Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-09 / 184. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 9. www.ujszo.com DOKUMENTUM Edvard Beneš magyarokat és németeket érintő dekrétumai Az utóbbi időben sokat hallani Edvard Beneš elnöki dekrétumairól, melyek alapján a magyarok és a németek jogfosztása megtörtént. De valójában melyek azok a dekrétumok, amelyek alapján ajogfosztás megvalósult? Beneš elnöki dekrétumait, melyek pontos elnevezése „A Csehszlovák Köztársaság elnökének dekrétumai”, megelőzte az 1945 áprilisában kiadott kassai kormányprogram, melynek VIII. pontja a magyarokat és a németeket kollektív háborús bűnösnek nyilvánította. Mivel akkor az országnak nem volt parlamentje, a törvényeket az elnök jogköréből eredően dekrétumok formájában adta ki. Beneš 1945 májusa és októbere között 143 dekrétumot adott ki, melyek közül 13 közvetlenül és 20 közvetve a németek és a magyarok ellen irányult. A dekrétumok következményei voltak a népbírósági eljárások, melyek keretében minegy 75 ezer szlovákiai magyart, főleg értelmiségit ítéltek el mint háborús bűnöst, továbbá a kényszermunka és deportálások, 1946 novemberétől 1947 februárjáig mintegy 44 ezer magyart szállítottak marhavagonokban Csehországba, a Szudéta-vidékre, valamint a lakosságcsere az 1946. február 28-án aláírt lakosságcsere-megállapodás alapján. A Magyarországról Szlovákia területére önként áttelepült mintegy 60 ezer szlovákkal szemben mintegy 75 ezer magyar volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. A Nemzetgyűlés, megalakulása után az 57/1946 sz. Alkotmánytörvénnyel az összes dekrétum érvényességét megerősítette. A magyarokat és a németeket érintő dekrétumok közül a következők voltak a legjelentősebbek: ♦ az 1945. május 19-én kelt 5. sz. dekrétum - az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók és a kollabo- ránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről; ♦ az 1945. június 21-én kelt 12. sz. dekrétum - a németek, a magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról; ♦ az 1945. június 19-én kelt 16. sz. dekrétum - a náci bűnösök, az árulók és segítőik megbüntetéséről, valamint a rendkívüli népbíróságokról; ♦ azl945.július20-ánkelt28. sz. dekrétum - a németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről; ♦ az 1945. augusztus 2-án kelt 33. sz. dekrétum - a német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről; ♦ az 1945. szeptember 19-én kelt 71. sz. dekrétum - azon személyek munkakötelezettségéről, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat; ♦ az 1945. október 25-én kelt 108. sz. dekrétum - az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról. A dekrétumok alapján a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia területére érvényes, törvényEdvard Beneš (Képarchívum) erejű rendeleteket adott ki, melyek lényegében a dekrétumok végrehajtását biztosították. 1945 és 1948 között a szlovákiai magyarságot megfosztották vagyonától, megpróbálták minden eszközzel kitoloncolni az országból és megtörni nemzeti öntudatát, például a reszlovakizációval. A dekrétumok alapvető emberi jogokat sértettek, ennek ellenére a mai napig ott találhatók a cseh és a szlovák jogrendben, sőt a szlovák parlament 2007. szeptember 20-án megszavazta a Beneš- dekrétumok sérthetetlenségéről szóló 1487/2007SZ. határozatát. A dekrétumok szelleme a mai napig kísért és hűen tükrözi azok alkotójának jellemét, aki a párizsi béketárgyalások alkalmával kijelentette: „Én egyáltalán nem igazságokra törekszem, én politikát csinálok. És ezért olykor tudatosan követek el jogtalanságokat, az állam érdekében és személyes érdekemben.” JUDr. Nagy Tibor ügyvéd Versenyautó-kiállítás Augusztus 6-18: Izgalmas programokkal várunk: eredeti versenyautók, i szimulátor bajnokság, Pit stop bajnokság,' ....mg Fo rma-1 relikviák. 