Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-13 / 161. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 13. Vélemény És háttér 7 A volt amerikai ügynököt nyilván kezelésbe vette az orosz titkosszolgálat Snowdenből mindent kipréselnek KOMMENTAR Érzelmek és energiák LAKNER ZOLTÁN Nem az a legfontosabb, hányán voltak az idei Budapest Pride-on; bár nem mellékes, hogy so­kan. Fontosabb azonban a tömeg sokszínűsége, a jelenlévők motivációinak eltérő háttere és e motivációkegymásra találása. Legalább egyet­len délutánra új Milla született. Aztán majd ki­derül, tovább él-e vagy sem. Július 6-án Budapesten nem kizárólag melegek álltak ki ön­magukért, és nem „csak” a meleg gyerekeikért, barátaikért állt ki számos nem meleg. Ezenfelül ismert cégek kezdeményezé­sére elindult a Nyitottak vagyunk! mozgalom, amely éppen a Pride elé időzítette bemutatkozását, ez volt az első nyilvános megjelenése. Akciójukhoz napok alatt vállalatok százai csat­lakoztak. Nevüket, lógójukat, presztízsüket adták ehhez az ügyhöz. A szélsőjobboldal listázása sem félelmet szült, hanem ellenállást. A „köcsöglista” ostoba készítői sokat tettek a Pride sikeréért. A szélsőjobboldal primitív tiltakozására számítva az egész menetnek markáns antifasiszta jellege is volt, és a gyű­lölködést ellenpontozta a felvonulók derűje. Nem folyt vita arról, jöhetnek-e politikusok, legyenek-e párt­zászlók. A szervezők mindenkit meghívtak, meg sem próbál­ták otthon marasztalni azokat, akik melléjük akartak állni. APride polgárjogi, és ebből adódóan politikaijelentőséggel bírt. Bár folynak arról viták, hogy talán túlságosan is jólfésült, nem eléggé provokatív volt a rendezvény, de ennek egyik oka talán épp a széles merítés, egyfajta „néppártosodás”, a jelen­lévők sokfélesége lehetett. Meg persze az is, hogy a teljesen szabad világot csak a kordo­nok között lehetett megélni. A szélsőséges ellentüntetőkkel szemben a rendőrség évek óta úgy lép fel, hogy szeparálja a felvonulókat. Akik aztán úgyjutnak el a helyszínre, és úgy térnek haza, ahogy tudnak. Rácson kívüli biztonságukra nincs garancia. Mégis igaz, hogy ezen a júliusi hétvégén sokféle energia adó­dott össze. A sokat kínlódó demokratikus ellenzék bizonyos következtetéseket levonhatna ebből a napból. Az „összefo­gás” mantrájának ismételgetése helyett ésszerű volna közös ügyeket és közös alkalmakat keresniük. Érzelmi azonosulás kiváltására törekedhetnének: ez is a professzionális politizá­lás része. Acivil ellenzékis érzékelheti, hogy ügyeiket nem el­különülten kellene képviselniük, ha sikert akarnak elérni. A Fidesz kormányzási és kormányon maradási stratégiájának központi eleme az ellenfelek megosztása - külön köszöni, ha önmagukat osztják meg. Ez nyilván kényelmes a hatalmon maradás szempontjából. Ám ha több az önmagáért kiálló, a közügyekben részt vevő állampolgár, ha több a demokrácia, és ha valóban demokratikus a versengés, az csak jót tehet az országnak. Már ha ez is egy szempont. A szerző magyarországi politológus FIGYELŐ Az amerikai titkos adatgyűjtési botrány ki­robbantóját már nyilván kezelésbe vette az orosz titkosszolgálat - írta volt orosz kémekre és bizton­sági szakértőkre hivat­kozva a Time. MT1-HÁTTÉR Az amerikai magazin szerint Edward Snowdent egy időre ki­vonták a forgalomból az oro­szok, akiknek megvannak az eszközeik, hogy megoldják az égen-földön keresett amerikai informatikus nyelvét. Snowden a hivatalos verzió szerint három hétig a moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitvárójában vá­rakozott. A Time által megszó­laltatott biztonsági szakértők nem hisznek a hivatalos orosz közlésnek, azt valószínűsítik, hogy az amerikai Központi Hír­szerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottját Moszkvába érkezése után az orosz titkosszolgálat kivonta a forgalomból. A Kreml számára rendkívüli értéket képviselő Snowdent vélhetően egy fővá­ros környéki biztonságos helyre szállították, hogy különféle esz­közökkel szóra bírják, és meg­szerezzék az amerikai felderítő szolgálatok működéséről szóló fontos információkat, amelyek­re sok orosz kém foga fáj. „Kétségtelen, hogy egy ilyen bennfentes értesülésekkel ren­delkező személy kivételes fogás” - mondta a Time-nak Mihail Ljubimov, aki 20 évig dolgozott a volt szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek. „Nagyon fontos in­formációk birtokában van” - tet­te hozzá a szakértő, aki a 70-es években a Nagy-Britannia és a skandináv államok elleni hír­szerzést irányította Moszkvából. Egy olyan dörzsölt hacker és számítógépes guru, mint Snow­den azonban biztosan védelem­be helyezte az információkat, részben titkosítással és részben úgy, hogy egy „felhőben” (cloud) tárolja azokat - véli Nyi- kita Kiszlicin, az orosz Hacker Újabb szög a koporsóba JUHÁSZ KATALIN A minap egy másolt DVD t j kaptam aján- J "**■'* i dékba. Örültem EL -Z I neki, amit pi­I rönködvavallók be. A filmet ugyanis csak két hét múlva kezdik forgalmazni nálunk. Sietekmegjegyezni: moziba is elmentem volna rá, ugyanis egyik kedvenc rendezőm alko­tásáról van szó, aki ráadásul ritkán rukkol elő új filmmel. Főleg azért érzek lelkiismeret- furdalást a dolog miatt, mert Magazin szerkesztője. Kifejtet­te, olyan titkosítási programok léteznek, amelyek komoly gon­dot okozhatnak még az orosz kormány szakértőinek is. „Nem ismerjük pontosan, mire képe­sek a titkosszolgálatok, de van­nak olyan programok, amelyek algoritmusát még a szuperszá­mítógépekkel is több évbe telne feltörni” - mondta. Ezért az orosz titkosszolgála­tok arra kényszerülnek, hogy megszerezzék Snowdentől a tit­kosítási kulcsokat és adatfelhő­jének jelszavát, amelyeket az amerikai informatikus nyüván nem akar önként kiadni. Támo­gatói és saját maga szerint Snowden nemes célból lett ki­szivárogtató, nem azért, hogy a titkos amerikai lehallgatási programok részleteit kiszolgál­tassa az ellenségnek, a kínaiak- nakvagy az oroszoknak. Oleg Gorgyijevszkij, a KGB egykori ezredese - akit 1985-ben hazahívtak London­ból Moszkvába, miután kiderült, hogy kettős ügynök - úgy gon­dolja, Snowdennek olyan szere­ket adnak, amelyek megoldják a nyelvét. A három évtizede lon­doni száműzetésben élő egykori orosz kém, akiből a KGB annak idején különféle eszközökkel igyekezett információkat ki­szedni, azt mondta, saját tapasz­talatból tudja, sokféle kábító­szert használhat az orosz titkos- szolgálat. KGB-s kollégái annak idején olyan szereket adtak neki, amelyektől „úgy dalolt, mint a pacsirta”. A neki adott szer rá­adásul javarészt kitörölte az em­lékezetéből azt, ami történt vele, de másnap reggel, amikor szörnyű állapotban felkelt, azzal tisztában volt, hogy teljesen kompromittálta magát. Alekszandr Kuzminov volt orosz titkosszolgálati tiszt sze­rint a KGB egykor az SP-117 jelű színtelen, szagtalan, íztelen szert használta erre a célra. A je­lenleg Új-Zélandon élő szakértő Biological Espionage (Biológiai kémkedés) című könyvében részletesen ír a szer hatékonysá­gáról. Kuzminov leírta, hogy Moszkva rendszeresen alkalma­zottkülönféle kábítószereket sa­szóban és írásban is gyakran siratom el a mozit, kesergek az érdeklődés hiányában elma­radt vetítések miatt, értekezek a „vászon-élmény” egyedi, képernyőn visszaadhatatlan mivoltáról, a semmihez sem fogható közösségi élményről, a vasárnapi családi matinék tovatűnt hangulatáról. És erre mit teszek? Bűnbe esek, rossz példával szolgálok, megdorgá- lás helyett megköszönöm az ingyen DVD-t az ügyes egye­temistának, aki szinte soha nem jár moziba, mondván, nincs neki arra pénze. Viszont valamennyi filmet premier előtt tölti le az internetről. Az­tán a kollégiumi szobában a barátaival szépen megnézi. Tudjákezt a marketing-mene­dzserek, de még a jegyszedő ját ügynökein is, hogy ellenőriz­ze hűségüket. A szerek hatásá­nak elmúlásával az ügynökök ál­lítólag semmire sem emlékeztek abból, amit mondtak, és ha az eredmény kielégítő volt, vissza­küldték őket a kiküldetési he­lyükre, mintha mi sem történt volna. Bár nem lehet megállapítani bizonyosan, hogy melyik orosz titkosszolgálat vette kezelésbe Snowdent, Gorgyijev szerint az amerikai informatikussal az SZVR vagy a FAPSZI, az állami kommunikációs és információs ügynökség valamelyik részlege foglalkozik. Az amerikaiakhoz hasonlón az oroszok is folytat­nak titkos adatgyűjtést. Ezt a te­vékenységet ma a két legfőbb felderítő szervezet, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) látja el, elsősorban az egykori szovjet államokban vé­geznek ilyen tevékenységet, és nyilván rendkívüli módon ér­dekli őket az amerikaiak ilyen irányú működése. nénik is. Már régóta nem cso­dálkozik senki sem a harminc- negyvenfős premierközönsé­gen. Pozsonyban az üzemelte­tők örülnek, ha egy-egy húzó- sabb estén összegyűlik az a harminc-negyven érdeklődő, akik már behozzák a vetítés költségeit. Egyébként ók sem elsősorban a filmre kíváncsiak, hanem inkább egymásra. Fő­leg fiatal párok vesznekjegyet a hátsó sorokba, és boldogan taperoljákegymást, tisztára, mint a mozgókép hőskorában. A fővárosban a nagyobb he­lyeken tíz néző a minimum, ha nincsenek ennyien, el sem kezdik a vetítést. Tapintatlan- ság lenne feltenni a kérdést, mennyi a napi átlagbevétel. In­formációim szerint a pozsonyi multiplexek egyelőre úgy­VlagyimirRubanov-aki 1991 és 1992-ben irányította a KGB elemző főigazgatóságát, majd három évig az orosz nemzetbiz­tonsági tanács helyettes vezető­je volt - hangsúlyozta, hogy Snowdennek információi lehet­nek az amerikai adatgyűjtési rendszerek belső ismérveiről, a célpontokról és az irányelvek­ről. „Bolond lenne az, akinek le­hetősége van hozzájutni ezek­hez az információkhoz, ha nem használná ki” - jegyezte meg. Rubanov, aki a Time által meg­kérdezett szakértők közül a leg­közelebb maradt az orosz titkos- szolgálatokhoz, jelenleg is egy Kreml közeli elemző intézet, a Kül- és Védelempolitikai Tanács munkatársa. Ő azonban kisebbí­tette Snowden fontosságát, műit fogalmazott, „nem hiszem, hogy bármilyen információval meg tudna lepni bennünket”. Ruhanov ráadásul úgy véli, ha Moszkva hozzá akarna jutni Snowden jelszavaihoz, nem lenne szükség kábítószerekre, szerinte „ez csak pénz kérdése”. ahogy tartják magukat, a kis artmozik pedig az egyetemis­táknak hála, lassan újra életre kelnek, persze csak a megye- székhelyeken, egyetemi köz­pontokban. Meg kell barát­kozni a ténnyel, hogy a 21. század fiataljai már régóta nem moziban töltik a szabad­idejüket, hanem otthon DVD- znek, letöltenek, másolnak, cserélgetnek. A mozi nem kö­zösségi esemény többé. Még kevésbé vasárnapi családi program, hiszen négy személy részére, pattogatott kukoricá­val és kólával együtt 35-40 eu­róba is belekerül a kiruccanás. A mozi haldoklik. És most én is vertem egy szöget a koporsó­jába, mert nem tudtam ellen­állni az ingyen DVD-nek. Rá­adásul még tetszett is a film. Ezrével jelentik fel egymást Ezrével érkeznek bejelen­tések a magyar adóhatóság­hoz, nem egy akár milliárdos visszaélésről rántja le a leplet, írta a Magyar Nemzet. 2012-ben 35 ezer beadvány futott be, az idei első három hónap alatt pedig 7 ezer. A be­jelentések alapján a hivatal tavaly több mint 7 ezer ellen­őrzést végzett, idén 2 ezer vizsgálat fejeződött be, a be­adványok alapján 2012-ben 8 milliárd forint adókülönbözet nyomára bukkant a hatóság, ez év március végéig további 2,6 milliárd forint hiányra de­rültfény. (Magyar Nemzet) Pap nem sztrájkolhat Nem sérültek azoknak a román ortodox papoknak az emberi jogai, akiknek a bíró­ság nem tette lehetővé, hogy szakszervezetet jegyezzenek be - ismertette az Emberi Jo­gok Európai Bírósága nagy­kamarájának döntését az Evenimentul Zilei című lap., A döntés, amely még boldogab­bá tette Dániel pátriárka őbol- dogságát” című írás felidézi, Romániát azért panaszolták be, mert 2008-ban a krajovai táblabíróság elutasította a papok által megalakított Jó Pásztor Szakszervezet be­jegyzését. A strasbourgi bíró­ság eredetileg elmarasztalta Romániát, úgy ítélkezve, hogy a román bíróság megsértette a papok gyülekezési és egyesü­lési szabadságát. Románia azonban fellebbezett, s az új döntés szerint mégsem sérül­tek a papok emberi jogai, ami­kor megtagadták tőlük, hogy sztrájkokkal és tüntetésekkel érvényesítsék bérkövetelése­iket munkaadójukkal szem­ben. A bíróság elfogadta a ro­mán állam érvelését, hogy a papi hivatás az egyházi rend önkéntes elfogadásán alapul, és a szakszervezet bejegyzé­sével sérült volna az egyház autonómiája. (MTI) Egy amerikai Moszkvában. Snowden tegnap, három hét után megjelent a nyilvánosság előtt. (SITA/AP-felvétel) JEGYZET

Next

/
Thumbnails
Contents