Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-10 / 185. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 10. Vélemény És háttér 7 A lobbicsoportok hintik el, hogy a tudósok közti vita tárgya a globális felmelegedés*ténye Klímaváltozás: viccnek rossz Az ismerőseim körében a 40 fokban ziccernek tűnik ékelődni azon, hogy májusban a sajtó az „utóbbi 200 év leghidegebb nyarával” riogatott. Avicc azonban nem olyan jó, mint amilyennek elsőre tűnik. RAVASZ ÁBEL Miközben 2013-ban a hő- mérsékleti rekordok sorra dőlnek meg, méghozzá mindkét irányban, és az időjárás egyre vadabbnak és kiszámíthatatlanabbnak tűnik még a mi mérsékelt éghajlatunkon is, az érdeklődő közönségnek és az azt tájékoztató sajtónak máig sem sikerült ésszerűen megkülönböztetni egymástól a tudományos tényeket és a szenzációvadász sztorikat, a „kemény” adatok elemzését a találgatásoktól és a propangandától. Ma a tudományos társadalomban gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy az időjárásunk drasztikusan változik, méghozzá elsősorban az emberi tevékenység miatt. Pár hete érzékletes kép volt egy, az Északisarkon elhelyezett webkamera felvétele arról, hogy a jégpáncél ma már magán a sarkon is olvadóban van. Szerencséden kommunikációs elem volt, hogy az időjárás változását sokáig „globális felmelegedés” néven emlegették: ma már látható, hogy a felmelegedés csupán egyik szimptómája egy nagyobb problémának, amiben rekordmelegek, rekordhidegek, extrém viharok egyaránt előfordulnak. Az egész vége persze idővel egy új egyensúlyi állapot lehet - csak nem biztos, hogy az emberi fejlődés számára alkalmas szinten. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság nem érzékeli ezt a tudományos konszenzust. Nem véletlenül: számos médium a „tagadott igazság” ősrégi toposza mögé bújva megkérdőjelezi a fentieket, humorforrást csinálva a felmelegedés gondolatából minden egyes hidegrekordnál. Ezen médiumok finanszírozása egyébként számos alkalommal pont az olajipari lobbihoz vezet, amely az egyik fő bűnös az időjárás-változás előidézésében. Az USA-ban jól érzékelhető a lobbicsoportok összefonódása a Fox News nevű, jobbszélről támadó csatornával, amely a „liberális hazugságok leleplezésének” otthonról is ismert szlogenjével csinál teret a közbeszédben az olajipari termelés folytatásának. Az ilyen hangulatkeltések érhetőek tetten a mögött, hogy a lakosság úgy érzékeli, tudományos berkekben vitatott a klímaváltozás ténye. A járható út természetesen a zöld energia, napjaink legfontosabb hírei az egyre hatékonyabb napkollektorok, szélenergiafarmok és az egyre piacképesebb elektromos autók. Itt is megy azonban a ködösítés: a szénkitermelők és a földgázki- termelők egyaránt a „tiszta energia” márkanevet aggatják eljárásaikra, miközben azok megmaradnak annak, amik mindig is voltak: a bolygó kiszipolyozása, az alattunk elterülő rétegek egyensúlyának egyre súlyosabb és mélyebbre hatoló megbontása. A tájékozottság tehát hatalom: senki, aki a „leghidegebb nyárra” vonatkozó hírek forrását elolvasta, nem gondolhatta, hogy az tudományos igényes- ségű nyilatkozat. A felelősség itt közös: az olvasottság után futó, bármit közzétevő médiumoké és az igénytelen, kézből etetett olvasóké, s közösen vesztik el a képességüket arra, hogy a valós tényeket megkülönböztessék az irrelevánstól és a valótlantól. Ebből a perspektívából nézve máris nem olyan vicces a fenti poén - legalábbis nekem nincs nagy nevethetnékem sem a márciusi hóviharban, sem 450 fokban, a cikk írása közben.