Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-03 / 153. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 3. Gazdaság és fogyasztók 5 A kormány ma a bizonytalan jövőjű új Jaslovské Bohunice-i atomerőmű megépítéséről tárgyal Mohi továbbra is mellékvágányon Pozsony. A kormány igen­csak szelektíven viszonyul az atomerőművekkel kap­csolatos projektekhez. Míg a rendkívül bizonytalan jövőjű, egyelőre csak papí­ron létező, Jaslovské Bo- hunicére tervezett új atomerőmű építésével kapcsolatos tárgyalások megvitatására talált időt, addig a több ezer ember­nek munkát biztosító Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokk­jának a befejezéséhez szükséges pénzösszegről folyó tárgyalásokat a vég­telenségig húzza. ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kabinet az oroszokra bízná az új Jaslovské Bohunice-i atomerőmű megépítését (Vladimír Šimíček felvétele) lesz drágább, mint azt koráb­ban tervezték. A kiadások megugrását a szigorúbb biz­tonsági szabályok bevezetése váltotta ki, az említett többletet azonban a Szlovák Villamos Művek fizetné ki, vagyis az ál­lamnak ez egy centjébe sem ke­rülne. Legutóbb április végén került a kormány elé az erről szóló dokumentum, ezt azon­ban átdolgozásra visszaadták a gazdasági tárcának. Stanislav Jurikovič, a gazdasági tárca szóvivője szerint továbbra sem lehet tudni, hogy a kormány mikor hozza meg a döntését. Az idő sürget, hiszen a harma­dik blokkot a tervek szerint a jövő év végén, a negyediket pedig 2015-ben adnák át. A kormány halogatása miatt azonban ez kitolódhat. A kormány idén áprilisban bízta meg Tomáš Malatinský gazdasági minisztert, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az orosz állami kézben, vagyis a Kreml irányítása alatt álló Ro- szatom társaság belépéséről a Szlovák Atomenergia-ipari Tár­saságba (JESS). Ez utóbbi még 2009-ben alakult, 51 százalékos részvényese az állam, a részvé­nyek 49%-át pedig stratégiai partnerként a cseh CEZ energia- ipari társaság birtokolja, ame­lyet még az első Fico-kormány idején választottak ki egy piac­kutatás alapján. A ČEZ azonban időközben úgy döntött, hogy el­adja a részesedését, az államnak ezért új stratégiai partner után kell néznie. Az állam érdekeit a JESS-ben képviselő JAVYS és a ČEZ még idén januárban írtak alá egy memorandumot a Ro- szatommal az orosz cég belépé­séről szóló tárgyalások megkez­déséről. Ezek fő témáját épp az említett új Jaslovské Bohunice-i atomerőmű felépítésével kap­csolatos feltételek adják. Bizonytalan projekt Tomáš Malatinský gazdasági miniszter is elismeri, hogy hosszú távú projektről van szó, amelynek a kimenetele egyelő­re bizonytalan. Magáról az erőműről egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a legjobb esetben is csak 2025 (az elem­zők szerint 2030 után) után adhatnák át, a teljesítménye pedig elérhetné akár a 2400 megawattot is, vagyis nagyjá­ból háromszor akkora lenne, mint a jelenlegi atomerőművek beépített kapacitása. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy pon­tosan mekkora összegre lenne szükség a felépítéséhez. A kor­mány eredetileg azzal számolt, hogy az erőmű 1200-1600 me­gawattos lesz, és a költségek nem haladjákmeg a 3,8 milliárd eurót. A legutóbbi nyilatkoza­tok szerint azonban az ár elér­heti a 6 milliárd eurót is. Rá­adásul mivel orosz társasággal tárgyalnak a felépítéséről, a re­aktor is orosz típusú lesz. Malatinský ma számol be a kormánynak a Roszatommal folytatott tárgyalások állásáról. A gazdasági tárca az általa ki­dolgozott jelentésben elismeri, hogy egyelőre semmire sem ju­tottak, és az sem biztos, hogy az említett új erőmű felépítése gazdaságilag megémé-e az or­szágnak. Az oroszok azt szeret­nék elérni, hogy ha felépítik az új erőművet, az állam biztosítsa a garantált árakat, vagyis ha idővel a piaci árak csökkenné­nek, a Jaslovské Bohunice-i új erőműből származó áramért akár jóval többet is fizethet­nénk. A Roszatom régiónkban ráadásul nem csupán Szlovákia iránt érdeklődik. Ivan Dibov, az orosz cég nemzetközi tevé­kenységét ellátó Rusatom Overseas alelnöke nemrég be­jelentette, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésére várha­tóan kiírandó tenderen is részt vesznek. A paksi tenderre ké­szülve Budapesten képviseleti irodát működtetnek, amely fo­lyamatosan dolgozik a potenci­ális beszállítók feltérképezésén. Mohinak várnia kell Míg a Fico-kabinet a fent em­lített rendkívül bizonytalan projekt megvitatására talál időt, a Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezéséről szóló tárgyalásokat a végtelen­ségig húzza. A Fico-kabinetnek azt kellene jóváhagynia, hogy az eredetileg 3 milliárd eurósra tervezett projekt 800 millióval Több ezer munkahely a tét A Mohi Atomerőmű 3. és 4. reaktora az átadást követően Szlovákia energiafogyasztásá­nak csaknem a harmadát bizto­sítja majd, ugyanakkor a gaz­daság és az állami költségvetés számára is jelentős hozadékkal járna, hiszen az említett blok­koknak már a felépítése is nagyjából 5,2 milliárd euróval járul hozzá a gazdaság telje­sítményéhez, miközben az adókon és járulékokon több mint félmilliárd eurót fizettek be az államkasszába. A BDO tanácsadó társaság egy korábbi elemzése szerint az új blokkokba fektetett min­den egyes euró csaknem 3 eu- rós pluszt jelent a szlovák gaz­daságnak. És akkor még nem említettük a foglalkoztatottsá­got, hiszen az építkezésen már jelenleg is közvetlenül 3600 ember dolgozik, a beszállító­kon keresztül azonban további 6 ezer embernek biztosítanak munkát. Az új blokkok átadását követően közvetlenül és köz­vetve több mint 4600 ember­nek biztosítanak majd megél­hetést. (mi) Az ország euróövezeti tagsága attól függ, hogy a társadalom elviseli-e a fájdalmas kiigazításokat Ciprus a szakadék szélén egyensúlyoz ÖSSZEFOGLALÓ London. Nem törlesztőnek - vagyis államcsődben lévőnek - tekinti Ciprust a Moody’s hitel- minősítő a ciprusi kormány által végrehajtott, hivatalosan hétfőn befejeződött kötvénycsere le­bonyolítása nyomán. A világ legnagyobb hitelminősítő cso­portja hétfő éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be, hogy saját definíciói szerint a tranz­akcióba bevont egymilliárd euró névértékű, hazai kibocsátású ál­lampapír cseréje értékvesztéssel végrehajtott adósságcserének, és így az adósságkötelezettség nem teljesítésének minősül. A múlt héten a két másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s „korlátozott”, illetve „szelektív” nem fizetői besorolá­A ciprusiak többsége nemet mond az újabb gazdasági meg­szorításokra (Képarchívum) sokkal látta el Ciprust, szintén a kötvénycsere miatt. Ciprus igencsak kényes hely­zetben van. Londoni elemzők mély depressziót jósolnak a kö­vetkező évekre a gazdaságban, és nem zárják ki Ciprus euróöve­zeti távozásának lehetőségét sem. A Capital Economics a cip­rusi fejleményekről nemrégiben összeállított helyzetértékelésé­ben felidézte például, hogy Iz- land hazai összterméke hozzá­vetőleg 12%-ot zuhant az izlan­di bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellené­re is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalék­kal gyengült. Ez utóbbi lehető­ségek nem állnak Ciprus rendel­kezésére, a szigetország az eu­róövezet tagjaként ugyanis nem korlátozhatja a pénzmozgást, nem csökkentheti az alapkama­tot, és leginkább képtelen leér­tékelni saját valutáját. Ezért az elemzők szerint a ciprusi gazda­ság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10%-os GDP-zuhanásokatis. A Goldman Sachs (GS) szerint felmerülhet Ciprus távozása is a valutaunióból. A GS szerint a túlméretezett ciprusi pénzügyi szektor - és ennek következté­ben az összes kapcsolódó jogi, tanácsadói, ingatlanfejlesztési és kiskereskedelmi ágazat - összeomlása olyan mértékű GDP-visszaesést von maga után, amelyet egyelőre megjósolni is nehéz, de ez a visszaesés messze meghaladhatja a hivatalos becs­léseket. Ebben a környezetben Ciprus euróövezeti tagságának fennmaradása végső soron azon múlik, hogy a társadalom elvise­li-e az ehhez szükséges fájdal­mas kiigazításokat, és attól is, hogy a többi euróövezeti társál­lam milyen mértékben hajlandó ezt finanszírozni. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Új munkahelyek Füleken Fülek. A német Dometic társaság a közeljövőben a gyártókapacitások bővítését tervezi. Az 5,5 millió eurós beruházásnak köszönhetően három éven belül 326 új munkahelyet hozhatnak lét­re Füleken. A beruházás tá­mogatására az álamtól 3 mil­lió eurós támogatást igé­nyelt, amiből 340 ezer eurót tenne ki a gyártósorok be­szerzésére nyújtott támoga­tás, a fennmaradó részt pedig adókedvezmények formájá­ban vennék igénybe. A Do­metic - amely 1994 óta van jelen Füleken - lakókocsik, jachtok belső berendezéseit, kiegészítőit gyártja. (SITA) Egyre kelendőbb a jelzáloghitel Pozsony. Rekordösszegű jelzáloghiteit nyújtottak má­jusban a szlovákiai bankok - derül ki a jegybank legfris­sebb, tegnap kiadott elemzé­séből. Eszerint májusban 401 millió eurónyi ilyen hi­telt folyósítottak. Az eddigi rekordnak a 2011 májusá­ban nyújtott 376 millió euró számított. A hitelek iránti érdeklődés a kamatok csök­kenésével magyarázható, az átlagos éves hitelkamat a jelzáloghitelek esetében má­jusban 3,99 százalékra esett vissza. (TASR) Törökországban (6,5 száza­lék) és Mexikóban (4,6 száza­lék) volt, míg Svájcban 0,5 százalékkal, Görögország­ban pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak. (MTI) Nevet vált az Ernst & Young London. Vadonatúj névvel és arculattal kezdi üzleti évét az Ernst & Young. A nemzet­közi tanácsadó cég neve júli­us 1-jétől EY-ra változott, a globális vezérigazgatói tiszt­séget e naptól Mark Wein­berger tölti be, aki George W. Bush kormányában az ameri­kai államkincstár alelnöki tisztét töltötte be. (MTI) Csúcson a munkanélküliség Brüsszel. Rekordszintre nőtt az euróövezeti munka­nélküliségi ráta - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eu­rostat. Májusban az elemzők által várt 12,3% helyett 12,2%-ra emelkedett a 17 ta­gú euróövezetben a munka­nélküliségi ráta az előző havi 12%-ról. A 27 tagú Európai Unióban májusban az áprilisi­val megegyező 11%-os mun­kanélküliségi rátát regisztrál­tak. Az Eurostat adatai szerint Szlovákiában 14,2, Csehor­szágban 7,2, Magyarországon 10,5, Lengyelországban pedig 10,7%-os volt a munkanélkü­liség. (MTI, TASR) Elszabadultak az energiaárak Párizs. Májusban felgyor­sult a fogyasztói árak növeke­dési üteme a Gazdasági Fej­lesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) tagállama­iban. Az OECD tegnapi közlé­se szerint 1,5 százalékos éves inflációt regisztráltak a szer­vezet 34 tagállamában, ez gyorsabb drágulás az áprilisi 1,3 százaléknál. Az inflációs ráta emelkedését elsősorban az energiaárak növekedése okozta, májusban évi 0,5 százalékkal emelkedtek ezek az árak az áprilisi 1,3 száza­lékos csökkenés után. A szer­vezet tagállamai közül a legmagasabb májusi infláció Túlsózott magyar kenyerek Budapest. A magyaror­szági üzletekben árult kenye­rek több mint egyharmada nem felel meg a Magyar Élel­miszerkönyv előírásának - hívja fel a figyelmet a Fogyasz­tói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség. A tizennégy közül öt kenyér - Norbi Update, a Tesco két, az Auchan és a Li- póti Pékség egy-egy terméké­nek - sótartalma meghaladta az előírt felső határértéket. Eszerint a legnagyobb áruház­láncok, de még az egészséges táplálkozást hangsúlyozó bolthálózat terméke sem felel meg a Magyar Élelmiszer­könyvelőírásainak. (NG) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8579 Lengyel Zloty 4,3329 Cseh korona 25,983 Magyar forint 293,33 Horvát kuna 7,4490 Román lej 4,4430 Japán jen 130,08 Svájci frank 1,2354 Kanadai dollár 1,3756 USA-dollár 1,3017 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Sberbank 1,34-1,27 26,64-25,09­OTP Bank 1,36-1,25 27,15-24,87 307,35-281,45 Postabank 1,35-1,26 26,92-25,10­Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,70-25,22 307,23-280,77 Tatra banka 1,34-1,26 26,80-25,24 306,20-282,92 Príma banka­­Általános Hitelbank 1,34-1,26 26,79-25,23 308,65-282,19 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents