Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-13 / 161. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 13. WWW.ujszo.com RÖVIDEN Indul a Balaton Sound fesztivál Balatonzamárdi. A bérletek és a kempinghelyek már elkel­tek a vasárnapig tartó Balaton Soundra. A szervezők arra számítanak, hogy a rendezvény látogatóinak száma felülmúl­ja a tavalyit, elérve a 110 ezret. Idén a korábbinál kétszer-két és félszer több külföldi érkezett a rendezvényre, a legtöbben Hollandiából és Dániából, ők teszik ki a fesztiválozók negye­dét. A főszervező szerint a növekvő népszerűségben szerepet játszik, hogy a Balaton Soundot a közepes méretű fesztiválok között januárban a legjobbnak választotta az Európai Feszti­válszövetség. A rendezvény családias és prémiumjellegét meg kívánják őrizni, ezért napi 25 ezer látogatóban maximálták a vendégek számát. Zamárdi 2700 fős lakosságának több mint tízszeresét fogadja be ilyenkor. A település és a környék szál­láshelyei megteltek, de fesztiválozók töltik meg a távolabbi szállodákat, panziókat, magánszálláshelyeket is Balatonbog- lártól Siófokig. (MTI, juk) Mendes újra Bond-filmet rendez London. Sam Mendes rendezi a James Bond-sorozat kö­vetkező, 24. epizódját is. A film a tervek szerint 2015 őszén kerül a mozikba, a 007-es ügynököt újra Daniel Craig játssza majd. A producerek reményei szerint a film méltó utódja lesz a szintén Mendes által jegyzett 007 - Skyfall című legutóbbi Bond-mozinak, amely 1,1 milliárd dolláros bevételt ért el vi­lágszerte, és minden idők legnagyobb bevételt hozó mozi­filmje lett Nagy-Britanniában. A 47 éves Mendes hosszú kar­riert futott be színházi rendezőként, a mozivászonra a Kevin Spacey főszereplésével készült Amerikai szépség című film­szatírával tört be, amelyért Oscar-díjjal jutalmazták. (MTI) Külföldi specialitások a hazai csúcsfesztiválon Nick Cave a Pohodán A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kiállítása július 31-ig tekinthető meg Az ember és a világegyetem Az akvarellek, grafikák, művészi kerámia- és üvegművek az ember és kozmosz közötti kapcsolatok finom hullámait közvetítik (Illés Zoltán felvétele) HAVRAN KATALIN Trencsén. Az idei Pohoda egyelőre nem a verőfényes nap­sütés jegyében telik: a fesztivál első napjának ugyan megke­gyelmezett az eső, tegnap dél­előttre azonban szürkés-fekete felhőrengeteg tornyosult a trencséni repülőtér fölé. Az idő­jósok ugyan nem ígérnek viha­rokat, helyenkénti záporokra viszont fel kell készülniük a fesztiválozóknak. Nagy sikere van az irodalmi sátornak, az ország különböző pontjából érkezett színjátszó csoportoknak és a közéleti be­szélgetéseknek is. Már a csütör­tök esti nyitókoncertek hatal­mas tömegeket vonzottak a színpadok elé. Emlékezetes koncertet adott az éjfélkor szín­padra lépő Smashing Pump­kins, élén az enigmatikus BiÜy Corgannel, aki ez eredeti felál­lásból egyedüliként maradt a csapatban. A mai nap csúcspontja a le­gendás Nick Cave lesz, aki Bad Seeds nevű csapatával érkezik. Azok számára, akik kedvelik az egzotikus népzenei elemeken alapuló muzsikát, csalogató le­het a The Lemon Bucket Or- kestra, a legendás Buena Vista Social Club és az Ondatrópica nevű friss formáció, amely mintha csak az öreg kubai csa­pat mintájára készült volna: egy angol