Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-03 / 153. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 3. www.ujszo.com ■KLUHDBH Medvegyev besokallt Moszkva. Komoly politikai ügy lett abból, hogy nem sokkal az indítás után lezuhant tegnap egy orosz hordozórakéta Kazahsztánban, fedélzetén három navigációs műhold volt. Dmit- rij Medvegyev kormányfő arra utasította Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettest, állítsa össze a felelősök névsorát, s az űrkutatási hivatal vezetőinek nevét is a listán akarja látni. Oroszországban az utóbbi másfél évben hét alkalommal végződött kudarccal a hordozórakétákfellövése és 10 műholdat veszítettek el. A területet tegnap lezárták, amíg ki nem derül, hogy a rakéta mérgező üzemanyagának felrobbanása menynyire veszélyezteti a környezetet. A környezeti károkat kazah állami bizottság vizsgálja. A Proton hordozórakéta felrobbanásával keletkezett kárt szakértők több mint 4 milliárd rubelre becsülik. (MTI) Koszovói vízumkényszer Pristina. Több mint öt évvel függetlenségének kikiáltása után Koszovó vízumkényszert vezetett be 87 ország számára. A pris- tinai külügy szerint többek között Oroszország és Kína is azon országok közé tartozik, amelyeknek állampolgárai vízum nélkül nem utazhatnak be Koszovóba. Az öt állandó BT-tag közül Moszkva és Peking nem ismerte el Koszovó függetlenségét. (MTI) Le Pen már büntethető Párizs. A francia igazságügyi tárca kérésére megszavazta Marine Le Pen francia szélsőjobboldali képviselő mentelmi jogának felfüggesztését tegnap az Európai Parlament. A szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke ellen egy civil szervezet tett feljelentést egy 2010-es kijelentése miatt, amelyben a muzulmánok utcai imádkozását Franciaországnak a második világháború alatti német megszállásához hasonlította. (MTI) Súlyos légi baleset Moszkva. Hegynek ütközött egy Mi-8-as típusú orosz helikopter tegnap a Szibéria keleti részén fekvő Jakutföldön, és 19 ember meghalt. A gép fedélzetén 28-an utaztak, a bajba jutottak segítségére igyekvő mentőhelikopterek az időjárás miatt nem tudtak leszállni. (MTI) Senki sem tudja pontosan, mire szánhatja el magát a hadsereg és a főparancsnok - sorra mondanak le a miniszterek Murszi visszautasította a hadsereg ultimátumát Lassan minden adott egy polgárháborúhoz: a Muzulmán Testvériség önvédelmi alakulatokat szervez, miután hétfőn felgyújtották és kifosztották kairói székházát (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. A hétvégi tüntetések nyomán tovább mélyült az egyiptomi belpolitikai válság, Mohamed Murszi elnök tegnap visszautasította a hadseregnek az ország politikai erőihez intézett ultimátumát. Az államfő ugyanakkor telefonon beszélt Barack Obama amerikai elnökkel azt ígérve, hogy Egyiptom „tovább halad a békés, demokratikus átmenet” útján. Tegnapra újabb tüntetéseket hirdetett az ellenzék. Murszi szerint a hadsereg előző napi, a belpolitikai válság érdekében konszenzust sürgető ultimátuma zavart okozhat, ezért ragaszkodik saját nemzeti megbékélési tervéhez - hangsúlyozta a közlemény. Az elnöki hivatal tegnap azt is felrótta, az ultimátumot ismertető hadsereg-főparancsnok, Abdel-Fattah asz-Szíszi tábornok nem konzultált előzetesen az államfővel. Az egy éve hivatalba lépett államfő lemondását követelő, hetek óta tartó heves tüntetések után a hadsereg hétfő délután intézett ultimátumot az ország politikai erőihez. A főparancsnok közölte, ha a politikai erők nem állapodnak meg 48 órán belül az egyiptomi nép követeléseinek teljesítéséről, a hadsereg megvalósítja „a jövőre vonatkozó saját menetrendjét”. Vasárnap több millióan vonultak utcára, Murszi lemondását követelve. A tüntetéseket sok helyütt az elnök ellenfelei és hívei közötti összecsapások kísérték, legalább 16-an életüket vesztették és csaknem 800-an megsebesültek. A hadsereg ultimátumának ismertetése után a tüntetők ujjongásbán törtek ki, „Szíszi velünk van!”, kiabálták. Egyébként a hadsereg ultimátuma ma este jár le. A Murszi mögött álló iszla- mista Muzulmán Testvériség visszautasította az ultimátumot, és a hadsereget puccskísérlettel vádolta. Ezt viszont a hadsereg utasította vissza, közleménye úgy fogalmaz: a hadsereg célja az, hogy a politikusokat megegyezésre késztesse. Ultimátumával a katonaság a nép követelésére reagált. Az elnök elleni tüntetések nyomán hétfőn négy miniszter mondott le, s tegnap benyújtotta lemondását Mohamed Kamel Amr külügyminiszter is. Murszi támogatói az elnök híveit tömegtüntetésekre szólították fel. Az államfő elleni tüntetéseket szervező mozgalom, a Tamarrod (Lázadás) ugyanakkor korábban olyan ultimátumot szabott az államfőnek, hogy közép-európai idő szerint kedd délután 16 óráig le kell mondania, ellenkező esetben további országos tiltakozó megmozdulásokat szerveznek. Barack Obama elnök Tanzániában tartott sajtóértekezletén közvetve Murszi elnöknek üzent, amikor azt hangoztatta, hogy a demokráciát nem csupán a szabad választások jelentik, hanem az ellenzékkel, illetve a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsí- tottmagatartásis. (MTI,ú) Heves vita a Tavares-jelentésről az EP-ben Orbán védekezőállásban Hírszerzési szakértők szerint minden ország kémkedik Snowden további leleplezésekre készül Moszkva/London/Wa- shington. Huszonegy országtól kért menedékjogot Edward Snowden, aki újabb leleplezésekre készül az amerikai hírszerző szervek titkos adatmegfigyeléseiről. A lengyel, a finn, a norvég, a német, az osztrák, a svájci és a spanyol hatóságok máris közölték: nem adnak neki menedékjogot. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses, korábban pedig a CIA alkalmazottja, aki első ízben szivárogtatott ki információkat a washingtoni szervek titkos adatmegfigyelési gyakorlatáról, az ecuadori elnökhöz intézett levelében azt hangoztatta, hogy továbbra is szabad, és olyan információk nyilvánosságra hozatalára készül, amelyek a közérdeket szolgálják. A Rafael Correa Delgado elnöknek címzett, dátum nélküli levelet a Reuters ismertette. Snowden első ízben szólalt meg azóta, hogy több műit egy héttel ezelőtt Moszkvába menekült. Utalt arra, noha az USA leleplezése miatt mindenütt üldözik őt, továbbra is harcolni kíván az igazságért. Azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy törvénytelenül olyan cselekedetért üldözi őt és családját, amellyel közérdeket szolgált. Azzal is vádolta az USA-t, Edward Snowden (TASR/AP) hogy mindenfajta jogi érv nélkül igyekszik őt megfosztani alapvető jogának, a menedékkérelem jogának gyakorlásától. Köszönetét mondott az ecuadori elnöknek, amiért segített neki abban, hogy Hongkongból Moszkvába meneküljön. Egy orosz bevándorlásügyi illetékes hétfőn közölte, Snowden politikai menedékjogot kért Oroszországtól. A kérelmet Sarah Harrison brit állampolgár nyújtotta be a seremetyjevói repülőtér konzuli szolgálatához. Harrison a WikiLeaks alkalmazottja, aki elkísérte Snowdent, amikor Hongkongból Moszkvába repült. Időközben Snowden azt mondta, miután megismerte Vlagyimir Putyin orosz elnök feltételeit a menedékjog megadásához, már nem kíván Oroszországban maradni. Erről Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője számolt be tegnap Moszkvában. Putyin azt a feltételt szabta, hogy Snowden mondjon le minden olyan tevékenységről, amellyel kárt okozna az USA- nak, erre azonban az amerikai nem hajlandó. Peszkov megerősítette azt is, hogy Snowden továbbra is a repülőtér tranzitzónájában tartózkodik. A WikiLeaks legújabb közlése szerint Snowden 21 országtól kért menedékjogot. A listán szereplő országok: Izland, Ecuador, Kuba, Venezuela, Brazília, India, Kína, Németország, Franciaország, Norvégia, Ausztria, Bolívia, Finnország, Olaszország, Írország, Hollandia, Nicaragua, Lengyelország, Oroszország, Spanyolország és Svájc. A lengyel, a finn, a norvég, a német, az osztrák, a svájci és a spanyol hatóságok máris közölték: nem adnak neki menedékjogot, mivel törvényeik szerint külföldről nem lehet menedékjogot kérni. A francia külügyi szóvivő tegnap Párizsban közölte : országa nem kapott semmiféle hivatalos kérelmet az amerikaiférfitól. Eközben Francois Hollandé francia elnök tegnap közös és összehangolt álláspontot sürgetett az EU részéről az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtésével kapcsolatban. Az unió minden szerve és a tagországok vezetői is magyarázatot kértek már az USA-tól, miután napvilágra került, hogy az amerikai NSA mind az unió, mind a tagországok képviseleteit megfigyelte és lehallgatta. Francois Géré, a Stratégiai Elemzések Intézetének szakértője szerint Párizs hasonló jellegű titkos adatgyűjtést folytat, mint amilyenekről Snowden az USA kapcsán információkkal szolgált, ezért Hollandé nyilatkozata „nem több politikai hirdetménynél”. (MTI, TASR, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Orbán Viktor kormányfő is részt vett tegnap a Magyarországról szóló Tavares- jelentés európai parlamenti vitájában. Ajelentést készítő Rui Tavares portugál, zöldpárti képviselő azzal kezdte beszédét, hogy magyar nyelven olvasta fel az EU szerződésének kettes cikkét, amely az unió alapértékeit tartalmazza. A jelentés lényegét úgy foglalta össze, hogy a magyar jogi változások szerinte rendszerszintnek voltak, és eltávolodtak a kettes cikkben foglalt alapértékektől. Orbán Viktor azt mondta, komoly veszélyt jelent Európára nézve, igazságtalan és Magyar- országot súlyosan sérti a Tavares által készített dokumentum. A vitában kijelentette: a magyarok azok közé tartoznak, akik nem az alávetettség, hanem a szabad nemzetek Európáját akarják. A kormányfő szerint a Tavares-jelentés kettős mércét alkalmaz, mélyen igazságtalan Magyarországgal szemben, nem ismeri el és leminősíti „azt a hatalmas munkát, amellyel a maMT1-HÍR Prága. Várhatóan a jövő szerdán nevezi ki az új cseh hivatalnokkormányt Miloš Zeman köztársasági elnök - közölte Jirí Rusnok kinevezett kormányfő. Rusnok, aki egy hete folytat kormányalakítási tárgyalásokat, azt mondta: péntekig, de legkésőbb hétfőig összeáll kormányának névsora. Eddig nyolc tárcavezető neve vált már ismertté, míg négy gyarokmegújítottákhazájukat”. Közölte, a magyar kifogásokat memorandumban foglalták össze, amit átadnak az EP elnökének. Hozzátette: nincsenek illúziói a szavazást illetően: szerinte a szocialisták, a liberálisok és a zöldpártiak Magyarország ellen fognak szavazni. A további vitában Manfred Weber német néppárti képviselő kettős mércével vádolta a Tavares-jelentés támogatóit, szóvá téve azt, hogy sem Romániáról, sem Bulgáriáról nem voltak hajlandóak ilyen vitát folytatni. „Bízunk Magyarországban, Magyarország a szabadság hazája” - mondta Weber. Hannes Swoboda szocialista frakcióvezető azt mondta, csalódást keltettek benne Orbán Viktor szavai. Szerinte a bíráló hangok nem Magyarország ellen, hanem a jogállamiság érdekében hangzanak el. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a Velencei Bizottság alkotmányjogász szakértőinek jelentésére hivatkozott, azt igyekezvén alátámasztani, hogy nem politikai célzatú támadás folyik Magyar- ország ellen. (MTI, ú) minisztériumnak - köztük a kulcsfontosságú pénzügyi és gazdasági tárcának - a vezetője egyelőre nem ismert. A parlamenti pártok többsége ugyanakkor továbbra is azt hangoztatja, hogy nem szavaz bizalmat a Rusnok-kormánynak. Az eddigi kormánykoalíció pártjai kormányzati pozícióban szeretnének maradni, de új miniszterelnökkel, míg az ellenzék mihamarabb előrehozott választást szeretne. Aligha kap bizalmat a parlamenttől Egy hét múlva új kormány
