Új Szó, 2013. július (66. évfolyam, 151-176. szám)

2013-07-06 / 155. szám, szombat

8 Évforduló-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚLIUS 6. www.ujszo.com 160 éve született Cecil Rhodes brit üzletember, politikus, az egykori Rhodesia (ma Zimbabwe és Zambia) névadója A brit kolonializmus elszánt híve Dél-afrikai aranybánya (Fotók: archívum' Százhatvan éve, 1853. július 5-én született Cecil John Rhodes brit üzlet­ember, politikus, a De Beers gyémánttársaság alapítója, a dél-afrikai brit gyarmati terjeszke­dés apostola, az egykori Rhodesia (ma Zimbabwe és Zambia) névadója. MTVA-PORTRÉ Rhodes Hertfodshire-ben született, egy anglikán lelkész tizenegy gyermeke közül ötö­dikként. Miután gyenge fizi­kuma és tüdőbaja miatt iskoláit időnek előtte abba kellett hagynia, családja a kelleme­sebb éghajlatú Dél-Afrikába küldte, hogy segítsen bátyja gyapotfarmján. Gyapot helyett drágakövek Hamar kiderült, hogy a gya­pot nem üzlet, így a testvérek a közeli gyémántmezőkön pró­báltak szerencsét. Rhodes elő­ször a bányászok vízellátásá­ban tett szert monopolhelyzet­re, majd az így szerzett pénzen az éppen pangó piacon egyre- másra vásárolta fel a szorult helyzetbe került farmerek föld­jeit és a bányakoncessziókat. Rhodes abban bízott, hogy a ta­laj tele van drágakővel, s hogy ezeket a tárnákat rendszeresen elárasztó víz dacára is ki lehet termelni. Ki lehetett: 1880-ban már egyik főrészvényese és tit­kára volt a De Beers bányavál­lalatnak, amely a világ gyé- mánttermelésének 90 százalé­kát ellenőrizte. Afrika megszerzéséről álmodott Rhodes 1872-ben kisebb szív­rohamot kapott, lábadozása közben ökör vontatta szekéren járta be Dél-Afrika még érintet­len északi részét. A következő évben hazahajózott, hogy immár módos emberként befejezze ta­nulmányait, de diplomáját csak egy évtizeddel később szerezte meg, mert időről időre visszatért Dél-Afrikába ügyeit intézni. Ox- fordban befolyásos barátokra tett szert, az előadásokat hall­gatva pedig a brit kolonializmus elszánt híve lett. Ezután élete hátralévő részében Dél-Afrika, majd egész Afrika megszerzésé­ről, a Fokvárostól Kairóig (From Cape to Cairo) terjedő brit Afri­káról álmodott. Tervei megvaló­sítása érdekében kezdett politi­zálni: 1878-ban beválasztották a fokföldi parlamentbe, s bár rossz szónoknak bizonyult, választóit lenyűgözték a felsőbbrendű brit faj hivatásáról, a gyarmatosítás­ról és ennek révén a civilizáció terjesztéséről szóló beszédei. 1890-ben megszerezte a gyar­mat miniszterelnökségét, a hi­vatali ideje alatt elfogadott tör­vények a bányatulajdonosoknak és a gyárosoknak kedveztek, a feketéket pedig megfosztották földjeiktől. Rhodes gyanakvás­sal figyelte a Dél-Afrika közepén Cecil Rhodes létrejött búr állam, Transvaal politikáját, 1895-ben anyagi és hallgatólagos politikai támoga­tást nyújtott az ottani kormány megdöntésére szervezett brit akciónak. A puccskísérlet ku­darcba fulladt, s miután kide­rült, hogy az elfogott tettesek között van saját bátyja is, le­mondásra kényszerült. A félrevezetett király Annál nagyobb sikerrel járt viszont az északi irányú terjesz­kedésben, amelynek révén - legalábbis az ő felfogása szerint - a britek „civilizálhatnák” a fe­kete kontinenst. Rhodes a misszionáriusokat túl könyörü­letesnek, az (akkor még nem ál­tala vezetett) helyi kormányt túl gyengének, a londonit pedig túl távolinak és közömbösnek találta, ezért az 1880-as évek­ben saját kezébe vette az ügye­ket. 1888-ban olyan megálla­podást kötött Lobengulával, a matabele törzs uralkodójával, amely a Limpopo és a Zambezi folyók között lehetővé tette a britek számára a bányászatot és a letelepedést - a félrevezetett király azt hitte, csak egy „nagy lyukat” ásnakmajd földjén. Rhodesia, saját törvényekkel Rhodes az egyezmény kiak­názására a londoni Rothschild bankházzal karöltve létrehozta a Dél-afrikai Brit Társaságot, amelynek kiváltságait 1889-ben királyi karta biztosí­totta. Az okirat a társaság tény­kedésében nem határozott meg északi határt, így szó szerint is tág tér nyílt a cselekvésre. A Rhodes által személyesen veze­tett több ezer fős magánhadse­reg elfoglalta az egymással ve­télkedő törzsek földjét, ame­lyet az alapító tiszteletére Rhodesiának neveztek el. A te­rületen saját törvényeket és sa­ját kormányzatot vezettek be, a fellázadt törzseket kegyedenül leverték. (Rhodesia északi ré­sze ma Zambia, a déli Zimbab­we néven ismert.) Rhodes kí­sérletet tett arra is, hogy a brit protektorátus Becsuánaföldet is a Társaság ellenőrzése alá vonja, de miután az itteni bennszülött királyok együtt til­takoztak Londonban, a közvé­lemény nyomására le kellett tennie tervéről. Brit világuralmat szeretett volna Rhodes kormányfői bukása után élete hátralévő részét a róla elnevezett gyarmatnak szentel­te. A búr háborúban több alka­lommal is megvédte Kimberley- t, de a háború végét már nem ér­te meg. A mindig is törékeny egészségű gyarmatosító Fokvá­rosban halt meg 1902. március 26-án, holttestét Rhodesiában, a fenséges kilátást nyújtó Matopo hegyen temettékel. Rhodes nagy álma volt a brit vüáguralom, hét egymást kö­vető végrendeletében hatalmas vagyonának nagy részét is e célra fordította. A legnevezete­sebb a szándékai szerint a világ jövendő vezetőinek kinevelé­sére szánt oxfordi Rhodes-ösz- töndíj, amely a brit Nemzetkö­zösség polgárai mellett az ame­rikaiak és a németek előtt is nyitva állt (így tanulhatott Ox- fordban Bili Clinton későbbi amerikai elnök is), mert Rho­des meggyőződése volt, hogy ez a három nemzet együtt ural­ja majd a vüágot. Ili Többet olcsóbban! Rendelje meg egy évre az Új Szót és előfizetőként havonta EGÉSZSÉGMAGAZIN-t is kap! a megrendelőt most megajándékozzuk! Elektromos hűtőtáska t otthoni és autós használatra tökéletes ételek, italok melegen-, hidegen tartásához t kapacitás: 24 liter i kiváló minőségű szigetelés, halk működés Előfizetve olcsóbb! Az ajándék értéke: 50 € Az ajánlat 2013. július 31-ig tart. a> w, > 'V >. o> <y o N lO > 'CD c-XL 'CD +-> CD NI 2 o

Next

/
Thumbnails
Contents