Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-09 / 184. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 9. Kultúra-hirdetés 9 A Sziget nagyszínpada előtt minden este más-más vizuális esemény részesei lehetünk Üdvözöljük a vidámparkban Budapest. Bár legalább tíz kilométer van már a lábamban, a helyszínek felét sem tudtam bejárni egy nap alatt. Erről egyrészt a tikkasztó hőség, másrészt a fel-felbukka- nó ismerősök tehetnek, akik megálljt parancsolnak az embernek. Tömeg viszont nincs a 21. Sziget fesztiválon. Ezt hivatalos adatok hiányában is bátran kijelenthetem. JUHÁSZ KATALIN Még a szerda esti fő attrakció, Nick Cave sem tudta kitetetni a „megtelt” táblát. Koncertjén nyugodtan előre lehetett sétálni, meglehetősen szel- lősen voltunk a nagyszínpadnál, még akkor is, ha ez több tízezer embert jelent. Én harmincezerre saccoltam magunkat, a kortalan ikon és öregedő bandája, a Bad Seeds sötéten izzó dalait pedig egyáltalán nem találtam ide valónak, azzal együtt, hogy magába a produkcióba zeneileg nem lehetett belekötni. A Sziget ugyanis mára egy gigantikus vidámparkká „fejlődött”, ahová kikapcsolódni, bulizni mennek az emberek, nem pedig lázadni és elmélkedni. A közönség összetétele olyannyira átalakult, hogy a szervezőknek szerintem el kell gondolkodniuk azon, hogyan tovább. Az árak növekedése miatt épp az a réteg szorult ki végleg a fesztiválról, amely számára anno létrejött. Ma az okostelefonos, középosztálybeli magyar fiatalok, valamint a kalandra vágyó külföldiek Mekkája a fesztivál. Ha továbbra is tömegrendezvény akar maradni, alapvetően divatkövetőnek kell lennie. Például abban is, hogy a megváltozott érdeklődésű publikumnak kiket kínál fő fogásként. Ez akkor is így van, ha bizonyos értelemben maga is képes divatot diktálni: sokak számára érdekesebbé tenni addig ismeretlen zenekarokat, produkciókat. De az aktuális irányzatokat is be kell építeni a programba, mert ha ezt nem teszik, anyagilag nem tudnak talpon maradni. Faramuci helyzet ez, nem irigylem a szervezőket, akik egyébként tényleg kiteszik a lelkűket. Például a szerintük is sekélyesre sikeredett idei felhozatalt látványos attrakciókkal próbálják megspékelni. A nagyszínpad előtt minden este más-más vizuális esemény tanúi és részesei lehetünk. Szerdán például tízezer lufit eresztett szélnek a nagyérdemű. A backstage-ben egész nap fújták őket, aztán a Skunk Anansie remek, kezeken járós produkcióval megfejelt, őszintének tűnő koncertje után vülám- gyorsan szétosztották. A zenekart ráadáslehetőség nélkül lezavarták a színpadról, és némi kínos moderátori poénkodás után kezdődött a visszaszámlálás, majd a levegőbe emelkedtek a lufik. Megmondom őszinSzerdán tízezer lufit eresztett szélnek a nagyérdemű Képgaléria az ujszo.com-on. tén, nem szívesen lennék lufi- fújó a Szigeten, mert nagyon letörne, ha többórás munkám gyümölcse két perc alatt eltűnne a sztratoszférában. (Önök ezt itt például már három perce olvassák, és hol van még a vége?) Egyértelmű tehát, hogy a fesztivál, mely egykor alternatívnak számított vagy legalábbis annak gondolták, több mint egy évtizede vastagon a tömegkultúra része. Nemcsak jelenség, hanem társadalmi lakmuszpapír és marketingesemény is. Miközben ott feszül benne a különös ellentmondás: alapjában véve szórakoztatóipar, ugyanakkor annál látványosabban többet akar. Mert miközben ez is egy vállalkozás, ahöl maximális fordulatszámon zajlik a tömeg kielégítése, nívós kulturális programok terepe is. Talán furcsán hangzik, de tény, hogy jelenleg a magyar állam után a Sziget költi a legtöbbet minőségi kultúrára. Évente körülbelül 400 millió forintot. Azaz többet, mint az ebből a szempontból rendszeresen etalonként emlegetett Budapesti Tavaszi Fesztivál vagy a Miskolci Operafesztivál. Más kérdés, hogy a Magyarország legnagyobb kulturális vonzerejének deklarált rendezvény költségvetésében ez mindössze 10 százalékra rúg. Nem kell különösebben értenünk a gazdasághoz, hogy felfogjuk, mily paradoxon ez. De térjünk vissza a szerdai napra, és soroljunk fel néhány emlékezetes fellépőt. A már említett Nick Cave and the Bad Seedsnek köszönhető, hogy a közönség átlagéletkora némiképp emelkedett a szerdai napon. Nagy örömömre sok Nick Cave-nek, a kortalan ikonnak és öregedő bandájának, a Bad Seedsnek köszönhető, hogy a közönség átlagéletkora némiképp emelkedett a szerdai napon (MTI-felvétel) (A szerző felvétele) negyvenessel-ötvenessel találkoztam, de sok olyan huszonévessel is, akiknek tetszett a dolog. Az előttük zúzó Die Arzte trió már sokadszor lépett fel a Szigeten, én legalább négyszer láttam őket, és bár emelem kalapom előttük, mert életben tartják a punk-rockot Németországban, mégsem értem, miért volt fontos ismét elhívni őket. Mára ugyanis a szigetes német közönség is rájuk unt, a keverőpultig sem álltak, szóval a szerda mínuszos nap lesz, ha jól saccolom. Meglepő és izgalmas dallamokat a világzenei színpadon hallottam. Már a legrekkenőbb hőségben fellépő új-zélandi Moana and the Tribe is érdekes volt. A frontlány sok mindent csinál abban a kis országban: énekesnő, rádiós műsorvezető, polgárjogi harcos, bulvárceleb. Én a helyében nem szerepeltetnék két törzsi táncost a koncerten, mert ez ugyanolyan tré gesztus, mint magyar néptáncosokat bevetni egy Quimby- koncerten. Az utánuk következő Tako Lakó zenekar egy dán-szerb kommandó, kifejezetten a nemzetközi porondra dimenzionálva. A programfüzetben ígért „őrült cigány-beat” zenéjükre felettébb kíváncsi voltam, mert erősen fennállt a pa- rasztvakítás veszélye. Ráadásul az a két dán állampolgár, akikkel a koncerten találkoztam, sosem hallott még erről a zenekarról. Nos, ez egy tipikusan külföldi haknikra szerveződött brigád, gondoltam, amikor fülelni kezdtem. A zene viszont kifogástalan volt: kellően invenciózus, a balkáni roma dallamokat a kortárs dzsessz-rockkal összeeresztő szellemes katyvasz. A klarinétos lány pedig egy extra lájkot is megérdemel tőlünk: ritkán jut női versenyző ekkora szerephez egy hangszerközpontú, „agyeldobásos” koncerten. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara a revkomaromi kihelyezett levelező tagozaton kertészmérnöki BSc képzést hirdet 2013. őszi félévétől. A jelentkezési lapok kitöltése augusztus 9-én 10 órai kezdettel lesz. Helye: Selye Egyetem Gazdaságtudományi Kar Komárno, Hradná 21, Minden érdeklődőt szeretettel várunk. További információ: telefon: +36/76/501-775 gorbe.agnes@oi.kefo.hu, honlap: http://kfk.kefo.hu ' , _ MP 130487 RÖVIDEN A Fókusz Diákszínpad Zsámbékon Zsámbék. A Határokon túli és magyarországi amatőr színjátszók XXI. találkozóját rendezi meg a Zsámbéki Színházi Bázis holnap és vasárnap. Az idei rendezvényen a szlovákiai Jókai-napok, az erdélyi Partium Diákszínjátszó Fesztivál és a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozójának legkiemelkedőbb előadásait láthatják az érdeklődők, akik mindkét napon szakmai beszélgetésen is részt vehetnek. A szervezők fontosnak tartják, hogy a fiatal színjátszók teret kapjanak és megmutassák a színházról és a világról való gondolkodásukat, érzéseiket. A tervek szerint a találkozón holnap délután szerepel a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpad az Ágnes asszony című előadásával. (MTI) Kivételes jelentőségű maja lelet Guatemalaváros. Kivételes jelentőségű maja frízre bukkantak régészek Guatemalában: a frízen istenségek és uralkodók jelennek meg és egy hosszú ajánló felirat is díszíti. A leletet Francisco Estrada-Belli guatemalai régész tárta fel csapatával együtt az ország északi részén fekvő Pétén tartományban. A régészcsoport egy Kr. u. 600-ból származó maja piramisban bukkant a frízre júliusban. A 8 méter hosszú és két méter magas dombormű három, gazdag ornamentikával kifaragott központi figurát ábrázol, amelyek szörnyek fején ülnek. Az istenségek és istenített uralkodók alakja mellett a nevük is szerepel. (MTI) Washington-díjat kap Fischer Iván Budapest/New York. George Washington-díjat kap Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar. Az Amerikai Magyar Alapítvány elismerését kedden adják át a New York-i Lincoln Centerben. Az alapítvány 1961-ben alapította George Washington-díját. Az elismerésben azok részesülhetnek, akik az emberi tudáshoz, így a művészetekhez, a kereskedelemhez, az iparhoz, a tudományokhoz és az emberek, illetve a nemzetek közötti megértéshez számottevően hozzájárultak. (MTI) Angelina Jolié Ausztráliában forgatná új filmjét Olimpikon és háborús hős MTl-HÍR Sydney. Angelina Jolié amerikai színész-rendező Ausztráliában keres megfelelő helyszínt Unbroken című új háborús filmjéhez. Az Unbroken az amerikai olimpikonból második világháborús hőssé vált Louis Zamperini életét viszi vászonra Laura Hillenbrand könyve alapján. A Universal Pictures produkciójában készülő film forgatása szeptemberben kezdődik. A produkció forgatókönyvének végleges változatát Ethan és Joel Coen készítette el. . A Sydney Morning Herald szerint Jolié a kedvező pénzügyi feltételek és a megfelelő forgatási helyszínek miatt valószínűleg Queenslandet választja a film felvételeihez. Az Unbroken főszerepére a fiatal brit színészt, Jack O’Connellt választották ki. Zamperini az 1936-os berlini olimpián az amerikai csapat legfiatalabb tagja volt. Bár érmet nem nyert, 5000 méteren futott egy olyan befejező kört, hogy Hitler azonnal meg akart vele ismerkedni. Egyértelmű volt, hogy az 1940-es tokiói olimpián érmes lesz, de a háború elsöpörte a reményeket. Zamperini az amerikai hadsereg katonájaként a csendesóceáni hadműveletekben vett részt, és 1943-ban gépe lezuhant. 47 napig hánykolódott az óceánon víz és élelem nélkül, mielőtt a Japán partokra dobta a víz. Ott fogságba esett, szörnyű kínzásokat kellett elszenvednie, de nem tudták megtörni. Amikor 1998-ban visszatért Japánba a naganói téli olimpiai lánggal futva, már megbocsátás volt a szívében. Legbrutálisabb kínzójával személyes találkozást kezdeményezett, ám ezt egykori fogva tartója visszautasította. Zamperini januárban töltötte be 96. évét.
