Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)
2013-08-09 / 184. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 9. Vélemény és háttér 7 NEKROLÓG ililll II i IT T1 linn I íílflUHPmiflfl Duka-Zólyomi Árpád tükre Évekig mesélték, amolyan urban legend szintjén, hogy volt Galántán egy diák, aki harmadikos gimnazistaként a matematikatanár igazi partnereként differenciálegyenletekkel foglalkozott, s akinek komoly jövőt jósoltak volna, ha éppen nincs proletárdiktatúra. Duka-Zólyo- mi Árpád nem adta föl. Sokan ismertük a legenda - dehogy legenda, a valóság - folytatását. A diák, aki nagypolgári családból származott, aki csak vidéki gimnáziumban érettségizhetett, s akinek reménye nem volt a káderlapjával egyetemi tanulmányokat tervezgetni, végül megoldotta a dilemmát. A legnehezebb fizikai munkák egyikét választotta egy pozsonyi gyárban, ahonnan, immár „munkáskáderként” került a prágai magfizikára. Tehetsége, munkája valóban kutatói pályára predesztinálta, a nagypolgári közegből származó fiú éveket tölthetett - immár jegyzett kutatóként - a dubnai magkutató-intézetben, amelyet afféle szovjet Silicon Valley-nak tekinthetünk. S ami nagyon fontos: „pártunk és államunk” megszállhatta a bölcsész szakmákat, hazudhatott történelmet, kényszeríthetett ránk új szimbólumokat. De a maghasadás folyamata, s annak mederben tartása túlontúl komoly dolog, azt kutatni, tanítani nem lehetett tudás, komoly felkészültség nélkül - s ne kerteljünk -, nem lehetett pártkarrierként végezni. A rendszerváltás után sokan bántották az egykori ga- lántai és prágai diákot, simán lebolsevikozva őt, titkosszolgálati dossziékra mutogatva. Nem reagált. Akik ismertük, tudtuk, hogy a dubnai csapatban nyíltan vállalta, csehszlovák delegáltként gyermekei magyar oktatását, s azt is tudtuk, bár bántják őt a megjegyzések, nem járt lesütött szemmel, mert nem kellett. Duka-Zólyomi Árpádnak volt politikai értékrendje, véleménye. Kellett és lehetett vitatkozni vele, nem is volt könnyű feladat, de akinek nincs értékrendje, azzal minek is vitatkoznánk. Vállalta a politikai megmérettetést, a közösség iránti felelősséget családjából hozta, nem csoda, hogy a hozzá legközelebb állók is mind-mind nyomot hagytak a szlovákiai magyarság életében. Ki tudományos, ki pedagógiai, ki zenei pályán, s áld valaha is Árpáddal és családtagjaival találkozott, bármely generációból, valahol a Máraitól ismert, ízig-vérig polgári, akkurátus közösségi felelősséggel találta szembe magát. Mint írtam, bántották sokan, de kell-e nagyobb rehabilitáció a közösségtől, mint az, hogy kétszer egymás után tömegnyi preferenciaszavazattal, a választáson a személyére leadott „karikázó szavazattal” válhatott képviselővé? Kétszer egymás után, nem a pártlistának köszönhetően, hanem kizárólag személyiségének, egyéniségének köszönhetően sétált be a politikai képviselet őt megillető helyére, vállalva munkát, többletmunkát, konfliktusokat és kompromisszumokat, nem lubickolva a közismertség fényében. S talán ezért soha nem veszítette el azt az igazi, szabadságot adó érzést, hogy nyugodtan nézhetett a tükörbe. Pedig sok mindenben volt jellemzően 20. századi ember, túlélve és megélve rendszereket, hatalmakat, váltásokat, de megszívlelve Szabó Dezső szavait: „Elpusztulni lehet, de rongy embernek lenni nem lehet!” Akik ismertük, közéleti emberek, kutatók, „adysok”, politikusok, diákok, újságírók, csak nyerhettünk azzal, hogy kortársunk volt. Kedves Árpád, legyen Néked könnyű a magyar anyaföld! Lovász Attila ÉLETÚT _____________________________ jpgpSpjgesagjjagsigijpjiigiiiigijSjg^ Duka-Zólyomi Árpád a szlovákiai magyar politikai és közélet jelentős képviselője, nyugalmazott egyetemi tanár és atomfizikus. Áz Együttélés, majd az MKP képviselője, életrajzát a párt honlapja közölte. Duka-Zólyomi Árpád Galántán érettségizett, majd a prágai Műszaki Egyetem Magfizikai Karán szerzett egyetemi oklevelet. Mintegy 80 tudományos dolgozat szerzője neutronfizika, alacsony radioaktivitás és maghasadás témákban. Már fiatalon aktív részt vállalt a társadalmi életben. (Képarchívum - Somogyi Tibor) 1964 és 1967 között a prágai Ady Endre Diákkör elnöke volt, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke. 1990-től a Csemadok Országos Elnökségének tagja. Az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja, 1991-től általános elnöke. Ezt követően hosszú éveken át parlamenti képviselője, főleg a külügyi bizottságban végzett munkája jelentős. 