producer úgy dön­tött, rekonstruálni kell a szá- zadeleji Kolumbia zenéjét. Fel­kereste hát a még élő kolumbiai zenészlegendákat, szerződte­tett hozzájuk néhány fiatal elő­adót, eredményképpen pedig egy pörgő cumbiát, azaz tradi­cionális kolumbiai táncműfajt kapott, ahol nem szabott sem életkorbeli, sem műfaji határt a zenének. A losonci Nógrádi Múze­um és Galéria termeiben kellemes hangulatú, el­gondolkodtató, medita­tiv jellegű kiállítás fogad­ja a látogatókat. A tárlat egy örökké aktuális té­mát mutat be: az ember és a világűr kapcsolatát, ha úgy tetszik, helyét a teremtésben. NÉMETH BOZÓ ANDREA A bevezetőt egy sor asztro­lógiai fénykép adja, amelyeket csillagászati műszerek segítsé­gével készítettek csehországi és szlovákiai asztrológusok, len­csevégre kapva a világűr látvá­nyos, de szabad szemmel nem megragadható jelenségeit: csil­lagokat, galaxisokat, csillagkö­döket stb. Egy másik teremben vetítés formájában további égi jelenségeket figyelhetünk meg - mint amilyenek a holdfázi­sok, nap- és holdfogyatkozás, hullócsillagok, üstökösök és egyéb égi látványosságok. A fényképeket a rimaszombati csillagvizsgáló bocsátotta ren­delkezésre. A kiállítás további része már túlmutat az objektív világegye­tem jelenségeinek bemutatá­sán. Az itt felsorakoztatott képzőművészeti alkotásokat a Nógrádi Múzeum és Galéria gyűjteményéből válogatták: akvarellek, grafikák, művészi kerámia- és üvegművek, me­lyek az ember és kozmosz kö­zötti kapcsolatok finomabb hul­lámait közvetítik - gondolato­kat, érzéseket az ember szere­péről a nagy mindenségben. Az érzékekkel felfogható, objektív világűrt itt már sok esetben fel­váltja a teremtés vallásos-miti­AMBRUS FERENC Vagy húsz éve, a Petőfi a Fel­vidéken című könyvéhez vég­zett adatgyűjtés során találkoz­tam először Magyar Zoltánnal. A híre, a munkásságáról szóló beszámolók száma évről évre gyarapodott. Szakmabeliekkel találkozva bizony nem egyszer az irigység megnyilvánulásait véltem felfedezni, ha róla ér­deklődtem. Mert Magyar Zol­tán, e rendkívül felkészült, nagy munkabírású, kitartó és céltudatos folklórkutató műveinek száma olyan gyorsan gyarapodott, hogy azok szá­montartása még a szakmának sem jelentett könnyű feladatot. Nos, ennek a rendkívül gazdag életműnek az illusztrálására csak egy adatot írnék ide: eddig hatvankét önálló kötete és közel száz kisebb tudományos publi­kációja jelent meg magyar és idegen nyelven. Foglalkozott, foglakozik a folklórszövegek tudományos rendszerezésével, történeti mondák gyűjtésével, a magyar néphittel és szentkultusszal és a kus fogalma, illetve a belső kozmosz - az ember lelki-szel­lemi világának kivetülései. A teljesség igénye nélkül így látat­lanban is lássunk néhány pél­dát: mind a képeken, mind pe­dig a plasztikákon megjelennek olyan szimbólumok, amelyek összekötik az eget a földdel: to­rony (vö. Bábel tornya) és a lét­ra (vö. Jákob lajtorjája) vagy a város, amely egykor, amikor még az ember egységben élt a természettel - a nagyvilágegye­tem leképeződése volt kicsiben. Egyetemes, örökérvényű tar­talmakat közvetítő ősképekkel is találkozhatunk, mint a szere­lem, az anyaság, a bánat koz­mikus szintre emelt alakjai Szabó Gyula grafikáin és szá­mos más szimbólum a Koz­mosz és forma sorozatából. magyarság több tájegysége me­semondóinak elbeszélői reper­toárjával. S rendszeresen végez terepmunkát Szlovákia és Ro­mánia magyarlakta területein. Munkásságáért több elimerést is kapott, például 2004-ben a Habsburg Történeti Intézet dí­ját vagy 2007-ben a Magyar Művészetért Díjat. Az egykori Torna és Gömör vármegyék kis településeire, az elmúlt majd két évtized alatt szinte hazajár már Magyar Zol­tán, a kiskőrösi születésű kuta­tó tudós. Időben észlelte azt a hiányt, ami a sokszínű Gömör északkeleti részének alaposabb feltárásában mutatkozott, és tudatosan összpontosított a gömöri bányavidék még fellel­hető egykori népi világa meg­maradt elemeinek gyűjtésére. Magyar Zoltán egyik legna­gyobb felfedezése volt ezen a vidéken és témakörben, hogy majd kilencvenéves korában, Rozsnyó mellett rátalált egy csodálatos mesélőre, a tudós pásztor hírében álló Darmo Ist­vánra. Az ő történeteit Varga Norberttel együtt jegyezte le és Milan Sokol linómetszetei szintén az ember és a világ- egyetem kapcsolatát feszegetik filozofikus, de nem kevésbé szatirikus hangvétellel - az ember pozíciója, törekvései, hogy több-kevesebb sikerrel elélje a végtelent. Hogy hata­lomvággyal, nagyravágyással jelentősebbnek érezhesse ma­gát, vagy egyszerűen csak az embernek azzal az alapvető só­várgásával, hogy önmaga fölé kerekedjen, kitöijön saját, beszűkült világából, s felérjen az „égig”. Pavol Muška akvarellsoroza- tai a látható világban való meg­testesülés és átváltozás metafi­zikai módját mutatják be. A losonci születésű, nemré­giben elhunyt Eduard Antal szürrealisztikus tájvízióin az ég Magyar Zoltán adta közre 2006-ban Három szem klokocska címmel. 2011-ben a Lilium Aurum gon­dozásában jelent meg a Bebek juhász kincse - Népmondák Rozsnyó vidékén címmel. Erről faggattam őt a júliusi Könyv­kuckóban, miközben gyönyör­ködhettünk az éppen most, a budapesti Zeneakadémián végzett rozsnyói Nyéky Emese népi furulyajátékában. A történeti, helyi, betyár és kincsmondákról kérdeztem, a és a föld találkozik, az ember jelenléte különös, tudomá­nyos-fantasztikus hangulatot keltő tárgyakkal van jelezve. A kiállított plasztikák hason­ló tartalmakkal még változato­sabbá és sokszínűbbé teszik a tárlat nyújtotta vizuális él­ményt - példaként említeném Ján Zoričák Hírnök a világűrből című üvegművét. Az említetteken kívül szá­mos más, neves szlovákiai és külföldi művész alkotásaival ismerkedhet meg a látogató. Az ember és a világegyetem című kiállítás mind gyermekek, mind felnőttek számára tanul­ságos anyagot kínál, bővíti a vi­lágról szerzett ismereteket, ugyanakkor a képzőművészeti alkotások révén megnyitja az utat a képzelet dimenzióiba. hiedelmondáknál pedig főként kedvenceimről, a permonyí- kokról, de szóltunk a vidékünk meghatározó jeles, a mondavi­lágban is élő - továbbélő csa­ládjairól, a Bebekekről, Andrássyakról. Jó lenne, ha vidékünk ma­gyar iskoláiban gyakran lapoz­gatnák Magyar Zoltán kiváló, gazdag szakmai bevezetővel el­látott mondagyűjteményét. S olykor talán elhívhatnák őt be­szélgetni is a gyerekekkel. Billy Corgan, a Smashing Pumpkins alapítója (A szerző felvétele) Magyar Zoltán a rozsnyói Könyvkuckóban - népmondák Rozsnyó vidékén Bebek juhász kincse (Prékop Ivett felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents