Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-01 / 151. szám, hétfő
I www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2013. Július EGÉSZSÉGMAGAZIN a bőr nem felejt. Az élet folyamán „bevett" sugarak káros hatása felerősödik, és ilyen-olyan elváltozást okoz. „Idős korban a nap árt legjobban a bőrnek, de vannak olyan betegségek is, amelyek összefüggésbe hozhatók bizonyos bőrelváltozások kialakulásával. Ilyenek a daganatos és autoimmun betegségek, az allergia, s minden, ami gyengíti a szervezet immun- rendszerét" - magyarázza, s hozzáteszi, hogy különbséget kell tenni a súlyos bőrhibák és azok között, amelyek csak esztétikai problémát okoznak. Ma már nem jelenthet problémát nyomtalanul eltávolítani a jóindulatú bőrelváltozásokat. Hatásos módszer lehet a krioterápia, a lézeres kezelés és a különféle készítmények. A rosszindulatúak esetében azonban súlyosabb a helyzet. Az idős ember ugyanis könnyen elbagatellizálhatja a képződményeket. Melyek azok, amelyekre feltétlenül oda kell figyelni és orvoshoz kell menni? „A nedvedző, vérző sebek, amelyek változtatják alakjukat, gyorsan nőnek, hirtelen megváltoznak. Ilyenek leggyakrabban az arcon, fülön, tarkón, háton, de az egész testen is ^ rákot megelőző, hal. Vaľlvörös' hámló nem múló folt ' "SÄ! képződhetnek." A legfontosabb, hogy folyamatosan figyeljük a bőrünket, különösen a napfénynek kitett helyeken! A rákot megelőző, halvány vörös, hámló, nem múló folt könnyen felfedezhető. ,Azonnal forduljunk orvoshoz a vérzékeny, színét, nagyságát változtató anyajeggyel. Ha a napozástól károsodott a bőrünk, jelentkezzünk szűrővizsgálaton a szakorvosnál" - figyelmeztet a bőrgyógyász, s hozzáteszi: a bőrön jelentkező szemölcsök, szemölcsszerű burjánzások, elfekélyesedett vagy nem gyógyuló sebek esetében forduljunk azonnal bőrgyógyászhoz! Sokan a növények gyógyító erejében bíznak a bőrproblémák kezelésében is. Vajon minden esetben indokolt ez? Dr. Soós Éva szerint bizonyos esetekben segíthetnek, de nem mindenkinek. Viszont minden olyan készítmény jó, ami antioxidánst tartalmaz, belsőleg hat, így erősíti az immunrendszert. Általános szabályként említette, hogy mivel az idős ember bőre vízhiányos, elvékonyodott és ráncos, nagyon fontos a gondos kezelés, ami a kiszáradást megfékezi. Ma már ez megfelelő készítményekkel könnyen elérhető. Genes Mária VERSENY A Hartmann-Rico társaság Menalind Professional termékcsaládja az idősödő bőr ápolására készült. Speciális összetevője, a Nutriskin komplex védi és regenerálja a bőrt. Az Inko csomag az önkéntelen vizeletvesztésben szenvedő pácienseknek lehet hasznos: tiszító habot, védő krémet és ápoló olajat tartalmaz. Három olvasónknak a Hartmann-Rico vállalat ajándékát küldjük azok közül, akik postai levelezőlapra felragasztják a mellékelt szelvényt. A játékba e-mail küldésével is jelentkezhetnek. Kérjük, egy sorban írva küldjék el az alábbi adatokat: jelszó-név-pontos dm. Gmünk: . !” egeszsegmagazin@ujszo.com IDŐSÖDŐ BOR Jóindulatú bőrelváltozások FIBRÓMÁK elsősorban a nyakon és hónaljban keletkező, többnyire nagy számú bőrkinövés, mely testszínű vagy barnásán színeze VIRUSSZEMOLCSOK: (ILL LAPOS VAGY „FUTOSZEMOLCSOK") jellemzően a kézháton, a talpon alakulnak ki, de sokszor látunk az arcon és a törzsön is belőlük. NAP OKOZTA ÚN. KERATÓZISOK az élet során elszenvedett összes napfény következtében keletkezik általában 50-60 éves kor környékén. Elsősorban a fénynek kitett területeken, arc, homlok, fülek, kézhát stb. keletkezik, spontán nem gyógyul. „IDŐSKORI" BARNA SZEMÖLCSÖK többnyire a törzsön, a háton és a mellkason, ám gyakran az arcon kialakuló barna, sokszor idővel vaskos, morzsalékony felületűvé váló elváltóFAGGYUMIRIGY „TULBURJANZAS": („CSOMOCSKA" AZ ARCON) jellemzően az arcon kialakuló sárgásán előtűnő és előemelkedő, többnyire nagy számú elváltozás. Csak esztétikai panaszt okoz. legtöbbször a felső szemhéj mellett a belső szemzugnál. XANTHELASMA: (SZEM KÖRÜLI SARGA FOLTOK) NAP OKOZTA „IDŐSKORI" PIGMENTFOLTOK főként az arcon és a kézháton jelentkező barna, panaszt nem okozó, „csak" esztétikailag zavaró foltok, melyek az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak. sugártest * lencsefüggesztő rostok • szaruhártya szemlencse A szem | 7 szemmozgató izom / ✓ / /' ínhártya / ✓ ✓ érhártya * y' ideghártya *» ^ sárgafolt vajcfolt pupilla,,-elülső szemcsarnok , « szivárványhártya é látóideg hátulsó szemcsarnok AZ EMBERI TEST szem anatómiája A szemgolyó az emberi szervezet egyik legérdekesebb, legdifferenciáltabb szerve. Nagysága a testfelület kb. 1,5%-át teszi ki, a környezeti tájékozódásban való fontossága azonban körülbelül 83%-os jelentőségű. A szemgolyó nem teljesen szabályos gömb alakú páros szerv; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7,5 g, amely az orbitában helyezkedik el. Fala három rétegből áll: a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya. A középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse. Az ínhártya (sclera) fehér színű, melynek felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza. A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz. Egy kutató- csoport felfedezett egy eddig ismeretlen réteget az emberi szemben. A Dua-hártyának (Dua's layer) nevezett testrész mindössze 15 mikron vastag. A most felfedezett új hártya a szaruhártya hátsó részén található; ez az áttetsző szövetrész a szem elején fekszik, és a beérkező fény fókuszálását segíti elő. A szivárványhártya (iris) üvegtest színe határozza meg a szem színét, ezt pedig a pigmenttartalom befolyásolja. A pupilla átmérője a fényviszonyoktól függ, napfényes időben összeszűkül, borús időben, sötétebb fényviszonyok mellett kitágul. A pupilla átmérőjének változása egyébként aktív izomtevékenység következménye. A sugártest (corpus ciliare) a csamokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem benyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért. Az ideghártya vagy retina a szem egyik legfontosabb része, 0,4 mm vékony hártya, a fény elektromos ingerületté történő transzformálását végzi. Az idegelemek (csapok) az éleslátás helyén, a sárgafolt területén koncentrálódnak. A színek felismerésére csak a csapok képesek. A pálcikák a periférián kerülnek túlsúlyba. A szemgolyó hátsó részétől az agy nyakszirti lebenyéig hosszú utat kell megtennie az ingerületnek. Az agyban az érkező elektromos impulzus kémiai transzmitterek révén dekódolódik, és képi információvá alakul. A szemet a káros külső behatásoktól a felső és alsó szemhéjak (akaratunktól független pislogási reflex), a pillaszőrök, a könnymirigyek és az általuk termelt könnyfilmrétegvédi, amely a szaruhártya felszínét bevonja. (av) mm
