Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)
2013-07-13 / 161. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 13. www.ujszo.com Cserdi, a Baranya megyei kistelepülés jó példát mutat a cigány-magyar együttélésre; a polgármester a munkára épít Magyar veréb, cigány veréb A Cserdit irányító Bogdán László hét éve lett a település polgármestere. Ezalatt miniforradalmat hajtott végre Baranyában - a szegénységgel, munkanélküliséggel sújtott, többségében romák által lakott településen ma szinte mindenkinek van munkája. Példaértékű közösségfejlesztés Bogdán-módra. KISS TIBOR NOÉ Az index.hu internetes oldalon megjelent videóval vált országszerte ismertté Bogdán László neve. A Baranya megyei Cserdi önmagát „egyszerű, primitív cigánygyereknek” nevező polgármestere „Köcsögmentesítés” címmel hirdetett programot, és ezzel sokaknál kiverte a biztosítékot. A felvételen az önkormányzat fóliasátrai előtt áll, karba tett kézzel, bölcsészkardigánban, és arról beszél, miért vitte börtönlátogatásra a falu fiataljait. Elrettentő célzattal. Néhány nappal később a pécsi vásártéren ismertem rá, pedig Real Madrid- mez és napszemüveg volt rajta. Minden harmadik ember köszönt neki, megszólította. Csatlakoztam hozzájuk. „El akartam kerülni a nyilvánosságot, mert rohadt ri- bancnak tartottam magam. Az egzotikus állatok közé sorolnak, mert dolgozom? Ezt sokáig nehezen tudtam megemészteni” - magyarázza utólag kezdeti médiaundorát. A helyszín ekkor már Cserdi felújított művelődési háza. Van itt minden: könyvtár (hardcore ponyvától Harry Potteren át Závada Pálig), WC mozgássérülteknek, internetállomások, számítógépek, a leghátsó szobában pedig egy méretes pókerasztal. ,A gyerekek itt szórakozhatnak” - kommentálja Bogdán, majd az interjú kezdete előtt megkérdezi, kérek-e cigánylecsót, a polgármesteri hivatalban szívesen főznek egyet. Sajnos már ebédeltem. Olaszliszka vs. Mór A polgármester médiával szembeni tartózkodása kevéssé érthető, a „köcsögmentesí- ' tésnél” nehéz provokatívabb szóösszetételt megalkotni, és ez a nyíltság csak úgy vonzza az újságírókat Cserdibe. A helyiek szinte már meg sem lepődnek, hogy újabb idegen arcot látnak. S hogy mi a köcsögmentesítés? Nem a melegek elleni uszítás. „Az a célom, hogy a Magyarországon élő embereket mentesítsem attól a fajta agressziós cigány viselkedéstől, amit egy börtönviselt férfi az új arcaként képes felvenni” - hangzik a fogalommagyarázat. Politikai korrektségnek nyoma sincs Bogdán mondataiban, akinek emiatt sokakkal meggyűlt a baja. Levelet kapott az Amnesty In- ternationaltől (a szervezet szerint Bogdán akciója buta, Olyan karizmája van, ami nélkül nem vihette volna végbe ezt a kis baranyai miniforradalmat szerző felvételei) rasszista és homofób volt), és elég sok fenyegetést is kap („elvágom a torkodat”, „kitaposom a beledet”). Szó, mi szó, nehéz kiigazodni a polgármesteren. Cigány létére olyan hévvel sorolja a cigányság hibáit, hogy azt hihetnénk, a szélsőjobboldali térfélen játszik. „Viselkedési zavarokkal küzdünk, kár lenne ezt tagadni. Egy kiegyensúlyozott fiatalemberről, aki a viselkedésével nem irritál másokat a buszon, a bevásárlóközpontban vagy bárhol az életben, nem is fogják észrevenni, hogy cigány. Ő is csak egy ember lesz a sok közül, aki egyszerűen csak normálisan viselkedik” - mondja Bogdán, aki a roma polgárjogi aktivisták tevékenységével sincs kibékülve. Liberális maszlagot emleget, és teljes tévedésnek tartja a politikai korrektség jegyében kiharcolt roma elnevezést. „Mindig is cigányok voltunk”, slussz, passz. És mond ennél meredekebb dolgokat is, furcsa helyzet. Persze, csak azért, mert megszoktuk, hogy mindenki másokban keresi a hibát. Végeredményben Bogdánnak igaza van: mindenkinek a saját felelősségét kellene keresnie ebben a történetben, a magyar-cigány viszonyban is. Nekünk, magyaroknak bőven lenne mivel szembenéznünk. Mert a címkézés elsősorban a magyarokra jellemző. Ahogy a polgármester lakonikusan megjegyzi: „Engem lehet olaszliszkai gyilkosnak nevezni, de én sosem mondom egy magyarra, hogy móri mészáros.” Mi van ingyen? A „köcsögmentesítés” csak egy jól hangzó szlogen, egyfajta médiahekk. Cserdiben sokkal többről van szó, mint egy börtönlátogatásról. Bogdán mániákusan egy fogalomhoz tér vissza, és ez a munka. Cserdiben nincs ingyensegély, ellenben van munka. Közmunka, aminek a keretében „lehetőség van pénzért, nem túl sok pénBogdán László 