Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-28 / 200. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 28. Kultúra 5 A felmérések alapján a hazai magyarok este hét és nyolc között nem szlovák csatornákat néznek Magyar hírek új időpontban Előbb kell majd a magyar hírekre kapcsolni (Képarchívum' Az első magyar turistaklub a Tátrában alakult Túracipős szomszédolás ÚJ SZÓ-HÍR Szeptember 2-tól új idő- pontbanjelentkeznekaz RTVS magyar hírei. Az eddi­gi 19.40-esidőponthelyett 17.50- tőltekinthetikmegaz érdeklődők a hétperces hír­blokkot. Aváltozás okáról Lovász Attilát, aszlovák közszolgálatimédiák (RTVS) nemzetiségi adásai és a Pátria rádió igazgatóját kérdeztük. JUHÁSZ KATALIN ,A Pátria rádió háza táján is változások lesznek. Úgy ren­deztük át a blokkműsorainkat, hogy azokat az értékmegőrző műsorokat, amelyeket a rádió közszolgálati jellegéből adódó­an törvényes, de főleg erkölcsi kötelességünk legyártani, kissé átrendeztük, de megmarad­nak. Gondolok itt az irodalmi, tudományos, drámai, igényes zenei műsorokra. Szombat délutánra pedig egy egészen új dolgot tervezünk. A hallgatói átlagnál valamivel fiatalabb ré­teget szeretnénk megszólítani, úgy is mondhatnám, hogy a fia­tal felnőtteket igyekszünk a rá­diókészülékek elé csábítani. Ez egy ízlésesen szórakoztató műsorfolyam lesz, kettőtől ötig. A másik komoly változás a Pátria rádióban, hogy a Krónika című hírműsor ezentúl nem 18 órakor fog végződni, hanem 17.50- kor”. Ez a változás összefügg a szlovák közszolgálati televízió­ban tervezett újításokkal. Az STV2-es csatornájának kora es­ti műsorsávja átalakul gyer­mek- és ifjúsági sávvá, ami azt jelenti, hogy a közszolgálati té­véhíradó ,jeltolmácsos válto­zatát” az STV2 nem fogja köz­vetíteni. A magyar hírek tehát szep­tember 2-tól 17.50-kor kez­dődnek az STV2-n, azaz aki meghallgatja a Pátria rádióban a Krónikát, rögtön utána be­kapcsolhatja a tévét, és meg­nézheti a „képes változatot.” Nyilván több magyar nemzetiségű néző úgy tekint erre a változásra, hogy a ma­gyar hírek kikerülnek a fő műsorsávból. Lovász Attila vi­szont nézettségi felmérésekre hivatkozva azt a meglepő ada­tot közölte velünk, hogy a ma­gyar hírek nézettsége eddig el­enyésző volt. A szlovákiai ma­gyarok többsége ugyanis a kér­déses időpontban valamelyik magyar csatornát nézi, nem pedig a szlovák közszolgálati televízió híradóját, amely után közvetlenül következtek a ma­gyar hírek. A magyarországi csatornákkal pedig nem tud és nem is szándékozik versenyre kelni a szlovák közszolgálati te­levízió magyar szerkesztőségé­nek maroknyi csapata. „Szerintünk 17.50-kor a ma­gyarországi csatornákon nincs olyan ellenformátum, amely el­szippanthatná tőlünk a hazai magyar nézőket. Ellenben a Magyar magazin, amelyet 16 órától sugárzunk, az eddig né­zettség szerint általában négy- szer-ötször annyi embert szólí­tott meg, mint a magyar hírek. Ebből arra következtettünk, hogy 19.40-kor a mi konkuren­seink a magyar csatornák fő műsoridős szappanoperái, il­letve híradói” - véli Lovász Atti­la, aki egyrészt azért tartja sze­rencsésnek az új időpontot, mi­vel 17.50-kor a „dolgozó emberek” már általában otthon vannak, és egyik csatornán sem találnak híreket, másrészt pe­dig közvetlenül a magyar nyelvű hírösszefoglaló után megnézhetik az STV regionális híradóját, amelyben gyakran foglalkoznak a magyarlakta ré­giókban történtekkel. „A Pátria rádió esetében vál­laltuk, hogy versenyre kelünk az összes többi rádiócsatornával, és mi akarunk lenni a leghallga­tottabb rádió a hazai magyarok körében. Egy hétperces tévés formátummal azonban nem kelhetünk versenyre az összes többi tévécsatorna kínálatával” - magyarázta Lovász Attila, aki reméli, hogy az új időpontban sokkal többen nézik majd meg a magyar hírösszefoglalót, mint eddig. Adódik a kérdés, hogy a ko­rábbi kezdés hogyan befolyá­solja a műsor tartalmát, azaz be­lefér-e valamennyi fontos napi esemény. Lovász Attilától meg­tudtuk, hogy a kötelező szlovák feliratozás miatt eddig is dél­után öt óra környékén „zárt” a magyar hírösszefoglaló, és ez az jövőben sem változik. Azaz to­vábbra is ugyanolyan aktuális lesz a rövid hírműsor, mint ed­dig. És mivel az említett szlovák feliratozás a korszerűbb tévés technológiáknak köszönhetően az eddigieknél sokkal gyorsab­ban elkészülhet, a nézők tulaj­donképpen ugyanazt kapják, mint eddig, csak az eddiginél versenyképesebb időpontban. Ótátrafüred. Augusztusban két szervezet is megemlékezett az 1873-ban Ótátrafüreden (Starý Smokovec) létrejött Magyarországi Kárpát Egyesü­let alapításának 140. évfordu­lójáról. A szepességi természet- járók által alapított egyesület Magyarországon az első, a vi­lágon pedig a hetedik turis­taklub volt. A második világhá­ború után megszűnt, a rend­szerváltás után, 1992-ben Ma­gyarországon újjáalakult, nap­jainkban pedig több szervezet is felvállalja az MKE hagyomá­nyait és szellemiségét. Míg Magyarországon az azonos nevű egyesület, nálunk a Tát- raszépítő Egyesület (Tatranský okrášľovací spolok) tekinti elődjének a 19. századi szerve­zetet. A magyarországiak egyhetes tátrai túrasorozattal, valamint egy kiállítással idézték fel az évfordulót. A szlovákiai szer­vezet szintén egy kiállítást szentelt az egyesületnek, amely a Lomnici-csúcs alatt berendezett Encián Galériá­ban tekinthető meg. A Pozso­nyi Magyar Intézet közvetíté­sével a kapcsolat is létrejött a két egyesület között. A jövő­ben közös munkát és közös ki­adványok megjelentetését is tervezik, (k) Amélie a Broadway-re megy New York. Broadway-musical készül az Amélie csodálatos élete című francia filmből. A Broadway számos nemzetközi sikerfilm adaptációját mutatta be az utóbbi években a Matil­dától Az Oroszlánkirályon át a Billy Elliotig. Az Amélie-ben Jean-Pierre Jeunet egy szerelemre vágyó pincérlány történe­tét mutatja be, aki megpróbálja szebbé tenni a körülötte le­vők életét. Az öt Oscar-díjra jelölt alkotás az Életrevalók ta­valyi bemutatójáig a legsikeresebb francia film volt a nem­zetközi piacon, főszereplőjéből, Audrey Tautouból világ­sztárlett. (MTI/Reuters) Ma kezdődik és szeptember 7-ig tart a 70. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, amelyen az alkotások jelentős része a „mai világválságát" tükrözi Régi és politikai szelek fújnak a jubileumi mustra vetítőtermeiben TALLÓSl BÉLA Velence. A Lídón idén régi és politikai szelek fújnak. Jubile­uma kapcsán ugyanis Velence pár filmmel és néhány legendás személyiséggel megpróbálja felidézni a mustra korabeli hangulatát, megidézni a kezde­tek szellemiségét. Meghívták Andrzej Wajda rendezőt, a len­gyel társadalmi és történelmi változások szigorúan kritikus filmes krónikását, akinek szep­tember 5-én díjat adnak át a fesztiválon. S ha már jelen lesz, személyesen is a nézők figyel­mébe ajánlhatja legújabb, Walesa - A remény embere című filmjét, amelynek főhőse Lech Walesa, a Szolidaritás Szakszervezet társalapítója. S ezzel a lengyel opusszal betör a politika Velencébe. De más poli­tikus is megéled a vásznon: Er­rol Morris rendező Donald Rumsfeld volt amerikai politi­kusról forgatott dokumentum­filmet, ezt is láthatja a Lídó vetí­tőtermeinek közönsége. Andrzej Wajda visszatérő vendég a velencei mustrán: 1958-ban szerepelt ott először, akkor Hamu és gyémánt című filmjével elnyerte a filmkritiku­sok nemzetközi szövetségének díját, 1998-ban pedig Arany Oroszlán-díjjal ismerték el életművét. Az 1940-ben végre­hajtott katyni tömegmészárlás elferdített igazságát megrázó emberi történetekkel helyre té­vő Katyn című filmje 2009-ben szerepelt Velencében. Alfonso Cuarón mexikói rende­ző „szállítja" a nyitófilmet Erős korabeli társadalomkri­tika éled fel Francesco Rosi 1963-as, Kezek a város felett című, fekete-fehér drámájával, amelynek alapos és objektív tényfeltárást követően született meg a forgatókönyve. A 60-as években Nápolyban a törvény védelme alatt, különféle speku­lációkkal fejezték be azt a mo­dern lakóépületet, amely há­rom építőmunkás halálát okoz­ta. A baleset hátteréről és kö­vetkezményeiről szól a Kezek a város felett. A filmnek a mustra 70. jubileuma alkalmából res­taurált változatát a hivatalos megnyitó előtt mutatták be ab­ból az apropóból, hogy ötven évvel ezelőtt elnyerte az Arany Oroszlán-díjat. Az ilyen filmek alapján mondta az idei nemzet­közi zsűri elnöke, Bernardo Ber­tolucci rendező, hogy „bátor” alkotások fémjelzik a szemlét, amelyet a mustra igazgatója, Alberto Barbera azzal egészített ki, hogy a bátor alkotások a „mai világ válságát” tükrözik. Részben az a húsz film is, ame­lyet meghívtak az Arany Orosz­lánért folyó versenybe. Ám a versenyszekció összeállításá­ban is megnyilvánul a nosztal­gia, így olyan alkotók is vissza­térnek - pl. Terry Gilliam vagy Jonathan Glazer -, akik koráb­ban már küzdöttek a velencei oroszlánokért. Ugyanakkor itt a versenyben először szereplő fia­talok is pályáznak a fődíjra, köz­tük a sajátos filmnyelven meg­szólaló, átütő erejű, extrava­gáns kanadai-francia Xavier Do­lan, akinek korábbi filmjeit (Képzelt szerelmek, Megöltem anyámat) Pozsonyban az Inakosť filmfesztiválon láthat­tuk. Velencében idei, Tom á la ferme című kanadai-francia drámájával lesz jelen. A köz­kedvelt színész, James Franco rendezése, a Child of God is ver­senybe száll. A James Ellroy re­gényéből forgatott történetben Franco a főszerepet is eljátssza. Hivatalosan Álfonso Cuarón mexikói rendező Gravitáció című munkájával (amelyet ver­senyen kívül mutatnak be) nyí­lik meg a fesztivál. Sokan bizo­nyára azt is lelkesen várják, hogy az amerikai sci-fi főszerep­lői, az űrutazókat alakító Sand­ra Bullock és George Clooney „az űrből” a Lídó vörös szőnye­gén landoljon. A csillogást min­den bizonnyal nem csak ők biz­tosítják majd. A sztárok ugyanis szeretik a lagúnák városát. Az űrben játszódó Gravitáció című film főszereplői: Saruira Bullock és George Clooney (Fotók: TASR/AP) ^ ______________rrz.±r?;... . . ..._ ___ Az első tátrai turistatérképek egyike (Zahorán Csaba felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents