Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-16 / 190. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Rockmatek a szlovák fővárosban Pozsony. Szeptember 10-én a pozsonyi Nu Spint Club ven­dége lesz a This Town Needs Guns nevű brit zenekar. Az igé­nyes gitártémák agyafúrt és precíz, szinte matematikai képle­tekre, kombinációkra emlékeztető jelenlétéről elnevezett math-rock stílus képviselői tavaly mutatkoztak be a szlovák fő­városban. A nagy sikerre való tekintettel vadonatúj, 13.0.0.0.0 című albumuk hosszú európai turnéjának egyik állomásaként ismét fellépnék Pozsonyban. A 2004-ben alakult oxfordi né­gyes zenéje egyszerre dallamos és bonyolult. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a verzék és refrének alatt a gitárok mintha folya­matosan szólóznának, a dalok pedig tele vannak váratlan rit­musváltásokkal. A zenekar első albuma 2008-ban jelent meg Animals címmel, ezen minden kiszemelt állatnak külön dalt szenetltek. Tavaly év végén adták ki az Adventure, Stamina & Anger című EP-t, amelyről szintén játszanak majd a pozsonyi koncerten, ahol egyéként már „új néven” TTNG-ként lépnek fel, ami az eredeti név rövidítése, (juk) Forgatás miatt leáll a metró Prága. Mindent Hollywoodéit: a metrót is leállítják a jövő héten pár napra a cseh fővárosban, ahol Dániel Espinosa for­gatja a Child 44 című thrillert. Az ötvenes évekbeli Moszkvá­ban játszódó filmben gyerekgyilkosságok ügyében folyik a nyomozás. A főszerepeket Tom Hardy, Noomi Rapace és Jo­el Kinnaman alakítja, a thriller producere Ridley Scott. A forgatás miatt augusztus 23. és 25. között a reggeli és az esti órákban leállítják a város központjában a B jelzésű metróvo­nalon a közlekedést, az utasoknak a villamosokat kell igény­be venniük. A forgalomkorlátozást sokan kommentálták az interneten: akadtak, akik örültek a filmnek, mások bosszan­kodtak a metró lezárása miatt. A forgatás ugyanakkor csak­nem 20 millió eurós bevételt jelent az országnak. A Child 44 jövőre kerül a mozikba. (MTI) Mit ér Hujber diplomája? Budapest. Még nem zá­rult le a színművészeti egye­tem vizsgálata Hujber Fe­renc ügyében. A másolt dip­loma ügyében az oktatási in­tézmény feljelentést tett a rendőrségen. Az egyetem egy hónapja indított vizsgá­latot Hujber Ferenc diplomá­jának ügyében, a színész ugyanis egy interjúban azt állította, hogy érettségi bi­zonyítványa hamis, szak- dolgozata pedig plágium, azt ugyanis egy 20 évvel korábbi diplomamunkáról másolta. Az egyetem közölte, hogy megte­szi a szükséges lépéseket: a plágium gyanúját kivizsgálja, az eredményről pedig értesíteni fogja a fenntartót. Azt, hogy mi­korra zárulhat le a vizsgálat, még nem lehet tudni. (MTI, juk) Ma temetik Anyalai „Pepes” Sándort Kürt. Ma 13 órakor vesznek végső búcsút Anyalai „Pepes” Sándortól a kürti (Strekov) temetőben. A híres cigányprí­mást kedden, 86 éves korában érte a halál. Elsősorban az Ér­sekújvár, Párkány és Komárom környéki falvak lakói ismer­hették számtalan lakodalomból. Pepes a Fonó Budai Zene­ház Utolsó Óra elenevezésű, hangszeres népzenei gyűjtésének anyagában is szerepel adatközlőként. 2011-ben a Népművészet Mestere címet, korábban pedig a Szlovák Köztársaság ezüst plakettjét kapta meg elismerésként, (vps) A magányos lovas giccses és klisés, és a humora is kimerül a felszínes vicceskedésben Túlárazott vásári mulatság Johnny Depp az elmúlt évek folyamatos buktái után sem tudott megújulni, és már kínos végignéz­ni ezt a mélyrepülést, amelyből egyelőre még a kiutat sem látni (Képarchívum) Hatalmasat bukott a ten­gerentúlon A magányos lovas, pedig pont ugyan­azt a családi matiné han­gulatot hozza, ami a Dis­neynek a Karib-tenger ka­lózai óta sok-sok milliárd dollárt jövedelmezett. HORVÁTHGERGŐ Épp ezért is lehet meglepő az érdektelenség és a kíméletlen kritika, ami a filmet övezi, más­felől jól mutatja azt is, hogy a Disney marketingesei jobban értenek a közönség nyelvén, mint Gore Verbinski vagy Johnny Depp. Közelről nézve azonban semmi meglepő nincs ebben, hiszen ennek a buktának azért precízen megágyaztak. Merthogy két éve, amikor a film előkészületei javában zajlottak, a stúdió visszadobta a tervet mondván, hogy a vadnyugati zsáner (lásd Cowboyok és űrlények) ebben a formában életképtelen, és biztos bukás lesz. Verbinski, a film rendezője akkor megígérte, hogy legalább a költségeket visszafaragja, vé­gül mégis negyed milliárd dol­láros büdzsé kellett ahhoz, hogy elkészülhessen a vadnyugati vidámparkosdi. Ez azonban egy blockbusterhez képest is hatal­mas összegnek számít. Végül mégis csak a Disneynek lett iga­za, mert A magányos lovas a je­len állás szerint még a nullszal­dót sem fogja hozni. Pedig minden adott volt, Johhny Depptől a Karib-tenger kalózai franchise producerén, Jerry Bruckheimeren át az Os­car- és Grammy-díjas zeneszer­zőig (Hans Zimmer), de ez most nagyon kevésnek bizonyult. Közben azonban - ha körbené­zünk, milyen ligában indult - mégsem annyira katasztrofális ez a film, mint azt a bevételi sta­tisztikák és az amerikai kritiku­sok mutatják, éppen csak unal­mas és igen fáradt. Olyan, mint a vasárnapi rántott hús, fo­gyasztható, csak már éppen a könyökünkön jön ki. Ez az una­lom pedig keveredik némi ha­raggal, hiszen Verbinski két éve a Rangóval egy működő zsáner­űimet készített, és ha most is egy kicsit komolyabban vette volna a dolgot, akkor akár már e sorok helyett is a készülő máso­dik rész bejelentéséről írnánk. Ebből pedig aligha lesz folyta­tás, még akkor sem, ha a film fő­szereplője, Armie Hammer kije­lentette, hogy ő bizony három részre szerződött le. A legnagyobb baj az, hogy A magányos lovas giccses és kli­sés, és a humora is kimerül a fel­színes vicceskedésben, így a tör­ténetnél kár is lenne hosszasan időzni: egy csapat Texas Ranger a törvényen kívüli Butch Ca­vendish bandája után ered, azonban csapdába csalják őket, és az egész díszes társaságot lemészárolják. John Reid (Ar­mie Hammer) a fehér szellem­lónak hála azonban életben ma­rad, és egy Tonto nevű indián­nal (Johnny Depp) az oldalán elindul, hogy bosszút álljon. A film kivétel nélkül az összes westernvígjáték-jegyet felvo­nultatja, de Johnny Depp maszkján és a vémyulakon (ép­penséggel ez sem eredeti ugye) kívül sajnos semmi eredetit nem tud hozzátenni. Ez persze egy ilyen popcommozinál álta­lában nem szokott számítani, ehhez a stábhoz képest ez túlsá­gosan is sovány. Bőven elég lett volna, ha a forgatókönyvíró pá­ros Ted Elliott és Terry Rossio pontosan azt a színvonalat hoz­za, ami korábbi munkájukat jel­lemezte, de úgy tűnik, erre a filmre mindenki a legrosszabb formáját hozta. És ez igaz Johnny Deppre is. Az elmúlt évek folyamatos buk­tái után sem tudott megújulni, és már kínos végignézni ezt a mély­repülést, amelyből egyelőre még a kiutat sem látni. Hiába kérik (ha ugyan) tőle mindig a Jack Sparrow figurát (Alice Csodaor­szágban, Rumnapló, Éjsötét ár­nyék), ebből - legyen az 20 mil­lió dolláros rutinmunka - nem lenne szabad többet vállalni, mert ezzel több filmet már nem lehet eladni. Már így is késő, hi­szen a legutóbbiakat már nem is lehetett, idén pedig sikerült le­érni a szakadék aljára. Hiába az erős médiakampány és az előze­tesekben főszereplőként beállí­tott Depp, a nézőket ez egyszer nem lehetett hülyére venni. De nem csak vele van a baj. Armie Hammer a semmiből egy holly­woodi szuperprodukcióban ta­lálta magát, de épp annyira nem sikerült emlékezetesre a bemu­tatkozása, ahogy a Disney ko­rábbi, szintén nagyot bukó John FILMKOCKA A magányos lovas ■ Angol cím: The Lone Ranger ■ Szlovák cím: Osamelý jazdec ■ Színes, amerikai kalandfilm, 145 perc, 2013 ■ Rendező: Gore Verbinski ■ Zeneszerző: Hans Zimmer ■ Operatőr: Bóján Bazelli ■ Szereplők: Johnny Depp, Armie Hammer, Tom Wilkinson, Helena Bonham Carter, William Fichtner A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. Carterében Taylor Kitsch-nek. Az egyedüli értékelhető karak­ter így William Fichtneré (afőel- lenség, Butch Cavendish), akit ugyan szintén klisékre írtak, de legalább kevésbé vérszegény, mint a nagy átlag. Mindezt ellensúlyozandó a film gigászi akciójelenetekre próbál támaszkodni, amelyek ugyan itt-ott kaotikussá válnak, de legalább nagyon látványo­sak. A magányos lovas el tudott ezeken evickélni egy ideig, de az első fél óra után már érződött, hogy ez nagyon kevés lesz, erre pedig a következő két óra szisz­tematikusan nem tudott rácá­folni. Amikor pedig felcseng a Teli Vilmos-finálé, akkor tuda­tosul végképp, hogy bizony kár volt ezért a 140 percért. A Disney valószínűleg ponto­san tudta, hogy baj van, így hát lesz, ami lesz alapon, bevették a 4DX technológiát, hátha leg­alább az kiveszi a részét az aktív kármentésből, de hiába villám- lik, rázkódik a szék, és terjeng­nek a szagok a moziteremben, az élményhez érdemben nem tudnak ezek hozzátenni, sőt! Ez ebben a formájában csak vásári mulatság és fölösleges hiszti a nagy semmi körül. Az egész stáb karrierjének, és a nézőknek is jobb lett volna, ha A magányos lovas a televízió hőskorának egy kellemes emléke marad, mert ez a megalomán produk­ció sajnos éppen annyit ér, mint vászontarisznyán a lakat. El le­het képzelni. A francia Le Monde napilap hasábjain az elsők között ítélte el nyilvánosan a Varsói Szerződés tagországainak csehszlovákiai beavatkozását A zsarnokságot ábrázolta (Képarchívum) Meghalt Slawomir Mrozek lengyel drámaíró JUHÁSZ KATALIN Varsó. Nyolcvanhárom éves korában csütörtökön meghalt Slawomir Mrozek lengyel drá­ma- és prózaíró, az abszurd és groteszk dráma világirodalmi rangúképviselője. A karikaturistaként indult szerző éveken át élt az USA- ban, Mexikóban és Németor­szágban. Utolsó éveit Francia- országban töltötte. Az emberi gyarlóságokat és a totalitárius rendszereket kigúnyoló szín­műveit világszerte folyamato­san játsszák. 1964-ben írta máig leghíre­sebb darabját, a Tangót, amely a fiatalkori ideák elkorcsosulásá- ról szól, egyúttal a zsarnokság kialakulásának folyamatát is hi­telesen ábrázolja. Ezt a művet Tom Stoppard is átdolgozta. 1968-ban a Le Monde című francia napilap hasábjain az elsők között ítélte el nyilváno­san a Varsói Szerződés tagor­szágainak csehszlovákiai be­avatkozását. A fiatalon a szocializmus iránt még elkötelezett író 1963-ban emigrált Lengyelországból. 2002-ben szélütés érte, aminek következtében beszédproblé­mák léptek fel nála. Újra meg kellett tanulnia pontosan fo­galmazni, és vissza kellett nyer­nie emlékezőképességét. Ezt a hároméves küzdelmet Baltazár című könyvében örökíti meg. 2008-ban úgy döntött, végleg elhagyja Lengyelországot. Dél- Franciaországba költözött fele­ségével. Utoljára idén júniusban kereste fel szülőhazáját, ahol részt vett legújabb darabjának bemutatóján. Mrozek az a lengyel szerő, akinek műveit leggyakrabban fordítják magyarra. Egész éle­tében kerülte a nyilvánosságot. A legenda szerint egyszer egy magyar egyetem hívta meg be­szélgetésre. A terembe lépés előtt Mrozek figyelmeztette az­napi beszélgetőpartnerét: két dologról nem szeretné, ha fag­gatná őt. Az életéről és a műveiről...

Next

/
Thumbnails
Contents