Új Szó, 2013. augusztus (66. évfolyam, 177-202. szám)

2013-08-09 / 184. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AUGUSZTUS 9. Vélemény és háttér 7 NEKROLÓG ililll II i IT T1 linn I íílflUHPmiflfl Duka-Zólyomi Árpád tükre Évekig mesélték, amolyan urban legend szintjén, hogy volt Galántán egy diák, aki harma­dikos gimnazistaként a mate­matikatanár igazi partnereként differenciálegyenletekkel fog­lalkozott, s akinek komoly jövőt jósoltak volna, ha éppen nincs proletárdiktatúra. Duka-Zólyo- mi Árpád nem adta föl. Sokan ismertük a legenda - dehogy legenda, a valóság - folytatását. A diák, aki nagypol­gári családból származott, aki csak vidéki gimnáziumban érettségizhetett, s akinek re­ménye nem volt a káderlapjával egyetemi tanulmányokat ter­vezgetni, végül megoldotta a di­lemmát. A legnehezebb fizikai munkák egyikét választotta egy pozsonyi gyárban, ahonnan, immár „munkáskáderként” ke­rült a prágai magfizikára. Te­hetsége, munkája valóban kuta­tói pályára predesztinálta, a nagypolgári közegből származó fiú éveket tölthetett - immár jegyzett kutatóként - a dubnai magkutató-intézetben, amelyet afféle szovjet Silicon Valley-nak tekinthetünk. S ami nagyon fontos: „pártunk és államunk” megszállhatta a bölcsész szak­mákat, hazudhatott történel­met, kényszeríthetett ránk új szimbólumokat. De a maghasa­dás folyamata, s annak meder­ben tartása túlontúl komoly do­log, azt kutatni, tanítani nem lehetett tudás, komoly felké­szültség nélkül - s ne kerteljünk -, nem lehetett pártkarrierként végezni. A rendszerváltás után sokan bántották az egykori ga- lántai és prágai diákot, simán lebolsevikozva őt, titkosszolgá­lati dossziékra mutogatva. Nem reagált. Akik ismertük, tudtuk, hogy a dubnai csapatban nyíl­tan vállalta, csehszlovák dele­gáltként gyermekei magyar ok­tatását, s azt is tudtuk, bár bánt­ják őt a megjegyzések, nem járt lesütött szemmel, mert nem kellett. Duka-Zólyomi Árpádnak volt politikai értékrendje, vé­leménye. Kellett és lehetett vi­tatkozni vele, nem is volt könnyű feladat, de akinek nincs értékrendje, azzal minek is vitatkoznánk. Vállalta a poli­tikai megmérettetést, a közös­ség iránti felelősséget családjá­ból hozta, nem csoda, hogy a hozzá legközelebb állók is mind-mind nyomot hagytak a szlovákiai magyarság életében. Ki tudományos, ki pedagógiai, ki zenei pályán, s áld valaha is Árpáddal és családtagjaival ta­lálkozott, bármely generáció­ból, valahol a Máraitól ismert, ízig-vérig polgári, akkurátus közösségi felelősséggel találta szembe magát. Mint írtam, bántották sokan, de kell-e na­gyobb rehabilitáció a közösség­től, mint az, hogy kétszer egy­más után tömegnyi preferenci­aszavazattal, a választáson a személyére leadott „karikázó szavazattal” válhatott képvise­lővé? Kétszer egymás után, nem a pártlistának köszönhe­tően, hanem kizárólag szemé­lyiségének, egyéniségének kö­szönhetően sétált be a politikai képviselet őt megillető helyére, vállalva munkát, többletmun­kát, konfliktusokat és komp­romisszumokat, nem lubickol­va a közismertség fényében. S talán ezért soha nem veszítette el azt az igazi, szabadságot adó érzést, hogy nyugodtan nézhe­tett a tükörbe. Pedig sok min­denben volt jellemzően 20. századi ember, túlélve és meg­élve rendszereket, hatalmakat, váltásokat, de megszívlelve Szabó Dezső szavait: „Elpusz­tulni lehet, de rongy embernek lenni nem lehet!” Akik ismer­tük, közéleti emberek, kutatók, „adysok”, politikusok, diákok, újságírók, csak nyerhettünk azzal, hogy kortársunk volt. Kedves Árpád, legyen Néked könnyű a magyar anyaföld! Lovász Attila ÉLETÚT _____________________________ jpgpSpjgesagjjagsigijpjiigiiiigijSjg^ Duka-Zólyomi Árpád a szlovákiai magyar politikai és közélet jelentős képviselője, nyugalmazott egyetemi tanár és atomfizikus. Áz Együttélés, majd az MKP képviselője, élet­rajzát a párt honlapja közölte. Duka-Zólyomi Árpád Ga­lántán érettségizett, majd a prágai Műszaki Egyetem Magfizikai Karán szerzett egyetemi oklevelet. Mintegy 80 tudományos dolgozat szerzője neutronfizika, ala­csony radioaktivitás és mag­hasadás témákban. Már fiatalon aktív részt vál­lalt a társadalmi életben. (Képarchívum - Somogyi Tibor) 1964 és 1967 között a prágai Ady Endre Diákkör elnöke volt, 1968-ban a Magyar Ifjú­sági Szövetség elnöke. 1990-től a Csemadok Orszá­gos Elnökségének tagja. Az Együttélés Politikai Mozga­lom alapító tagja, 1991-től ál­talános elnöke. Ezt követően hosszú éveken át parlamenti képviselője, főleg a külügyi bizottságban végzett munkája jelentős. 2004 és 2009 között az Európai Parlament képvise­lője, az Emberi Jogi Albizott­ság tagja. Duka-Zólyomi Árpád 73 éves volt. A szálakat eddig Zeman államfő mozgatta, most ismét a pártok kezében a döntés Hogyan tovább, Csehország? KOKES JÁNOS A júniusban kirobbant kor­mányválság, amely időközben belpolitikai válsággá alakult át, továbbra sem ért véget. Az események szálait eddig egyértelműen Miloš Zeman ál­lamfő mozgatta, a Rusnok- kormány az ő kormánya, de most már a képviselőház térfe­lén pattog a labda. Általános a meggyőződés, hogy a mielőbbi választás jelenti a korrupció- gyanús ügyek és a hatalommal való visszaélés miatt lemon­dásra kényszerülő Nečas-kor- mány bukása után kialakult válság legtisztább politikai megoldását. Ezt szorgalmazza kezdettől fogva a Cseh Szociál­demokrata Párt (ČSSD), vala­mint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM). A három volt kormánypárt - Polgári Demokratikus Párt (ODS), TOP 09, Liberális De­mokraták (LIDEM) - arra hi­vatkozva utasították el eddig az önfeloszlatást, hogy leg­alább 101 támogatójuk van a képviselőházban. Most kiderült, hogy 101-es többség nem létezik. És akkor jött egy lobbista Szerda este az ODS két képviselője - Tomás Úlehla és Jan Florián -, valamint Karo­lína Peake, a LIDEM elnöke váratlanul bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson. Úlehla és Florián röviddel az után közölte álláspontját, hogy a parlament épületében felkereste őket Tomás Hrd- lička, az ODS befolyásos prá­gai lobbistája. A két képvise­lőt a szavazás után azonnal kizárták a parlamenti frakció­ból, és a pártból is ki akarják zárni mindhármukat. A prágai sajtó szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy az ODS-t a háttérből különféle lobbisták döntően befolyásolják. Peake tegnap lemondott a LIDEM elnöki tisztségéről. A volt koalíció egységének megbomlása és a bizalmi sza­vazás után a TOP 09 párt is bejelentette, hogy támogatja a parlament feloszlatását. A frakcióvezetők abban is meg­egyeztek, hogy a témát a jövő héten tűzik napirendre. Az ál­lamfőnek ki kell írnia az előre hozott választást, mégpedig a parlamenti határozat kézbesí­tésétől számított 60 napon be­lül. Politológusok és a sajtó szerint a választás legvaló­színűbb ideje október vége lehet. A baloldal áll jobban Az előre hozott választás alapvetően a ČSSD-nek, a KSCM-nek és a TOP 09-nek kedvez, mindhárom párt nép­szerűsége emelkedik az utób­bi időben. Nagyon kedvezőt­len az ODS számára, amely­nek népszerűsége 10% körül mozog, és folyamatosan süllyed. Nem valószínű, hogy újra a parlamentbe kerülhet a Közügyek (W) párt. Helyi megfigyelők a parlamenten kívüli pártok közül a Keresz­ténydemokrata Unió-Cseh­szlovák Néppárt (KDU-ČSL), valamint a Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ) pár­tot tartják esélyesnek az öt- százalékos parlamenti küszöb átlépésére. A legutóbbi felmérések sze­rint a választás legnagyobb esélyese a ČSSD, amelyre a megkérdezettek 3CMD száza­léka tervez szavazni. A KSČM népszerűsége 18-20, míg a TOP 09-é 15 százalék körül mozog. Üzenet a győzőnek Miloš Zeman szerdai parla­menti beszédében közölte, hogy elődeitől eltérően az első kormányalakítási kísérlettel mindenképpen a választáso­kon győztes pártot bízza meg. Emlékeztetőül: a 2010-es kép­viselőházi választást a szociál­demokraták nyerték, de Václav Klaus a polgári demokratáknak adott kormányalakítási megbí­zatást. Csehországban arányos vá­lasztási rendszer van, így egyetlen párt csak rendkívüli eredmény következtében tud­na egyedül kormányt alakítani. Rendszerint 5-6 párt kerül be az alsóházba, és koalíciós kor­mányok alakulnak. Előfordulhat tehát, úgy mint Szlovákiában is többször meg­történt, hogy nem a választá­sokat megnyerő párt alakít kormányt, hanem a több párt­ból álló ellentábora. KOMMENTAR Az igazság fáj MOLNÁR IVÁN Ellenzéki körökben is vita tárgya, hogy az Orbán Viktor által létrehozott - egy nemzet, egy párt, egy vezér jelszavára épülő - nemzeti összefogás rendszerét már diktatúrának nevezhetjük-e, vagy meg kell elégednünk egyénnél enyhébb jelzővel. A diktatúrák lényege, hogy a legeny­hébb bírálatra is brutális támadás a válasz, Or­bán pedig e tekintetben már rég túllépett minden határt. A F idesznek már nem elég, hogy a közmédiát a legprimitívebb propagandaeszközzé alacsonyította le, az emberek többsége ugyanis a köztévé és a közrádió híreit már csak akkor nézi, hallgatja, ha arra kíváncsi, hogy ezúttal mit hallgatnak el. Aki hiteles információkra vágyik, annak maradnak a kereskedel­mi csatornák és a pártoktól független sajtó. A diktatúra azon­ban nem tűri a független hangot. Mivel Orbán még nem teheti meg, hogy önhatalmúlag felfüggessze a független sajtó működését, ahhoz folyamodik, amihez ért: megpróbál a füg­getlen sajtóból is ugyanolyan ellenséget kreálni, mint a ban­kokból, a nyugdíjpénztárakból vagya rendszert kritizálni me­rő értelmiségiekből. Ennek az egyik első állomása Kocsis Máté, a Fidesz kommuni­kációs igazgatójának minapi felhördülése a Magyar Nemzet még július végén megjelent cikkére, amelyben a Fidesz párt­lapja azt állította, hogy az RTL, a Tv2, a Sanoma, az Axel Springer és a Ringier vállalatok, illetve a nagy médiaügynök­ségek vezetői júniusban egy titkos találkozón szövetkeztek az Orbán-kormány ellen. A kisebbik kormánypárt, a KDNP sze­rint a külföldi tulajdonban lévő médiacégek arra készülnek, hogy „negatív hangvétellel nyomást gyakoroljanak és megté­vesszék a magyar embereket”. A Fidesz pedig az általa kiadott nyilatkozat szerint Szabó Györgytől, a Sanoma vezérigazga­tójától arra várja a választ: igaz-e, hogy „politikailag torzítani akarja a magyarországi médiapiacot”. Nos, a diktatúrák bevett munkamódszere, hogy saját bűneiket vetítik ki a nekik nem tetsző, általuk ellehetetlenítésre ítélt csoportra. Nincs ez másként az Orbán és pártja által terrori­zált Magyarországon sem. Ha valaki nyomást gyakorol és megtéveszti a magyar embereket, politikailag torzítja a ma­gyarországi médiapiacot, az egyedül az Orbán-kormány és az őt vakon kiszolgáló közmédia. Orbánnak fáj, hogy nem min­den sajtótermék őt ajnározza, hogy vannak még olyan függet­len elemzők, mint például a Policy Agenda, amely nem fél ki­mondani, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájáért nagy árat fize­tett a magyar gazdaság. Hogy a háztartások egy része számára már a puszta túlélés is kérdéses, és hogy már az idősebb kor­osztályok is kénytelenek elhagyni azországot,hanem akar­nak éhen halni. Az ilyen hírek természetesen „nyomást gyakorolnak” a magyar emberekre, megtévesztésről azonban csak az beszélhet, akinek mindez kellemetlen. Kellemetlen, mert igaz, és az igazság fáj. Márpedig Orbánnak nagy fájdal­mai lehetnek. FIGYELŐ Megfigyelve A Román Hírszerző Szolgá­lat honlapján, a gyakori kér­dések menüpont alatt a SRI munkatársai arra is választ adnak, hogy kiket figyelnek meg: „A SRI küldetése nem egyes személyek megfigyelé­se, hanem a nemzetbiztonsá­gi kockázatok feltérképezése, a veszély megelőzése, elhárí­tása.” - írja a Krónika című er­délyi lap kommentátora. A szerző rámutat, nem tudni, hogy Ráduly Róbert, Csíksze­reda polgármestere jelenleg a feltérképezés, vagy már az el­hárítás szakaszában van-e, de az biztos, hogy megfigyelték. A Román Hírszerző Szolgálat a filmekbe ülő „szekusfogás” nyomán példátlan tettet haj­tott végre: elismerte, hogy a Rádulyt hetek óta követő és fényképezgető személy a SRI alkalmazottja. A fülön csípett pofa munkáltatója egyes fel- tételezések szerint azért val­lotta be az igazat, mert a nem mindennapos üldözés közben a hírszerző tiszt „elvesztette” övtáskáját, amelyben minden bizonnyal letagadhataüan bi­zonyíték volt valós kilétéről. A hivatalos álláspont szerint ugyanakkor szabadidejében fotózgatott. Ráduly egy ko­rábbi interjúban azt mondta, nem indul a tavalyi helyható­sági választásokon (nem így történt), elege lett abból, hogy „a kommunista rezsimet meg­hazudtoló szekus rendszert építettek kemény pénzen”, a városban és a térségben pedig „több szekus dolgozik, mint városházi alkalmazott vagy rendőr”. A szókimondó pol­gármester esetének egyik ta­nulsága, hogy az erdélyi ma­gyar politikai vezetőket még mindig nemzetbiztonsági té­nyezőként kezelik Romániá­ban. De öröm az ürömben, hogy a magyar képviselők így kétszer is meggondolják, mi­be keverednek, ugyanis sok­kal nehezebb mindent meg­magyarázni az ugrásra kész ügyészeknek, mint a vakon hű választóknak. (Krónika)

Next

/
Thumbnails
Contents