Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-03 / 179. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com Idén huszonegyedik alkalommal rendezik meg a fesztivált, amely már Európa élvonalába tartozik A rejtelmes Sziget Panoráma a tavalyi óriáskerékről (A szerző felvétele) Még ha egyik szemünket behunyjuk is, mert szeretjük ezt a fesztivált, ki kell mondanunk, hogy a hivatalosanjövő szerdán kezdődő, nulladik és mínusz egyedik nappal meghosszabbított Sziget idei zenei felhozatala nem igazán ütős. JUHÁSZ KATALIN A nagyszínpad végleges programja például csak tegnap alakult ki, sokáig foghíjas volt a lineup, amit a fesztivál honlapján a TBA (to be annonced, azaz később közöljük) rövidítéssel jeleztek. Belegondolni sem merek, mit érezhették a szervezők, miközben különböző menedzsmentekkel tárgyaltak kétségbeesetten. Mára viszont világossá vált, hogy 10-én 19.30-tól az egyik legmenőbb brit gitárpop zenekar, a The Fratellis lép fel, 11-én 17.45-kor pedig a francia ska-punk-reaggae- swing bulikommandó, a Babylon Circus támad. Ez a kapkodás az utolsó percben azért is kellemetlen, mert a felmérések szerint a magyarok (és szlovákiai magyarok) közül ma már kevesen mennek el a Szigetre „csak úgy”, azaz a fellépőktől függetlenül. Inkább a célirányos érdeklődés a jellemző, ami a jegyárakat nézve érthető. A 200 eurós hetijegy számomra nem tűnt olcsónak, egészen addig, amíg egyik ismerősöm el nem újságolta, hogy már megvette a jegyét a Depeche Mode jövő februári pozsonyi koncertjére, potom 99 euróért. Én a Blurt várom leginkább, rájuk már húsz éve is kíváncsi lettem volna, mert izgalmas, stílusteremtő zenekarnak tartom Damon Albam csapatát. Több nevet nem is sorolnék, hiszen a neten ott az (immár) teljes program. Nézzünk inkább a dolgokmögé. Egy kis gazdaság A CD-eladások mélyrepülése és az ingyenes letöltések fénykora azt eredményezte, hogy a (világhírű) zenekarok (is) elsősorban a koncertezésből igyekeznek megélni. A menedzsment ezért úgy állítja össze a turné útvonalát, hogy a kassza a végére minél jobban megteljen. A sztárok többsége nyaranta végig kívánja járni a legjobb fesztiválokat, ezért a legjobb fesztiválok között ádáz harc dúl. Kénytelenek egymást túllicitálni, mert aki a legnagyobb gázsikat ígéri, az kapja meg a legnagyobb sztárokat. Ez viszont a jegyárak emelkedésével jár, ami meglehetősen kockázatos vállalás. A Sziget azért van szerencsés helyzetben, mert egyrészt tavalyelőtt a kontinens legjobb nagyfesztiváljának választotta a szakma, másrészt Nyugat-Európából évek óta többen érkeznek a rendezvényre, mint Magyarországról, és a nyugati fiatalok lényegesen többet költhetnek, mint mi. Nemzetközi viszonylatok A felmérések szerint Hollandiából érkeznek a legtöbben a Szigetre, több mint tízezren, utánuk a franciák, a britek, az olaszok és a németek következnek. Tavaly a hetijegyek 85 százalékát külföldiek vették meg. A szervezők szerint a közönség összetétele idén is hasonlóan alakul, a bérleteknél csekély visszaesést, a napijegyeknél enyhe növekedést várnak. A tehetősebb fiatalok megpumpo- lására egyébként gőzerővel készülnek az óbudai hajógyári szigeten, a legdurvább ajánlat szerintem az a faház-kemping, ahol heti 725 euróért bérelhetnek egy kétágyas, fürdőalkalmatossággal ellátott házikót azok (természetesen a fesztiválbelépőn felül), akik nem szeretnek sátorban lakni, de nem is akarják elhagyni a fesztivál helyszínét, hogy például hosz- telben lakjanak napi átlag 20 euróért. Főszerepben a látvány A nemzetközi trendekhez igazodva idén a látványra kíván a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítani a Sziget, amely egy hétre „anarchoszindikalista bázisdemokrácián alapuló fesztivál-köztársasággá” alakul, bármit jelentsen is ez. A fesztiválokat kedvezően érintő áfatörvény-módosításból fakadó pluszbevételeket felhasználva mintegy egymillió eurót költenek idén a vizuális jellegű kényeztetésre, szem- kápráztatásra. Ezzel igyekeznek lepipálni a hasonló nagyságú fesztiválokat, ahol csaknem ugyanazok a sztárzenekarok lépnek fel. Szóval lesz 60 méter magas óriáskerék, (a tavalyinál sokkal nagyobb), záróshow tűzijátékkal, festékpatronos partik, homokkal felszórt Sziget Beach, Disco Erdő fénygömbökkel és stroboszkópokkal, a borzongani vágyóknak Para Erdő mesterséges köddel, és külön romkocs- manegyed a magyar főváros legizgalmasabb szórakozóhelyei- nekreklámozására. A vizuális megújulás jegyében lépten-nyomon belebotolhatunk valamilyen színes, pörgő-forgó látványcsodába. A Sziget Fesztiválköztársaság fái mintegy 20 km hosszú kará- csonyfaizzó-ruhát kapnak, ez a rész olyan lesz, mint a Champs- Élysées karácsonykor. És akkor még nem beszéltünk a lépten- nyomon felbukkanó installációkról, szobrokról, ismert művészek és lelkes amatőrök látványos, színes és monumentális alkotásairól. Az idén is lenyűgözőnek ígérkező Nagy utcaszínház mellett sok kis utcaszínház bukkant fel, artisták, bohócok járják majd a terepet. És azon se csodálkozzunk, ha egy kukásnak öltözött alak hirtelen egy operaáriába kezd mellettünk... Gárdonyi Géza világnézetében a misztikus vallásosság az ateizmussal keveredett Százötven éve született az Egri csillagok írója MTl-HÍR Százötven éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, az Egri csillagok szerzője. Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot Agárdon. Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban. Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután több helyen tanított. Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években újságíró volt, nevét - mivel Gárdonyban anyakönyvezték - ekkor magyarosította Gárdonyira. 1891-ben került Budapestre, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb magyar irodalmi folyóiratát. Első irodalmi sikerét 1894-ben A lámpás című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta. Népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott Az én falum című novellafüzér. 1897-ben Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be. A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett. A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent. A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pülanata, a török elleni várvédő harcok időszaka adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet. A regényt számos idegen nyelvre lefordították, idén törökül is megjelent. Későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viasko- dás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy mi- atyánkja), de megjelenik nála az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Gárdonyi magát „kövek alatt nőtt fűnek“ mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Születésének 150. évfordulója alkalmából idén Gárdonyi-emlékévet tartanak, amelynek keretében számos rendezvénnyel emlékeznek az íróra. RÖVIDEN Meghalt Jozef Adamovič Pozsony. Életének 74. évében elhunyt Jozef Adamovič szlovák színész, rendező és egyetemi oktató. A múltban rákot diagnosztizáltak nála, amelyből szerencsésen felépült, ám az utóbbi időben több más betegséggel is küzdött. Jozef Adamovič 1960-tól 1991-ig a Szlovák Nemzeti Színház tagja volt, a nagyközönség filmszerepei révén ismerte meg. Kezdetben romantikus hősöket játszott, később drámai karaktereket is rábíztak a rendezők. Legnagyobb sikerét a Vivát, Be- nyovszky! című filmsorozatban érte el, amelynek címszerepét, Benyovszky Móricot alakította, (k) Három folytatás készül az Avatarhoz London. Nem két, hanem három folytatás készül az Avatarhoz, mert James Cameron, a hatalmas kasszasikert arató film rendezője munka közben rájött: „kettő nem lenne elég” annak bemutatására, amit vászonra szánt. A három új epizódot szimultán forgatják 2014-ben, és 2016 decemberében, 2017-ben és 2018-ban kerülnek moziba. A 2009-ben bemutatott három- dimenziós Avatar minden idők legnagyobb kasszasikere lett. A film forgatókönyvét Cameron egyedül írta, de a folytatásokon már négy forgatókönyvíróval dolgozik együtt. (MTI) Ismét kiadják Pavarotti debütálását Róma. Ötven évvel azután, hogy a később világsztár, Luciano Pavarotti bemutatkozott a brit televízióban, ismét kiadják első lemezfelvételét, amelyen a tenor a Bohéméletből Rodolfo áriáját énekli. Az eddig lappangó anyagot özvegye, Nicoletta Mantovani találta meg Pavarotti személyes archívumában. A várhatóan októberben megjelenő albumon olyan duettek is felhangzanak, amelyeket Frank Smatrával, Bonóval, ületve Eric Claptonnal énekelt fel a tenor. Pavarotti 1963-ban debütált a londoni operában, ekkor írt alá exkluzív szerződést a DECCA lemezkiadóval is. (MTI) Rowling új regénye nagyon kapós New York. Letaszította az amerikai könyveladási listák éléről Dan Brown Inferno című regényét J. K. Rowling álnéven írt Szól a kakukk című krimije. A könyv két héttel azután ugrott az amerikai toplisták csúcsára, hogy kiderült, a Robert Galbraith név alatt megjelent mű a világhírű brit írónő munkája. Rowling magát elsőkönyves nyugalmazott katonai rendőrnek kiadva jelentette meg áprilisban a krimit, amelyet szaksajtó „évek óta a legjobb kezdő bűnügyi regényként” méltatott. Az írónőt képviselő londoni ügyvédi iroda egyik ügyvédje szivárogtatta ki egy brit lapnak a szerző kilétét. Rowling beperelte az ügyvédi irodát, amely a minap kénytelen volt csinos kártérítést fizetni az írónőnek, aki afganisztáni veteránokat segítő katonai jótékonysági szervezetnek adományozta az összeget. (MTI) Egy és negyed millió fontos kikiáltási áron kínál megvételre az interneten egy eredetinek vélt Andy Warhol-rajzot egy brit férfi, aki korábban három fontért tett szert az alkotásra egy ócskapiacon. A szakértők az amerikai pop-art legenda gyermekkori -10, vagy 11 év körüli - rajzaként azonosították az egyik alkotást. Az 1930-as évek vége felé született ceruzarajzot hivatalosan 1,3 millió fontra becsülték, ám sokak szerint a mű akár ennek tízszeresét is érheti. Fields szerint a Rudy Vallee amerikai énekest és színészt megörökítő portré majdnem két évtizeddel előbbre tolja a pop-art irányzat születést, és megmutatja, hogy Warhol már gyerekkorában is ennek jegyében alkotott. (Képarchívum)
