Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-20 / 193. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 20. Vélemény És háttér 7 Az alapprobléma, hogy Szlovákia nagyon rosszul kezeli a képzett fiatalokat érintő problémákat Ingázó értelmiség Az utóbbi napok egyik slágertémája a szlovák sajtóban, hogy az állam takarékossági intézkedései azt a réteget is érintik, amelyet nem szokás hagyományosan a bürokrácia részének tekinteni: a közvetve állami alkalmazásban álló szakembereket és tudósokat. TOKÁR GÉZA Az ESŐ néven ismert állam- igazgatási reform keretein belüli spórolás ugyanis nemcsak a hagyományos hivatalokat, hanem a Szlovák Tudományos Akadémia költségvetését is megnyirbálja, ami aztán abban nyilvánul meg, hogy leépítésekre kerül sor, komoly szakemberek, s ami még valószínűbb, legfőképp a fiatal, karrierjük elején álló tudósok maradnának munka nélkül. Az, hogy mennyiben sikerül elkerülni a személyi leépítéseket, attól függ majd, hogy mennyire tudnak jól lobbizni az akadémikusok a költségvetés eseüeges átformálása érdekében. Az alapprobléma viszont nem változik, Szlovákia nagyon rosszul kezeli a képzett fiatalokat érintő problémákat, s ez egyébként magyar viszonylatban is lecsapódik. A fiatal szakemberek tudásuk és képzettségük révén minden ország jövőjét jelentik: a köreikből kerülnek ki évek múltán az elismert szaktekintélyek, gyakran politika- vagy közéletformálók, helyi mecénások. A legtöbb ország ezt tudatosította is, és van valamiféle elképzelése arra, miként tartsa meg a csoportot - külön programokkal, motivációs bónuszokkal, elhelyezkedési lehetőségekkel. Szlovákiában ez a téma ellenben soha nem volt a közbeszéd része. Annyira nem, hogy az SDKÚ el is veszítette a 2006-os választásokat, pedig a párt az innovációs befektetések és a tudományos fejlesztések témáját tette meg kampánya központi mondanivalójává. A problémát azóta sem sikerült megoldani, miközben az egyetemet végzett, szakképzett fiatalok száA legtöbb helyen tudják, a fiatal szakemberek tudásuk és képzettségük révén minden or- szágjövőjét jelentik. mára gyakran a nyelvtudás jelenti a legnagyobb értéket, és nyugaton ennek köszönhetően vállalhatnak olyan munkát, ami sokszor fizikai, és semmi köze nincs az eredeti képzettségükhöz. Szlovákiai magyar viszonylatban is fontos lenne a tudásalapú gazdaság megteremtése, hiszen a déli régiókban a gazdasági helyzet miatt még nehezebben tudnak érvényesülni a szakképzett fiatalok. A Magyarországon, Nyugaton vagy Pozsonyban nevelkedett diplomás rétegnek gyakran még akkor sincs esélye elhelyezkedni közvetlen régiójában, ha ezt kimondottan szeretné - mivel nincsenek megfelelő munkalehetőségek. Egyre jelentősebbé vált az a réteg, amely ingázik, érez némi, gyenge kötődést a régiójához, de távolságtól függően hetente, több havonta jár haza meglátogatni a hozzátartozóit. Komoly kihívást jelent, miként és milyen szerepben lehet őket bekapcsolni a közéletbe. Ha viszont az állam még a saját hatáskörébe tartozó intézményeket is leépíti, és nem összpontosít az innovációs fejlesztésekre, csak azt éri el, hogy még messzebbre üldözi a fiatal akadémikusokat. KOMMENTÁR Nem lesz jó vége NAGYANDRÁS Minden jel arra mutat, hogy a közelgő megyei választásokon a jobboldal egy újabb pofont kap majd a Smertől, a két magyar párt pedig mindenkivel ki tud