- Mi lett volna itt, ha nem az elmúlt kétszáz év leghidegebb nyarát jósolják... (Peter Gossányi rajza) KOMMENTAR Magyar futball, magyar pólóban SZOMBATHY PÁL Egy magyar labdarúgócsapat sem talpalta át a nyarat a nemzetközi kupák selejtezőiben, játék és mérleg siralmas. Ugyanezen a nyáron, a londoni olimpiai visszaesés után (jó ég, három aranyat követően!) világbajnok lett az átformált, új vezetésű magyar vízilabda-válogatott. Bukás a fociban, ahol a magyar kormányfő szerint biztatóan alakul a jövő; gyors feltámadás a pólóban, ahol anyagi gondokkal küzdenek, de a tradíció nem látszik megtörni, megújul a hagyomány. Talán ez a fő különbség: a munkába vetett hit és a múlt tisztelete. A vízben van hova visszanyúlni - s elég tegnapig. A gyepen? Ott ma főleg hőskorkutatók szükségesek a tradíció visszazökkentéséhez. Egyes sportágak története, fejlődése, közös tudáskincse, megújulási képessége, iskolái, szellemi-szakmai öröklésrendje nevezhető kultúrának. Ezért mondhatta Benedek Tibor pólókapitány, hogy a vízilabda nemzeti kincs. És a futballunk? Az sajnos egyelőre dicső nemzeti régmúlt, inkább középkor. (Jó, jó: a foci globális játék, a póló kevesebbek úri sportja. De ez mentegetőzés, nem magyarázat.) A Benedek-féle pólóstáb betekintést enged munkájába, elmagyarázza a siker összetevőit: melóhegyek, új módszerek, ellenfelek totális, modem értékelése, a magyar stíltől idegenebb, fegyelmezett védekezés elsajátítása, mentális alapok, csapategység: erő, ész és vagányság szövetsége. Na és persze éhség, ambíció, nagyot akarás, győzelmi képességek csiholása. Mit tudunk a magyar fociválogatott műhelytitkairól, azon kívül, hogy szerethető a csapat és szeretne kijutni minden világ- versenyre? És a klubcsapatok? A külföldi edzők talán többet segíthetnek a magyar focinak, mint a légiósdömping. Kérdés a nyári bukásokkor: mit gyakorolhatnak edzéseken azok a csapatok, amelyek a nemzetközi középmezőny legaljával találkozva képtelenek megtartani a labdát? Hol az a szellemi erő, energia, tudásvágy, fejlődőképesség úgy általában, amelynek részleteiről a pólósok örömmel számolnak be? A hazai edzőképzés új feje, Szalai László mesélt arról a magyar tréneri mentalitásról, hogy „hát a Real vagy a Bayern keretével én is meg tudnám ugyanezt csinálni”- aha. Orbán Viktor a napokban mélyelemezte a magyar futballt: számára ez a sport inkább férfias életmódjáték, nem üzlet és gazdaság - így érthető bőkezű koncepciója. De meddig érdemes a magyar focit kultúrának és művészetnek is tekintve erősen államfinanszírozni? MuszbekMihály sportközgazdász kutatásai szerint az NB 1 mutatói sajnos nem javulnak, sőt. Vajon miért a pangás? Hol a szellem a gépezetből? Mi a megoldás? Először talán hosszú és távoli tanulmányútra küldeni a magyar futballedzőkjavát, a tipikus magyar fociembert. Célállomás : a magyar vízilabda-szövetség. A szerző magyarországi publicista JEGYZET Fanatizmus LAMPL ZSUZSANNA Ismerek egy embert, aki jobban beleéli magát a politikába, mint a politikusok. A gutaütés határáig dühöng, érvel a szerinte egyetlen igaz politikus és pártja mellett, s aki nem válaszolja azonnal lelkesen, hogy igen, így igaz, azt attól fogva esküdt ellenségének tekinti. Mindegy, hogy közvetlen csa- ládtag-e vagy régi barát, az ő szemében ezután rosszabb az anyagyilkosnál. Egyik visszatérő érve, hogy „az újság is megírta”. Mondom neki, hogy nem minden igaz, amit az újság megír. S elmesélek egy igaz történetet. Egyik tanítványom újságíróként a kultúra területét felügyeli. Néha kezembe kerül a lap, ahol dolgozik, s ilyenkor mindig elolvasom az ő rovatát. Általában arról ír, hogy a hazai kulturális élet szerinte neves képviselői hol és mit vásároltak, kivel találkoztak, kivel csókolóztak az ilyen vagy olyan autójuk első ülésén, kivel szexeitek egy másik, ilyen vagy olyan autó hátsó ülésén, hova mennek síelni vagy nyaralni, és így tovább. Nemrég összefutottunk, s megkérdeztem tőle, milyen módon szerzi be az információit. Elmesélte. Az a leggyakoribb, hogy az illető felhívja őt, megkéri, hogy írjon róla, s azt is elmondja neki, hogy mit írjon. Hogy ez igaz-e vagy sem, őt nem érdekli, az a fontos, hogy minél fi- gyelemfelkeltőbb dolog legyen, mert az olvasók ezt za- bálják. A második információszerzési mód a saját fantázia, vagyis ő maga találgat ki ezt- azt, és az újságban úgy tálalja, mintha tényleg megtörtént volna. Persze ismeri a határokat, tudja, meddig mehet el, de szerinte a határ manapság a csillagos ég, mert a média által gyártott sztárok szinte mindent elviselnek, csak írjanak róluk. A harmadik lehetőség a véletlen. Például az egyik „hí- resember-partin” összefutott egy volt szépségkirálynővel. Még sosem beszélt vele, de odament hozzá és hátulról megpaskolta a fenekét. A nő megfordult, és felháborodottan nézett rá. X vagyok az Y laptól, te viszont igen elhíztál, akkora a feneked, mint egy koffer, ezt muszáj megírnom, mondta neki az ifjú újságíró. A nő megenyhült. Másnap megjelent az újságban a kép és a szöveg a fenekéről, de akkor sem tiltakozott. Sőt, hálás nekem, mert ezzel újra bekerült a médiába, zárta le a témát volt tanítványom. Ez a bulvár, legyint a gutaütés határáig politizáló ember. De hagyjuk a sajtót, nézd meg a tévét, hallgasd a rádiót, ott magukat a politikusokat hallod és látod, s annak alapján valós képet kapsz az eltökéltségükről, az elvhűségükről, mondja. Beszélgetésünk helyszíne a pozsonyi parlament melletti kávéház. Miközben egyre vörösebben és izzadtabban érvel, belép az ajtón az általa istenített politikus, vidáman és barátian csevegve az általa legutáltabb politikussal. Leülnek, rendelnek, jókat röhögnek. Ismerősöm csak nézi őket, aztán megszólal: ez csak a látszat, ez csak egy elterelő manőver! Én meg arra gondolok, hogy ez a fanatizmus. Isten mentsen tőle mindannyiunkat. FIGYELŐ 28 ezer kocsit vert el ajég Német sajtójelentések szerint 28 ezer vadonatúj autót rongált meg a jégeső Wolfs- burgban, a Volkswagen legnagyobb gyárában. Az 50 ezer embert foglalkoztató gyár térségében július végén vonult át egy front, a káresetről csak tegnap nyilatkozott a konszern egyik szóvivője. Az autókat most úgynevezett átvilágító alagútban kell megvizsgálni, hogy a legapróbb horpadásokat is észrevegyék. A gyárat „csak 100 százalékig hibáüan gépkocsi” hagyhatja el - emelte ki a szóvivő. Az alagút rendszerint foglalt, a gyártósorokról naponta kikerülő 3800 autó végső ellenőrzését hajtják végre benne, így várhatóan még hetekig eltart a második átvizsgálás. Szállodai szoba eladó Közel ezer hotel és panzió eladó Magyarországon, a vidéki kis vendégházaktól kezdve a budapesti 130 szobás luxusszállodáig - írta a Vüággazdaság. „Visszaesett a szállodák jövedelmezősége, sokan kiszállnának az üzletből” - mondta a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Kovács István szerint a legtöbb esetben csak veszteséggel lehet kiszállni. A bankok csak azért nem árverezik el a be- csődölt hoteleket, mert úgysincs elfogadható árat kínáló vevő. A szállodaipar romló jövedelmezősége, az alacsony bérek miatt megindult a nyelvtudással rendelkező alkalmazottak külföldre vándorlása. (MTI)
