Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-21 / 194. szám, szerda
4 Külföld UJSZO 2013. AUGUSZTUS 21. www.ujszo.com ■■meoobi Amerikában az al-Dzsazíra Washington. Amerikában is sugározza adásait tegnaptól az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió: saját hírcsatornával lép az amerikai médiapiacra. Az Al- Jazeera America a CNN, a Fox News és az MSNBC hírtelevíziók versenytársa lesz. Az új hírtelevíziónak 11 szerkesztősége van szerte az országban, és több mint 45 millió néző foghatja majd adásait. Az al-Dzsazíra egy évtizede próbálkozik azzal, hogy saját hírtévével jelenjen meg az amerikai médiapiacon. Az idén januárban vásárolta meg az Al Gore egykori amerikai alelnök által alapított Current tévét, és tegnap délután három órától sugározza saját adásait a Current helyén. A katari székhelyű al- Dzsazírát 1996-ban alapították, és mára a világ egyik legnézettebb hírtelevíziójává vált. (MTI) Iszlamisták a kurdok ellen Bejrut. Az Al-Kaidához kötődő iszlamista lázadók kurd milíciákat támadtak tegnap Északkelet-Szíriá- ban. Az utóbbi hónapok összecsapásai újabb és újabb menekülthullámot indítottak úrnak a térségből a szomszédos Irakba. Akurd milicisták és az iszlamista szélsőségesek harcainak már sok száz halottja van, s a szíriai polgárháborúnak ez az oldalhajtása még súlyosabb konfliktus kirobbanásával fenyeget. Az utóbbi öt napban 30 ezer szíriai - zömében kurd - menekült át az észak-iraki kurd auto- » nóm területre, tegnap mintegy háromezren vára- koztakbelépésre ahatámál. A menekültek ellátása nagy teherként nehezedik az er- bili regionális kurd kormányra, amely ezért napi háromezres kvótát szabott meg a Szíriából érkezők befogadására. (MTI) Biden-Clinton párbaj lehet Washington. Joe Biden amerikai alelnök támogatói hisznek benne, hogy 2016-ban a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltségéért folytatott küzdelmetekkor is megnyerhetik, ha Hillary Clinton is beszáll a küzdelembe. A The Wall Street Journal ennek kapcsán azt írta, a legtöbb meghatározó demokrata politikus nem hiszi, hogy Biden vagy bárki más eséllyel szállhatna ringbe az abszolút favoritnak tekintett Clinton asszony ellen - bár ő még nem jelentette be hivatalosan indulásiszándékát. (MTI) Újabb véres fogolyszabadítási kísérlet - egyre nagyobb a bizonytalanság az amerikai segélyek körül Lefejezték a Muzulmán Testvériséget A hadsereg üzenete teljesen egyértelmű. Mohamed Badíe, a Muzulmán Testvériség vezetője egy júliusi felväelen. (TASR/AP-felvételek) Kairó. Letartóztatták Mohamed Badíét, a Muzulmán Testvériség vezetőjét tegnap hajnalban az egyiptomi biztonsági erők. Lehet, hogy az USA a korábbi hírekkel ellentétben átmenetileg mégis felfüggeszti az Egyiptomnak folyósított évi 1,3 milliárd dolláros, vissza nem térítendő katonai támogatás egy részét. ÖSSZEFOGLALÓ Meghosszabbította - a múlt hetivel együtt már 45 nappal - a hivatalából eltávolított Mohamed Murszi volt államfő fogva tartását az ügyészség az általa elkövetett állítólagos erőszakos cselekményekkel kapcsolatos nyomozás részeként. Murszit eddig gyilkossággal és kémkedéssel vádolták, továbbá azzal is, hogy kapcsolatban állt a Ha- mász palesztin radikális szervezettel, amely 2011-ben segített neki megszökni a börtönből. Tegnap hajnalban a szökésben lévő Badíét Kairó északkeleti részén fogták el egy lakásban, miután a biztonsági apparátushoz bejelentés érkezett a hollétéről. Vele együtt őrizetbe vették a Testvériség két másik ismert tagját, Jusszef Talaat és Hasszán Malejkot. Mindhármukat a Naszrváros nevű negyedben fogták el egy olyan utcában, amely a Rabaa el-Adavíja tér tő- szomszédságában van. Egy héttel ezelőtt a rendőrség ezen a helyen erőszakot alkalmazva felszámolta a tüntetők egyik táborát, s több mint 