egyezni, kivéve egymást. Remek választás elé nézünk! A megyei választásoknak a politikusok szemszögéből nincsen túl nagy értelme, általában egyfajta előválasztásnak szokták tekinteni, vagy megyefőnököknek olyan politikusokat jelölnek, akik esetleg kellemetlenek a legbelső vezetés számára, így jobb őket parkolópályára tenni. így volt ez régebben a HZDS politikusaival, de ezt a módszert alkalmazzák a Smemél is. Ezzel szemben Pavol Frešo egyszerre megyefőnök, parlamenti képviselő és pártelnök, tripla pozíciójával valahogy mégis képtelen kihúzni pártját a kátyúból. Ha pártelnökként végül elveszíti Pozsony megyét, valószínűleg nem lesz túl sok maradása az SDKÚ élén sem. A kérdés az, vajon kijön majd helyette, kiegyeznek-e a reformisták Lucia Zitňanská vezetésével a Dzurinda-Mikloš szárnnyal, vagy a pártban újra testvérháború tör ki, ami végül nem sok esélyt jósol a túlélésre. Hiába állt be több jobboldali párt, a Hidat és az MKP-t is beleértve Frešo mögé, talán mégsem lesz elég, mert Lipšicék végül saját jelöltet futtatnak Daniel Krajcer személyében. A NOVA-nak szemben az SDKÚ-val a megyei választás egyáltalán nem élet-halál kérdése, nekik csak egyszerű pozíciószerzés az egész. Nyilvánvaló, hogy nem Krajcer lesz a befutó, sőt minden valószínűség szerint a második fordulóba sem kerül be, de az arcával és a párt lógójával legalább teleplakátolhatják a fél országot. Pozsony megye nem csak azért fontos a választások kapcsán, mert jelenleg ez a jobboldal utolsó bástyája, hanem azért is, mert ezt a régiót a többivel szemben minden párt egy kicsit komolyabban veszi. S bár még nem ért teljesen véget a jelöltállítás időszaka, úgy néz ki, hogy a három Besztercebánya megyei járáson kívül sehol sem lesz képes megegyezni az MKP és a Híd. Érdekes volt látni a folyamatot, ahogy Kassa megyében hosszasan tárgyalt a két régiós vezető és küldöttségük, majd összesen egy harcsapaprikásban tudtak megegyezni. Ezzel szemben az MKP tegnap elég gyorsan lepacsizott Zdenko Trebulaval, azaz az MKP beállt a Smer jelöltje mögé. Regionálisan mások a politikai viszonyok, mondja ilyenkor minden politikus, de azért elgondolkodtató, hogy mi lehet az a rettenetesen nagy probléma, ami miatt egymással nem, de a Smerrel pillanatokon belül meg lehet egyezni. Nyüvánvalóan személyes ellentétek is vannak a dolgok mögött, ám a megyei politizálásban pont ezeket kellene félretenni, mert a végén mindkét párt szépen ki lesz sakkozva. Hasonlóan jót szórakozhatunk majd Nagyszombat megyében is, a két magyar párt amellett, hogy nem voltak képesek megegyezni, még egymás ellen is indítanak jelöltet. Bár Berényi József nagyobb politikai tapasztalattal és talán nagyobb ismertséggel is rendelkezik, mint Nagy József, a Híd politikusa a tavalyi kampányban is megmutatta, hogy mire képes. A tragikomédia az egészben az lehet, hogy a két jelölt akár még egymást is kilőheti úgy, hogy a végén egyikük sem kerül be a második fordulóba. Nem kell egymást szeretni, de azért a megyei választások idején ennél jóval több kompromisszumkészséget kellene felmutatnia mindkét oldalnak. Igazságot tenni itt valóban nem lehet, mindkét fél érvei mögött tények húzódnak Miért van szükség a minimálbérre? HORBULÁK ZSOLT Az éves munkaadói-munka- vállalói párbaj egyik menete a napokban zajlott. A meccs még döntetlenre áll, egyik fél sem