2004 és 2009 között az Európai Parlament képviselője, az Emberi Jogi Albizottság tagja. Duka-Zólyomi Árpád 73 éves volt. A szálakat eddig Zeman államfő mozgatta, most ismét a pártok kezében a döntés Hogyan tovább, Csehország? KOKES JÁNOS A júniusban kirobbant kormányválság, amely időközben belpolitikai válsággá alakult át, továbbra sem ért véget. Az események szálait eddig egyértelműen Miloš Zeman államfő mozgatta, a Rusnok- kormány az ő kormánya, de most már a képviselőház térfelén pattog a labda. Általános a meggyőződés, hogy a mielőbbi választás jelenti a korrupció- gyanús ügyek és a hatalommal való visszaélés miatt lemondásra kényszerülő Nečas-kor- mány bukása után kialakult válság legtisztább politikai megoldását. Ezt szorgalmazza kezdettől fogva a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM). A három volt kormánypárt - Polgári Demokratikus Párt (ODS), TOP 09, Liberális Demokraták (LIDEM) - arra hivatkozva utasították el eddig az önfeloszlatást, hogy legalább 101 támogatójuk van a képviselőházban. Most kiderült, hogy 101-es többség nem létezik. És akkor jött egy lobbista Szerda este az ODS két képviselője - Tomás Úlehla és Jan Florián -, valamint Karolína Peake, a LIDEM elnöke váratlanul bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson. Úlehla és Florián röviddel az után közölte álláspontját, hogy a parlament épületében felkereste őket Tomás Hrd- lička, az ODS befolyásos prágai lobbistája. A két képviselőt a szavazás után azonnal kizárták a parlamenti frakcióból, és a pártból is ki akarják zárni mindhármukat. A prágai sajtó szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy az ODS-t a háttérből különféle lobbisták döntően befolyásolják. Peake tegnap lemondott a LIDEM elnöki tisztségéről. A volt koalíció egységének megbomlása és a bizalmi szavazás után a TOP 09 párt is bejelentette, hogy támogatja a parlament feloszlatását. A frakcióvezetők abban is megegyeztek, hogy a témát a jövő héten tűzik napirendre. Az államfőnek ki kell írnia az előre hozott választást, mégpedig a parlamenti határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül. Politológusok és a sajtó szerint a választás legvalószínűbb ideje október vége lehet. A baloldal áll jobban Az előre hozott választás alapvetően a ČSSD-nek, a KSCM-nek és a TOP 09-nek kedvez, mindhárom párt népszerűsége emelkedik az utóbbi időben. Nagyon kedvezőtlen az ODS számára, amelynek népszerűsége 10% körül mozog, és folyamatosan süllyed. Nem valószínű, hogy újra a parlamentbe kerülhet a Közügyek (W) párt. Helyi megfigyelők a parlamenten kívüli pártok közül a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL), valamint a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) pártot tartják esélyesnek az öt- százalékos parlamenti küszöb átlépésére. A legutóbbi felmérések szerint a választás legnagyobb esélyese a ČSSD, amelyre a megkérdezettek 3CMD százaléka tervez szavazni. A KSČM népszerűsége 18-20, míg a TOP 09-é 15 százalék körül mozog. Üzenet a győzőnek Miloš Zeman szerdai parlamenti beszédében közölte, hogy elődeitől eltérően az első kormányalakítási kísérlettel mindenképpen a választásokon győztes pártot bízza meg. Emlékeztetőül: a 2010-es képviselőházi választást a szociáldemokraták nyerték, de Václav Klaus a polgári demokratáknak adott kormányalakítási megbízatást. Csehországban arányos választási rendszer van, így egyetlen párt csak rendkívüli eredmény következtében tudna egyedül kormányt alakítani. Rendszerint 5-6 párt kerül be az alsóházba, és koalíciós kormányok alakulnak. Előfordulhat tehát, úgy mint Szlovákiában is többször megtörtént, hogy nem a választásokat megnyerő párt alakít kormányt, hanem a több pártból álló ellentábora. KOMMENTAR Az igazság fáj MOLNÁR IVÁN Ellenzéki körökben is vita tárgya, hogy az Orbán Viktor által létrehozott - egy nemzet, egy párt, egy vezér jelszavára épülő - nemzeti összefogás rendszerét már diktatúrának nevezhetjük-e, vagy meg kell elégednünk egyénnél enyhébb jelzővel. A diktatúrák lényege, hogy a legenyhébb bírálatra is brutális támadás a válasz, Orbán pedig e tekintetben már rég túllépett minden határt. A F idesznek már nem elég, hogy a közmédiát a legprimitívebb propagandaeszközzé alacsonyította le, az emberek többsége ugyanis a köztévé és a közrádió híreit már csak akkor nézi, hallgatja, ha arra kíváncsi, hogy ezúttal mit hallgatnak el. Aki hiteles információkra vágyik, annak maradnak a kereskedelmi csatornák és a pártoktól független sajtó. A diktatúra azonban nem tűri a független hangot. Mivel Orbán még nem teheti meg, hogy önhatalmúlag felfüggessze a független sajtó működését, ahhoz folyamodik, amihez ért: megpróbál a független sajtóból is ugyanolyan ellenséget kreálni, mint a bankokból, a nyugdíjpénztárakból vagya rendszert kritizálni merő értelmiségiekből. Ennek az egyik első állomása Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatójának minapi felhördülése a Magyar Nemzet még július végén megjelent cikkére, amelyben a Fidesz pártlapja azt állította, hogy az RTL, a Tv2, a Sanoma, az Axel Springer és a Ringier vállalatok, illetve a nagy médiaügynökségek vezetői júniusban egy titkos találkozón szövetkeztek az Orbán-kormány ellen. A kisebbik kormánypárt, a KDNP szerint a külföldi tulajdonban lévő médiacégek arra készülnek, hogy „negatív hangvétellel nyomást gyakoroljanak és megtévesszék a magyar embereket”. A Fidesz pedig az általa kiadott nyilatkozat szerint Szabó Györgytől, a Sanoma vezérigazgatójától arra várja a választ: igaz-e, hogy „politikailag torzítani akarja a magyarországi médiapiacot”. Nos, a diktatúrák bevett munkamódszere, hogy saját bűneiket vetítik ki a nekik nem tetsző, általuk ellehetetlenítésre ítélt csoportra. Nincs ez másként az Orbán és pártja által terrorizált Magyarországon sem. Ha valaki nyomást gyakorol és megtéveszti a magyar embereket, politikailag torzítja a magyarországi médiapiacot, az egyedül az Orbán-kormány és az őt vakon kiszolgáló közmédia. Orbánnak fáj, hogy nem minden sajtótermék őt ajnározza, hogy vannak még olyan független elemzők, mint például a Policy Agenda, amely nem fél kimondani, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájáért nagy árat fizetett a magyar gazdaság. Hogy a háztartások egy része számára már a puszta túlélés is kérdéses, és hogy már az idősebb korosztályok is kénytelenek elhagyni azországot,hanem akarnak éhen halni. Az ilyen hírek természetesen „nyomást gyakorolnak” a magyar emberekre, megtévesztésről azonban csak az beszélhet, akinek mindez kellemetlen. Kellemetlen, mert igaz, és az igazság fáj. Márpedig Orbánnak nagy fájdalmai lehetnek. FIGYELŐ Megfigyelve A Román Hírszerző Szolgálat honlapján, a gyakori kérdések menüpont alatt a SRI munkatársai arra is választ adnak, hogy kiket figyelnek meg: „A SRI küldetése nem egyes személyek megfigyelése, hanem a nemzetbiztonsági kockázatok feltérképezése, a veszély megelőzése, elhárítása.” - írja a Krónika című erdélyi lap kommentátora. A szerző rámutat, nem tudni, hogy Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jelenleg a feltérképezés, vagy már az elhárítás szakaszában van-e, de az biztos, hogy megfigyelték. A Román Hírszerző Szolgálat a filmekbe ülő „szekusfogás” nyomán példátlan tettet hajtott végre: elismerte, hogy a Rádulyt hetek óta követő és fényképezgető személy a SRI alkalmazottja. A fülön csípett pofa munkáltatója egyes fel- tételezések szerint azért vallotta be az igazat, mert a nem mindennapos üldözés közben a hírszerző tiszt „elvesztette” övtáskáját, amelyben minden bizonnyal letagadhataüan bizonyíték volt valós kilétéről. A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor szabadidejében fotózgatott. Ráduly egy korábbi interjúban azt mondta, nem indul a tavalyi helyhatósági választásokon (nem így történt), elege lett abból, hogy „a kommunista rezsimet meghazudtoló szekus rendszert építettek kemény pénzen”, a városban és a térségben pedig „több szekus dolgozik, mint városházi alkalmazott vagy rendőr”. A szókimondó polgármester esetének egyik tanulsága, hogy az erdélyi magyar politikai vezetőket még mindig nemzetbiztonsági tényezőként kezelik Romániában. De öröm az ürömben, hogy a magyar képviselők így kétszer is meggondolják, mibe keverednek, ugyanis sokkal nehezebb mindent megmagyarázni az ugrásra kész ügyészeknek, mint a vakon hű választóknak. (Krónika)