600-an haltak meg azon a napon. A 70 éves Badíét szigorú biztonsági intézkedések közepette szállították a Torah börtönbe, ugyanoda, ahol Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnököt és két fiát tartják fogva. Pár óra múlva Mahmud Ezzat vette át ideiglenes jelleggel a Muzulmán Testvériség irányítását. Ezzat 69 éves, orvos, s többször bebörtönözték már a hatvanas és a hetvenes években, eddig Badié egyik helyettese volt. Eközben a Testvériség fegyveres hívei ismét megpróbálták kiszabadítani az őrizetbe vettek egy nagyobb csoportját. Mint arról a MENA beszámolt, a harcosok megtámadtak egy 612 foglyot szállító konvojt. A lövöldözésben néhány ember meghalt, olyan információk nem voltak, hogy a csendőrök soraiban lettek volna áldozatok. A CNN Patrick Leahy demokrata szenátorra, a felsőház külföldi pénzügyi segélyekkel foglalkozó albizottságának elnökére hivatkozva közölte: a Fehér Ház átmenetileg mégis felfüggesztené az Egyiptomnak folyósított évi 1,3 milliárd dolláros, vissza nem térítendő katonai támogatás egy részét. Leahy szóvivője megerősítette, a szenátor hivatalát tájékoztatták arról, hogy a kormányzat üyen lépést fontolgat. A támogatás végleges megvonásáról egyelőre nincs szó. Előző nap a The New York Times azt írta, az amerikai kormány kezdeményezte az Egyiptomnak folyósított, 250 millió dolláros gazdasági segély visszatartását, miközben az ennek a többszörösét -1,3 milliárd dollárt - kitevő katonai támogatást érintetlenül hagyja. Kairó az idei katonai segélykeretből még nem kapott meg 585 millió dollárt. Az USA az 1979-es izraeli-egyiptomi békeszerződés aláírása után kezdte éves katonai támogatásban részesíteni a legnépesebb arab államot. Egyiptom ebből szerzibe a fejlett amerikai fegyverrendszereket. Az egyiptomi átmeneti kormánynak az iszlamista tüntetőkkel szembeni, vérontásba torkolló kemény fellépése miatt az amerikai kongresszusban egyre hangosabban követelik, hogy a kormány hozzon büntetőintézkedéseket Kairóval szemben. A biztonsági erők lelőtték az al-Ahram napilap egyik vidéki szerkesztőségének a vezetőjét, tüzet nyitva a gépkocsijára az éjszakai kijárási tilalom idején - közölte a hadsereg. Az incidensben Tamel Abdel-Rauf meghalt, egy másik újságíró, aki az al- Gumhúríjának dolgozott, megsérült. Az újságírókra a kijárási tilalom nem vonatkozik. A hadsereg közleménye szerint a két újságíró gépkocsija nagy sebességgel száguldott, és nem állt meg egy ellenőrzőpontnál, holott erre felszólították és figyelmeztető lövéseket is leadtak a levegőbe. (MTI, TASR, ú) Megsemmisítették a Snowden-aktákat Erőszakos brit kormány ÖSSZEFOGLALÓ London. Személyesen felügyelte az illetékes brit nemzet- biztonsági szerv (GCHQ) két ügynöke a The Guardian londoni napüap székházának pincéjében azoknak az adathordozóknak a megsemmisítését, amelyek az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottjától, Edward Snow- dentől kapott titkos iratokat tartalmazták. Erről maga a megdöbbent főszerkesztő számolt be a honlapján. Alan Rusbridger szerint „ez volt az egyiklegbizar- rabb pillanat a The Guardian hosszú történetében”. A GCHQ két embere meg akart győződni róla, hogy az adathordozók egyetlen apró darabja sem jut kínai ügynökök kezébe. A főszerkesztő leírta: az adathordozók megsemmisítését megelőző hetekben folyamatos nyomás nehezedett az újságra a brit kormány részéről, hogy adja át vagy semmisítse meg a Snow- dentől kapott anyagokat. A brit hatóságok vasárnap feltartóztatták a londoni repülőtéren a The Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak - aki a Snowden-aktákat közzétette - a brazil élettársát. A brazil férfitól elvették a mobilját és a számítógépét, és 9 órán át - ügyvéd jelenléte nélkül - kihallgatták, majd elengedték. Maga Greenwald - az élettársával való bánásmód miatt - újabb titkos dokumentumok közzétételével fenyegetőzött. Október végén lehetnek az előrehozott parlamenti választások Feloszlatta magát a cseh képviselőház ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Feloszlatta magát, tegnap délután a cseh képviselőház, ehhez a 200 tagú testületben minimum 120 szavazatra volt szükség. A147 jelenlévő közül 140-en voksoltak igennel, a polgári demokraták (ODS) a voksolás előtt kivonultak a teremből. Az előrehozott választásokat lehetővé tevő feloszlatásra a szociáldemokraták, a kommunisták, a TOP 09, valamint a Közügyek képviselői mondtak igent. Az eredményt korábban azért vonták sokan kétségbe, mert úgy vélték, hogy azok a honatyák, akiknek esélyük sincs az újraválasztásra, nehezen fognak lemondani busás képviselői fizetésükről. Miroslava Nemcova, a kormányfői ambíciókkal is bíró házelnök elmondta búcsúbeszédét. Hosszadalmasam (TASR/AP) Miloš Zeman államfő már korábban jelezte, október 25-én és 26-án szólíthatják urnákhoz a választópolgárokat. Bohuslav Sobotka, a szociáldemokraták vezetője azt mondta, „az új választások jelentik az egyetlen kiutat a politikai válságból”. A ppm factum közvélemény-kutató intézet szerint az új választások nagy vesztese az ODS lenne, hiszen a jelen pillanatban mindössze hat százalékon áll. A legerősebbnek a szociáldemokraták tűnnek, de nem annyira, hogy egyedül is tudjanak kormányozni, vagyis mindenképpen koalíciós partner után kell nézniük. Ezért sokan rebesgetik: Csehországban a kommunisták visszatérhetnek a hatalomba, (idnes.cz, -nák) Musarrafot, az USA volt szoros szövetségesét halálra is ítélhetik Felelős Benazir Bhutto haláláért ÖSSZEFOGLALÓ Ravalpindi. Megdőlt az a széles körben elterjedt nézet, hogy a pakisztáni hadsereg érinthetetlen. Tegnap ugyanis vádat emeltek az ország volt elnöke, Pervez Musarraf ellen azon a címen, hogy az extábomok felelős politikai ellenfele, Benazir Bhutto korábbi kétszeres kormányfő 2007 decemberi megöléséért. A 69 éves Musarraf márciusban tért haza Pakisztánba négy év önkéntes száműzetés után, hogy részt vegyen a májusi parlamenti választásokon, de eljárást indítottak ellene, ezért Pervez Musarraf (TASR/AP) nem indulhatott. Április óta isz- lámábádi villájában él, házi őrizetben. Tegnap rendkívüli biztonsági intézkedések mellett szállították a bíróságra. Ha bűnösnek találják, halálra ítélhetik, vagy életfogytig tartó szabadságvesztést kaphat. A független Pakisztán történetében példátlan eset, hogy vádat emelnek a hadsereg volt vezetője ellen. A dél-ázsiai országot 66 éves történetének több mint felében a katonaság kormányozta. Jelenleg Pakisztánban az a Na- vaz Sarif a kormányfő, akinek a hatalmát Musarraf 1999-ben puccsal megdöntötte. Sífelvonókat sem kaphat Kim Genf. A svájci kormány, a kommunista országgal szembeni szankciókra hivatkozva megakadályozta, hogy egy helyi cég sífelvonókat exportáljon Észak-Koreába, a Kim Dzsong Un diktátor által megálmodott síközpontba. Pedig a Bertholet Maschien- bau cég már mindenben megállapodott Phenjannal a 7 millió svájci frankos üzlettel kapcsolatban. Bem nemrégiben szigorította az Észak- Koreába irányuló exportra vonatkozó szankciókat, amelyek többek között a luxuscikkek kivitelét korlátozzák. Márpedig a síliftek kivitele a kabinet szerint luxusexport, mivel azokat „nyilvánvalóan a rezsim egyik propagandatervéhez” akarják felhasználni. Kim nemrég jelentette be, hogy az év végéig el kell készülnie egy „világszínvonalú sícentrumnak” a Maszik- hegyen. Az ambiciózus, a lakosság éhezése közepette egyenesen ízléstelen tervek 110 km hosszú pályarendszerről, hotelről, felvonókról és egy helikopter-leszállóhelyről szóltak. A kis Kim Svájcban járt iskolába, r' síelni is megtanult. CM