enged az álláspontjából. A szakszervezetek legalább 20 eurós minimálbéremelést akarnak elérni, a munkaadók legfeljebb nyolcat tudnak ajánlani. Persze, még van idő, a tárgyalások koreográfiája mindig így zajlik, előbb-utóbb aztán úgyis születik valamilyen egyezség. A kormány a tárgyalásokban elvileg kívülálló, de nyilvánvaló, hogy a szíve melyik oldalra húz. Egy biztos, az egyes szakértői körök részéről időről időre felmerülő javaslat, hogy a minimálbér intézményét el kellene törölni, most biztosan nem fog megtörténni. Ha pártatlanul nézzük a kérdést, a cégek ajánlata áll közelebb a realitáshoz. A gazdasági helyzeten kívül még az inflációt is figyelembe véve a 2,3%-os ajánlat korrektnek tűnik. Persze őszintén be kell vallani, hogy a mostani 337,70 eurós minimálbér is nagyon kevés. Nem csupán a megélhetésre, hanem a jövendő nyugdíjra is. Az igaz, hogy egy komolyabb emelés néhány iparágban akár tömeges elbocsátáshoz vezethet, ellenben a minimálbér szlovákiai szintje elképesztően alacsony az uniós átlaghoz képest. De egyszerűen lehetetlen az ázsiai és afrikai munkaköltségekkel versenyezni. Tény, hogy a legalacsonyabb fizetéseket nem a multicégek kínálják. Az igazán alacsony béreket a szlovák kis- és közepes cégek fizetik, amelyek bizony alig- alig képesek lépést tartani az egész világból érkező konkurenciával. Általában nem azért kínálnak minimálbért, hogy kiszipolyozzák dolgozóikat, hanem mert azok sokszor alacsony végzettségűek, és a cég alacsony hozzáadottértékű árut, szolgáltatást kínál. Másrészt ezen cégek dolgozói gyakran jogosan érvelnek azzal, hogy munkaidejük nem rövidebb, mint másoké, munkakörülményeik nem jobbak, így sokkal magasabb fizetést érdemelnének. Mi több, a minimálbérért dolgozók nemegyszer nehéz fizikai munkát végeznek. Igazságot tenni itt valóban nem lehet, mindkét fél érvei mögött tények húzódnak. Nehéz lenne a minimálbért mint olyat eltörölni, hiszen ez a szociális vívmány még a „legkapitalistább” angolszász országokban is létezik. Valószínűleg most sem történik más, mint a korábbi években: mindkét fél enged, és az eredmény valahol a két fél követelése között lesz. Várhatóan közelebb a munkaadói javaslathoz. FIGYELŐ Feltartóztatták Glen Greenwald partnerét Több órára feltartóztatták vasárnap a londoni Heathrow repülőtéren annak az újságírónak az élettársat, áld közzétette az amerikai hírszerzés volt informatikusa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokat. A Guardian újságírójának, Glenn Green- waldnak az élettársa, Dávid Miranda London érintésével repült Berlinből hazájába, Brazíliába. A Guardian információi szerint a londoni Heathrow repülőtéren azonban feltartóztatták a terrorizmus elleni törvényre hivatkozva, amely lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kihallgassák a Nagy-Britan- niába beutazó, terrorizmussal gyanúsított személyeket. Greenwald szerint Mirandát kihallgatták, elkobozták számítógépét, mobiltelefonját, digitális fényképezőgépét és memóriakártyáit. A hatósági intézkedés kilenc órát vett igénybe, majd Mirandát vasárnap este hagyták továbbrepülni, és nem adtak magyarázatot a történtekre. Miranda berlini útja során találkozott egy amerikai újságíróval, aki ugyancsak foglalkozott a Snowden által kiszivárogtatott anyagok feldolgozásával. (MTI)- Drágám, idén nem Egyiptomban telelünk...