2006-ban lett a település polgármestere, és ekkor szembesült igazán az emberek nyomorával A falu határában, a cigánytelep helyén hat fóliasátor áll zért dolgoztatni az embereket”. Ez itt mezőgazdasági munkát jelent, az emberek az önkormányzat földjein dolgoznak. A falu határában, az egykori cigánytelep helyén hat fóliasátor áll. Paprika, paradicsom és cukkini terem bennük. A módszer: biogazdálkodás, a permetezést savóval és fokhagymával oldják meg. A termelés volumenéről sokat elárul, hogy egy sátorban közel két tonna paprika érik, ennek felét a falubeliek kapják meg - ingyen. ,A földet fel kell túrni. Bele kell dugni a magot. S a magoknak a Jóisten meghozza a gyümölcsét” - foglalja össze a mezőgazdasági munka lényegét Bogdán. Amiről a falubelieknek sokáig fogalmuk sem volt, mindent meg kellett tanulniuk. Erre az önkormányzat épülete mögötti nagyteremben nyílt lehetőségük. Sokan a felnőttképzés során fejezték be az általános iskolát, és itt oktatják a mezőgazdasági ismereteket is. A polgármester szerint az áttörést is az hozta meg a faluban, amikor az első ilyen akciójuk sikerrel járt. Bogdán László 2006-ban lett a település polgármestere, és ekkor szembesült igazán az emberek nyomorával. Azzal, hogy sokaknak nem volt mit enniük. Erre született meg a recept. „Elkezdtem felvásárolni a földeket. Először krumplit ültettünk, és amikor ez sikeres volt, akkor mindenki elhitte, hogy van kiút. És ez a kiút a munkáról szól. Ha elmegyünk dolgozni, akkor meg lehet élni. Nem kell ellopni, amit meg akarok enni, hanem meg tudom termelni magamnak.” Karizma és munka A kezdet nagyon nehéz volt. Hét évvel ezelőtt Bogdán mí- nuszos költségvetésű önkormányzatot örökölt, valamint egy évi 200 betörésből álló bűnözési statisztikát. „Súlyos testi sértések, kasza, kapa. Kaszával szabtuk az igazságod’ jellemzi a múltat a polgármester. Első döntése az volt, hogy leszerelte a rácsokat az önkormányzati épületekről. De ettől még nem lett béke. Az első nyugdíjasnap abszurd véget ért. „Bent hatvan magyar nyugdíjas üldögélt, kint meg két cigány nekiállt bokszolni. Kimentem, nem kérdeztem semmit, lerendeztem őket. Nem ütöttem” - az éjszaka további történéseit fedje jótékony homály. A lényeg: másnap a renitensek maguk köszönték meg Bogdánnak az eljárást. Örültek, hogy nem hívott rájuk rendőrt. Tény, a polgármesternek olyan karizmája van, ami nélkül nem vihette volna végbe ezt a kis baranyai miniforradalmat. Az utcán, bármerre megyünk, mindenki előre köszön neki. ,A Laci elintézi ezt is” - viccelődnek a helyiek, amikor arról kérdezem őket, vannak-e a faluban olyanok, akik nem nézik jó szemmel a polgármester tevékenységét. De a határozottság önmagában kevés lenne, Bogdán legalábbis arról számol be, hogy a megválasztása után számtalan agorát tartott, ahol mindenki elmondhatta ügyes-bajos dolgait. „Nem lehetsz úgy polgármester, hogy azt hiszed, csak te tudod a frankót. Rengeteg időt kell az emberek között tölteni. Nagyon sokat beszéltem velük, teret adtam olyan embereknek, akik 15-20 évet ültek börtönben, és akik azt hitték, hogy ők már nem kellenek senkinek. Elhitettem a cigánysággal, hogy hasznosak. Elhitettem velük, hogy a munka a legfontosabb. Fontos, hogy termelő, értékteremtő ember vagy. Tudod mit? Cserdinek az a legnagyobb sikere, hogy felkelünk négykor, és elmegyünk dolgozni.” Ebben tényleg minden benne van. A karizmát a korábbi munkahelyén gyakorolhatta. Udvarosként kezdte az azóta megszűnt pécsi Elcoteq nevű elektronikai cégnél, ahol végül termelési igazgató lett, háromezer ember munkáját irányította. Igaz, Bogdán pedigréjén az Elcoteq kisebb foltot okoz: a rendőrség 50 millió forint értékű mobiltelefon-alkatrész eltulajdonításával vádolja, a cég pedig elbocsátotta. Bogdán tagad, s alig várja, hogy sajtótájékoztatót hívhasson össze, ahol bejelentheti, tisztázták a vádak alól. A cigány közösségben hamar kivívta a tekintélyét („régebben 130 kilós cigány- gyerek voltam, sok mindent bevállaltam”), és a magyarok is respektálni kezdték a 400 lakosú, hatvan százalékban cigányok lakta településen. Látták rajta, hogy képes fékezni azt a felhajtóerőt, amivel ők nem bírtak. Jelenleg sok helyre hívják előadásokat tartani. A politikai pártok is megkeresték, a sikereket a Bajnai-féle pártban ugyanúgy becsülik, mint a helyi Fidesznél. Ő azonban nem vállal szerepet: „Nem leszek soha, semmilyen körülmények között pártkatóna” - válaszolt a felvetésekre.
