Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-28 / 149. szám, péntek

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 28. www.ujszo.com 63 ember halt meg, száznál többen megsérültek, az épületek harmada elpusztult: összedőlt hét templom és 279 ház 250 éve döntötte romba Komáromot a földrengés Kétnyelvűség CBA-módra Manapság sok szó esik arról, hogy Dél-Szlovákiában hogyan kellene megvalósítani, elfogad­tatni a kétnyelvű feliratok hasz­nálatát. Érdeklődéssel figyelem a civil szervezetek erőfeszítéseit ezen a téren, minden tiszteletem az övék. Azért fogtam tollat, hogy leírjam, az ismert - állító­lag magyar - üzletlánc Marcel- házán hogyan oldotta meg ezt a gondot. A bejáraton kétnyelvű felirat díszeleg: „Beszélünk ma­gyarul is!”. Nem akartam hinni a szememnek. Egy üyen figyel­meztetés jólesne mondjuk Zsol­nán, de egy 90%-ban magyar­lakta faluban!? Ez a vevők és az eladók arculcsapása. Úgy lát­szik, a faluban senkit nem zavar ez az embléma, most is ott dísze­leg az ajtón: „Hovoríme aj po maďarsky!” Jalsovszky Vilmos MT1-HÁTTÉR Kétszázötven éve, 1763. jú­nius 28-án döntötte romba Ko­máromot az eddigi legnagyobb erősségű Kárpát-medencei földrengés, amely a Richter- skála szerint 6,3-as magnitúdó- júvolt. A gazdag dunai kereskedővá­rosban az emberek a másnapi, Péter-Pál-napi vásárra készül­tek, amikor hajnali fél hatkor megmozdult a föld. A korabeli krónikás az elemi csapásról ezt írta: „akik reggel hatod fél óra­kor a Dunán alúlis, felűlis jöt­tek, látták Komáromot mintegy három ölre meg emelkedni, s ismét le szállani, mellyre olly nagy por következett, hogy egészlen szemek elől el tűnt.” A templomok tornyai ledől­tek, a városháza tornya az órá­val a piactérre zuhant, a kolos­torok falai, az épülőfélben lévő városi kórház és az ápolóházak annyira megrongálódtak, hogy életveszélyessé váltak. Károkat szenvedtek a belső és a külső vár épületei, a város több utcá­ján megnyílt a föld, a Vág-Du- nánál kénköves vizet, majd hamuszínű barna homokot hányt ki a vulkanikus erő. A várban karvastagságban sárga színű, kénkőszagú láng tört ki, majd zavaros víz és kénes ho­mok lövellt elő, amely rövid idő alatt betöltötte a várárkot. So­kan félelmükben a dunai hajók­ra menekültek, de a földindulás a felcsapó hullámok formájá­ban ott is utolérte őket. 63 ember halt meg, száznál többen szenvedtek kisebb-na- gyobb sérüléseket. Komárom épületeinek harmada elpusz­tult: összedőlt hét templom és 279 ház, súlyosan megrongá­lódott további 353, az épületál­lománynak mindössze 9 száza­léka maradt sértetlen. Komá­rom 10 ezernél több lakosával abban az időben Magyarország 5. legnagyobb városa volt. A szemtanú így írt a pusztulásról: .....egyetlen ép ház benne nin­csen, mennél jobban építve va­lónak, annál nagyobban ki több, ki kevesebb részekre ösz- ve hasadott, tetőtűi fundamen- tomig rész szerént öszve is dőlt.” A földrengés a környéken élő földműves népesség épületei­ben jóval kisebb károkat oko­zott, mert ezek egy ősi technika szerint készültek: a lakóházak anyaga vályog és rugalmas fűzfavessző volt, az egyszerű kunyhók az alap felé fokozato­san szélesedtek, s így jobban állták a rengéseket, mint a mó­dosabb polgárok kőházai vagy a bolthajtásos, többszintes pa­loták. A tragédiáról Baróti Sza­bó Dávid A komáromi földin­dulásról címmel epikus költe­ményt írt, az eseményekről Jó­kai Mór is beszámolt Az elátko­zott család című regényében, s számos festmény is megörökí­tette az elemi csapás követ­kezményeit. Mária Terézia királynő összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből az adatok­ból lehet következtetni. A leg­nagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, a ki­rálynő ezért felajánlotta az ott lakóknak, hogy települjenek a jobb partra. A helybéliek azon­ban a virágzó fakereskedésre tekintettel ezt nem fogadták el, ezután a helytartótanács úgy intézkedett, hogy az újjáépítés során a házak földszintesek le­gyenek, fából s bolthajtások nélkül épüljenek, a mennyeze­tek is gerendából készüljenek, a tűzveszély miatt pedig a há­zak között hagyjanak közöket. A földmozgás epicentruma Győrtől északkeletre és Komá­romtól északnyugatra helyez­kedhetett el, a rengéseket még Drezdában és Lipcsében is érezni lehetett. A feljegyzések szerint Ácson, Bábolnán és Győrben is komoly károk kelet­keztek, romba dőlt a zsámbéki templom, amelyet aztán már nem építettek újjá. Budán, a Ví­zivárosban megváltozott a for­rások vízhozama. A rengések erős morajtól kísérve, gyengülő erővel még napokig folytatód­tak egészen szeptemberig. Nyerjen CSSiBdi belépői Mikor nyitotta meg kapuit a Budapesti Tropicarium? elvesen az alábbi kérdésre és nyerje családi beiénőjegy egyikét! A tárgymezöbe írják be: Tropicarium 1 * W Ír y 'V ##MÉ I s I Jü8 j JM* -Sj -.ilyyfefeÜi Jelentkezési szelvény Vezetéknév: Keresztnév: Lakhely (magyarul is): Az arckép helye Ismét várjuk a tiszta egyes bizonyítványokat! Utcanév, házszám: Irányítószám:.................... ................................ T elefonszám:................................... A z iskola neve/település (magyarul is): Ismét ajándékozunk! Mit kell tenned? • Töltsd ki a jelentkezési szelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el)! • Ragaszd az arcképedet a megjelölt helyrel­• A szelvényhez csatold a bizonyítványod fénymásolatát! • A szelvényt a bizonyítvány fénymásolatával együtt küjdd el a következő címre: Redakcia Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava | A borítékra írd rá: „Tiszta egyes"! Beküldési határidőt 2013^július 8--- ----jl J. • A játékban csak azok az alapiskolás tanulók vehetnek részt, akik a 2012/2013-as tanévet tiszta egyes bizonyítvánnyal zárták. • A jelentkezők arcképét a nyár folyamán, szerdánként közöljük. Ez a lap jár Önnek!

Next

/
Thumbnails
Contents