1 a* 0LVAS0I LEVEL Bunkóink Bécsben Bécsben dolgozom, és gyakran utazom villamoson, buszon, metrón. Műidig örülök, amikor magyar szót hallok, leírhatatla- nul jó érzés kerít hatalmába. De a múltkori villamosozásom alatt átélt élmények miatt csak szégyenkezni tudtam. Egyszer csak hallom, hogy magyarul beszélgetnek pár üléssel előttem, két fiatalabb és két középkorú férfi. Tudom, nem illik, de elkezdtem fülelni. Annyit kivettem, hogy hárman Komárom környékén élnek, a legidősebb pedig érsekújvári. Az egyik fiatal sörösüveggel a kezében elkezdte kommentálni a megállón várakozó embereket. Az ott várakozó hölgyhöz ennyit fűzött hozzá: Mi van, te vén p..., mit b ámulod a menetrendet? Nem tudod, hova akarsz utazni? A hölgy 40 éves lehetett. A következő megállónál egy féllábú, tolószékes bácsika várakozott. Ó ezt a megjegyzést kapta: Hé, tata, hol hagytad a másik lábadat? Eladtad vagy elittad? Társai harsányan röhögtek. Kezdtem magam nem jól érezni. Ezután következett pár trágár vicc, ha leírnám, tán még a nyomdafesték is pirosra színeződne... Aztán újabb dobozos sörök kerültek elő, majd hatalmas böfögéseket produkált a két fiatalabb. Újabb böfögés, újabb trágárság, újabb röhögés. Egy középkorú osztrák férfi szintén elnevette magát. Na, ezt rosszul tette! Mit vigyorogsz, te agyalágyult barom, te g..., menj az anyád...lAférfinem értett egyetlen szót sem, legalábbis remélem, s inkább az ablak felé fordult. Negyedóráig „élvezhettem” kedves honfitársaim produkcióját, ez volt az az eset, amikor szégyelltem, hogy magyar vagyok. Bunkókáim! Remélem, azóta valaki már szájon vágott benneteket. Ezzel a viselkedéssel biztosan nem fogjátok megszerettetni az osztrákokkal a magyarokat. Prachár Zálezsák Kornélia KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Biztonsági kockázat? Románia nemzetbiztonságára nem az ország magyar lakossága jelenti a veszélyt, Románia igazi gondja a szociális helyzet, a demográfiai helyzet, a politikusoknak ezekkel kellene foglalkozniuk, és mindent megtenni azért, hogy a magyarok ne vándoroljanak ki - véli Antal Árpád, az RMDSŽ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. A Háromszék című erdélyi lapnak kijelentette, a szűk látókörű román politikusoknak még mindig fontosabb magyarellenességük fennen bizonygatása, mint országuk jövőjével törődni. Hogy immár pártállástól függetlenül minden román politikus össztűz alá vette a magyarságot, az azért is aggasztó, mert nem maradnak partnereink, és ha nincs kivel tárgyalni, az komoly veszélyt jelent - tette hozzá. Szerinte a román politikusok még mindig abban a meggyőződésben élnek, hogy magyarellenesnek lenni több szavazatot jelent, mint az ország gondjait megoldani. „Románia legsúlyosabb problémái demográfiai jellegűek, néhány éven belül az ország lakossága nyolcmillióra csökken, a fiatalok elmennek, az itt születő gyerekek legalább 30 százaléka szegény családokban jön a világra, szociális segélyezettek lesznek életükön át. Az emigráltak helyét pedig idegen kultúrájú, más népek veszik át. Ilyen körülmények között Romániának mindent meg kellene tennie, hogy a másfél milliós magyarság ne kivándoroljon, túl kéne licitálnia Magyarország állampolgárságot felkínáló ajánlatát” - fogalmazott Antal Árpád. Szerinte húsz-harminc év múlva magától szétesik Románia, ha végre nem a valós problémákkal kezdenek foglalkozni, és továbbra is a magyarság autonómiaigénye jelenti számukra a legnagyobb veszélyt. (Háromszék) MP130031
