkoszorúzásával, valamint - első ízben - kenyér­szenteléssel ünnepelték a vá­rosban augusztus 20-át. A mél­tóságteljes megemlékezésre, amelynek szónoka Tőkéczki László történész volt, sokan ér­keztek a környékbeli falvakból és Dél-Komáromból. A kenyérszenteléssel a város csatlakozott a Kárpát-medence kenyere kezdeményezéshez: augusztus 20-án öt, határon túli pékmester bevonásával 160 ki­logrammos kenyeret sütöttek Szolnokon az erre az alkalomra épített óriási kemencében. A pékek a vajdasági Zentárói, a szlovákiai Komáromból, a kár­pátaljai Beregszászról, a szé­kelyföldi Sepsiszentgyörgyről, a lengyelországi Tarnowból, va­lamint a magyarországi Lipót- ról érkeztek. Az eseménnyel egyidejűleg a bekapcsolódó te­lepüléseken is megsütötték Kárpát-medence kenyerét; Komáromban az F&K pékség­ben 12 kilogramm lisztből négy darab hagyományos, hosszú érlelésű burgonyás kenyeret készítettek, amelyet a megem­lékezés résztvevői meg is kós­tolhattak. Akenyereket Fazekas László református püspök és Elek László esperes-plébános áldotta, illetve szentelte meg. „Szeretnénk, ha ezentúl a Szent István-napi megemlékezés szerves részévé válna a kenyér­szentelés is, amelynek igen po­zitív visszhangja volt a megje­lentek körében” - mondta a szervezők nevében Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke. A település pályázati forrásokból és saját megtakarításából is fejlődik - kerítést emeltek, járdákat építettek, felújították a kultúrház épületét Felújítotások és fejlesztések Méhiben 1BOS EMESE Méhi (Včelince). Sikeres pályázatnak köszönhetően két fázisban újították fel a telepü­lés járdáit, utcáit és közterüle­teit. Három év alatt kicserélték a kultúrház tetőszerkezetét és újrafestették az épületet. A 812 lelkes község 2010-ben pályázott először az utak, járdák és közterületek felújítására. A mezőgazdasági minisztérium első alkalommal 260 ezer, második alkalom­mal pedig 250 ezer eurót ha­gyott jóvá a munkálatokra. A sikeres közbeszerzési pályáza­tot követően megkezdődött a munka. Először új aszfaltbur­kolatot kapott a temető felé vezető utca. Kosztúr Tibor polgármester elmondta, azért döntöttek ennek az utcának a felújítása mellett, mert a mintegy 650 méternyi út nem volt leaszfaltozva. A főutca mindkét oldalán felverték a régi járda betondarabjait, a mintegy 800 méternyi járdát új térkővel rakták ki az út mindkét oldalán. Új burkola­tot kapott továbbá a templom körüli tér is. A második fázis­ban nagyrészt tereprendezési munkák folytak. Kerítést emeltek, járdákat alakítottak ki és parkosították a község­háza körüli területet. Ebben a fázisban 220 méternyi járdát építettek. Új aszfaltburkolatot kapott a szociális házhoz ve­zető út is. A lakások a közel­múltban épültek, a település önerőből nem tudta leaszfal­tozni az utat. Pótolták a hi­ányzó közvilágítást is, négy villanyoszlopot helyeztek ki energiatakarékos égőkkel. Rendezték a lakások melletti közterületet, kisebb játszóte­ret alakítottak ki, parkosítot­ták a területet, és lócákat he­lyeztek el. Kosztúr elmondta, egy megállapodásnak kö­szönhetően az önrész össze­gének egy részét ledolgozta község. A falu közhasznú munkával távolította el a régi járda maradványait. Bár az il­Rendezték a lakások melletti területet, j át- szóteret alakítottak ki, parkosítottak és lócákat helyeztek el. letékes hivatalok még tavaly októberben megkezdték a projekt végső ellenőrzését, csak idén áprilisban fejezték be. Az önkormányzat a na­pokban átveszi az építkezést. Méhi három fázisban vé­gezte el a legszükségesebb ja­vítási munkálatokat a kultúr­ház épületén. Először az ’50-es években alakították át az épületet, majd ’80-as évek­ben hozzáépítettek és na­gyobb rekonstrukciót végez­tek. Az 1260 négyzetméternyi tetőn három év alatt fokoza­tosan kicserélték a közel húszéves zsindelyeket, az épület tetejét most pléh borít­ja. Tavaly sikerült újravakolni a kultúrház belső helyiségeit, ezt követően újrafestették a falakat. Idén a külső falakat is rendbetették. A költségeket saját megtakarításból, támo­gatók hozzájárulásából és egyéb forrásokból állták. Kosztúr Tibor elmondta, fi­gyelik a pályázati lehetősége­ket, szeretnék rendezni a kul­túrház melletti területet is, er­re a most megvalósult munká­latok keretében már nem volt mód. A sikeres közbeszerzési pályázatot követően kezdődhetett meg a munka (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents