Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-18 / 165. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 18. www.ujszo.com Čentéš megvárja, miképpen dönt az Alkotmánybíróság, bár az államfőt ez a döntés nem érdekli Kinevezték a Smer főügyészét Csak egymással beszélgettek, újságírókkal nem (TASR-felvétel) Pozsony. Sokat nem tu­dott meg a közvélemény tegnap arról, milyen ter­vei vannak a poszton az újonnan megválasztott főügyésznek, Jaromír Čižnámak, az újságírók­kal ugyanis nem akart kommunikálni. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap délelőtt 11 órától van ismét főügyésze az ország­nak. Bár a parlament két évvel ezelőtt erre a posztra Jozef Čentéšt választotta meg, Ivan Gašparovič államfő nem volt hajlandó őt kinevezni. Végül csak a Smer jelöltjére, Čižnárra bólintott rá. Az ünnepi ceremónián az ál­lamfő nyelvtani szempontból ismét nehezen értelmezhető mondatokkal üdvözölte poszt­ján az új főügyészt. „Megfon­toltam minden aspektust, a jo­git és többit is, amellyel meg­kérdőjelezhetnék kinevezését. Rájöttem, hogy nincs ilyen ok, ezért döntöttem így” - mondta szó szerint Gašparovič. Véle­ménye szerint Cižnár funkció­jában gazdasági kérdésekről is dönteni fog. „Helytelen dönté­sei befolyásolhatják a beruhá­zások áramlását az országba” - •fűzte hozzá Gašparovič. Cižnár elmondta, főként azt szeretné elérni, hogy az emberek meg­bízzanak a főügyészségben. Ján Baránek politikai elem­zőt nem lepte meg Čižnár kine­vezése. „Aki egy kicsit foglal­kozik a politikával, azt nem lephette meg ez a lépés” - mondta. Arra a kérdésre, hogy miért várt az államfő a kineve­zéssel egy hónapig, szerinte csak két lehetséges válasz léte­zik. Vagy kidolgoztatott magá­nak valamilyen elemzést, hogy jobban ádássa a főügyész körü­li zavaros helyzetet, vagy csak színjátékot játszott a közvéle­mény előtt. „A második lehető­ség sokkal valószínűbb. Azt a látszatot akarta kelteni, hogy nem siet, hogy mindent meg­engedhet magának, de ez a magatartás eléggé kicsinyes” - nyüatkozta az elemző. Az ellenzék egyébként eluta­sítja Čižnár kinevezését. Pavol Abrhant, a KDH alelnökét csak az lepte meg, hogy Gašparovič titokban akarta kinevezni a fő­ügyészt. „Az államfő biztos azt hitte, titkos szavazás után tit­kosnak kell lennie a kinevezés­nek is” - mondta Abrhan. A Híd továbbra is állítja, hogy Čižnár jelölése a posztra eleve alkot­mányellenes volt, mivel a par­lament még 2011-ben jogerő­sen főügyésszé választotta Čentéšt. „Az államfő döntésé­vel hozzájárult a főügyészség jogfosztott állapotához, mivel két megválasztott főügyészünk van. Gašparovič ma ismét bebi­zonyította, hogy csak egy párt elnöke, nem pedig Szlovákia összes polgáráé” - tette közzé állásfoglalásában a Híd. Čentéš Čižnár kinevezését nem akarta kommentálni. „To­vábbra is a főügyészségen dol­gozom, s megvárom, miképp dönt az Alkotmánybíróság két beadványomról” - mondta. A kassai instanciától azt kéri, vizsgálja meg, jogszerűen uta­sította-e el az államfő a kineve­zését. Gašparovič már korábban ki­jelentette, teljesen mindegy, mit mond az Alkotmánybíró­ság, Čentéšt soha nem fogja ki­nevezni. (dem, SITA) Ki Jaromír Čižnár? Čižnár 1964-ben született Nyitrabányán (Handlová). 1982-ben érettségizett a privigyei gimnáziumban, majd a po­zsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet 1986-ban. 1989-ig ügyészségi fogalmazó volt a Pozsonyi IV. Körzeti Ügyészségen, majd itt lett ügyész. 1991 és 1995 kö­zött a Pozsonyi IV. Körzeti Ügyészségen a körzeti főügyész he- < lyettese volt, később járási ügyész lett, majd 2004-ben Dobro- slavTmka pozsonyi kerületi főügyésszé nevezte ki. (SITA) CENTESTŐL CIZNARIG ♦ 2010. november: sikerte­len titkos főügyészválasztás a parlamentben, a koalíciónak nincs közös jelöltje ♦ 2010. december: Tmkát két szavazat híján főügyésszé választják, néhány koalíciós képviselő is támogatja ♦ 2011. február 2.: Tmka mandátuma lejár, a főügyész széke üresen marad ♦ 2011. május: újabb siker­telen titkos szavazás. Tmka 70 szavazatot kap, Čentéš a választás előtt visszalép ♦ 2011. június 17.: a par­lament titkos szavazáson megválasztja Čentéšt, az ál­lamfő a kinevezésével kivár ♦ 2011. október: Gašpa­rovič kijelenti: Čentéš kine­vezése számára harmadran­gú probléma ♦ 2011. november 17.: Čentéš panaszt nyújt be Gašparovič téüensége miatt ♦ 2012. október: az Alkot­mánybíróság dönt: az állam­főnek döntenie kell az ügy­ben, de nem köteles kinevez­ni a parlament jelöltjét; ha nem nevezi ki, meg kell indo­kolnia döntését ♦ 2012. december: az ál­lamfő azt mondja, hogy ko­rábban dönt, mint ahogy ko­rábban gondolta, hogy dön­tenifog ♦ 2013. január 3.: Gašpa­rovič közzéteszi végleges döntését: nem nevezi ki Čentéšt ♦ 2013. január: Čentéšt pa­naszt nyújt be az Alkotmány- bíróságra; fokozatosan 13 al­kotmánybíróból 12-t kizár­nak az eljárásból a két fél ja­vaslatára, a bíróság határo­zatképtelen ♦ 2013. április: a Smer gyorsan törvényt módosít, hogy olyan bírók is dönthes­senek, akiket kizártak az eljá­rásból ♦ 2013. május: az államfő aláírja a jogszabály módosí­tását, az ellenzék Alkot­mánybíróságon támadja meg, amely leállítja hatá­lyosságát ♦ 2013. június 5.: a kor­mányfő új főügyészválasztást akar, a Smer egyetlen jelöltje Jozef Čižnár ♦ 2013. június 18.: a par­lament megválasztja Čižnárt Megszüntette segédlelkészi munkaviszonyát Bezák érsek augusztustól hivatalosan munkanélküli VRABEC MÁRIA Pozsony. Július végén megszűnik Róbert Bezák se­gédlelkészi állása a radványi plébánián. A volt nagyszomba­ti érsek augusztus elsejétől munkanélküli lesz, arra vár, hogy státuszát a pápa határoz­za meg. Bezákot a leváltása után azért alkalmazták a redempto- rista rendhez tartozó radványi plébánián, hogy legyen valami jövedelme, mert nyugdíjat életkora miatt még nem kapha­tott. Rendje a püspökség bele­egyezésével szabbatikus évet adott neki, vagyis ténylegesen nem gyakorolta a segédlelkészi teendőket. Az év július végén lejár, ezért kérdéses volt, hogy augusztustól valóban káplán­(Somogyi Tibor felvétele) ként kell-e szolgálatot teljesí­tenie Radványban vagy elbo­csátják. Amint kérdésünkre a Besztercebányai Egyházmegye szóvivője, Zuzana Juhaniaková megerősítette, Marián Chova­nec besztercebányai püspök ta­lálkozott Róbert Bezákkal, hogy a munkajogi kérdéseket megtárgyalják. További részle­teket a szóvivő nem árult el, de lapunk úgy tudja, a beszterce­bányai püspök megszüntette Bezák segédlelkészi kinevezé­sét. Ez azt jelenti, hogy július 31-ével a volt érsek jogilag is munkanélküli lesz. Szerzetes­ként az egészségbiztosítását az állam fizeti, de jövedelme nem lesz. A Szlovákiai Püspökök Kon­ferenciája kijelentette: anya­gilag a Nagyszombati Egy­házmegyével „közösen gon­doskodik Róbert Bezák nyu­galmazott érsekről”. Marián Chovanec, a püspöki konfe­rencia főtitkára a múlt héten erről is tárgyalni akart vele. Információink szerint nem ál­lapodtak meg. A püspöki konferencia titká­ra, Anton Ziolkovský megkere­sésünkre azt mondta, az aján­lat továbbra is érvényes, a felté­telekről még tárgyalni fognak, de a nyilvánosságot csak a vég­eredményről értesítik. Gombaszögi Nyári Tábor: a kihelyezett Új Szó Stúdióban vitázott az MKP és a Híd elnöke Nem jutott közös nevezőre Bugár és Berényi Stúdiónkban a két pártelnök (Somogyi Tibor felvétele ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Krasznahorkaváralj a. „A versenyhelyzet néha jó, de a me­gyei választásokon kimondot­tan rossz” - jelentette ki Bugár Béla, a Híd elnöke a Gombaszögi Nyári Tábor kihelyezett Új Szó Stúdiójában annak kapcsán, hogy a Híd és az MKP csak Po­zsony megyében tudott koalíci­ót kötni a megyei választások előtt, illetve Besztercebánya megyében jött létre olyan meg­egyezés, hogy a két párt nem megy egymás ellen. Berényi Jó­zsef, a MKP első embere erre azt felelte, az MKP már jó előre le­szögezte, csak azokban a járá­sokban akar az együttműkö­désről tárgyalni, ahol 50%-nál kisebb a magyarok aránya. Négy éve az MKP 40, a Híd 2 mandá­tumot szerzett a megyei válasz­tásokon. „Arra számítunk, hogy a mi eredményünk megtöbbszö­röződik, de nem ez a fontos. Én azzal lennék elégedett, ha a két párt együtt most több megyei képviselői helyet szerezne, mint legutóbb” - hangsúlyozta Bu­gár. „Ha az MKP megközelíti a harmincas számot, elégedettek leszünk” - mondta Berényi. A vita az Új Szó honlapján megtekinthető, (bt) A szlovák nemzeti felkelés jelentőségét helyenként eltúlozzák a politikusok, véli a történész Čaplovič: tanuljanak többet a felkelésről VERES ISTVÁN Pozsony. A diákoknak töb­bet kellene tanulniuk a szlovák nemzeti felkelésről, valamint az I. és a II. világháborúról, véli Dušan Čaplovič. Az oktatásügyi miniszter ezért tegnap együttműködési megállapo­dást kötött a Szlovák Antifa­siszták és Ellenállók Szövetsé­gével. „Főleg a fiatalok oktatá­sában vállalnak majd részt” - tájékoztatott a megállapodás kapcsán Michal Kaliňák. Čaplovič szóvivője elmondta: a minisztérium támogatja a té­mával kapcsolatos műveltségi vetélkedők, eszmecserék, iro­dalmi és képzőművészeti ver­senyek, és tanulmányi kirándu­lások szervezését, valamint új módszertani modelleket is ígérnek a felkelés témakörének hatékonyabb oktatása céljából. Jövőre lesz a felkelés 70., az I. világháború kirobbanásának pedig a 100. évfordulója - em­lékeztet a szóvivő. Simon Attila történész úgy véli, a miniszter alighanem megpróbálkozik egy gesztussal a baloldali érzelmű választók felé, mivel közeleg a szlovák nemzeti felkelés évfordulója. A történész nincs meggyőződve arról, hogy a felkelés arányta­lanul kevés teret kapna az okta­tásban. Az antifasiszta tradíci­ók oktatását viszont tényleg ha­tékonyabbá lehetne termi, mondta lapunk kérdésére. Si­mon szerint a felkelésnek nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a politikusok he­lyenként tulajdonítanak neki. „Katonai szempontból nem volt jelentős esemény, ám sokat se­gített abban, hogy a szlovákok a háború után elhiggyék ma­gukról, hogy a háború során a megfelelő, vagyis az antifasisz­ta tábor oldalán álltak” - fejtet­te ki lapunk kérdésére a Selye János Egyetem Tanárképző Ka­ra Történelem Tanszékének vezetője. Čaplovič eddigi ígére­tei, beleértve a magyar történe­lemoktatást érintőeket, nem teljesültek - tette hozzá Simon.

Next

/
Thumbnails
Contents