Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-28 / 149. szám, péntek

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 28. Az állam egyik erőszakszervezete nem nyomoz, hanem fenyeget és megfélemlít A hatalomnak hatalma van... A Sanzon a Hatalomról című Ratkó József-vers- ből tudhattuk meg, hogy a hatalomnak füle, sze­me, fegyvere, titkárnője s egyéb mindene, de fő­leg hatalma van. Akkor­tájt egy más rendszerrel azonosítottuk Ratkó mondatait, most viszont a vers teljes szépségében mindannyiunk előtt a gyakorlatban jelenik meg. Két helyen is. LOVÁSZ ATTILA A Hospodárske noviny na­pilap egyik szerkesztője, aki nem keveset tett azért, hogy a katonai titkosoknál zajló gaz­emberségek napvilágot lássa­nak, azt nyilatkozta, hogy a titkosszolgálat két embere meglátogatta őt. Nem simán megkeresés, netán kihallgatás volt. Azzal minden magunk­fajta firkász tisztában van, hogy néha állami szervek vagy kimondottan bűnüldöző szervek kérdéseire kell vála­szolni. A kihallgatás során az egyik tiszt - az újságíró állítá­sa szerint - megkérdezte a kolleginát, vajon családanya­ként értelmes dolognak tartja- e, hogy a titkosszolgálatok ügyeiben kutakodjon. Ez az a pont, ahol egy demokráciá­ban azt kell mondani, vége van a világnak. Ugyanis az egyik állami erőszakszervezet embere nem kérdéseket tett fel, nem felde­rített, hanem simán és egyszerűen fenyegetett. Fe­nyegetett, mert ez a kérdés- feltevés inszinuáló, ez a kér­désfeltevés nem az igazság kiderítésére vonatkozott. A finom, áthallásos módszerek egyike ez, amit emberi nyelv­re lefordítva nagyjából a kö­vetkező módon lehet értel­mezni: ha nem hagyod abba, a családodnak baja történhet. Persze, lehet, hogy csak para­noia a kommentátor részéről, de hát a „hatalomnak füle van / fülel, s lefülel vele”, írja Ratkó, meg azt is, hogy „a ha­talomnak fegyvere van / mi mást tehetne, lő vele”, s foly­tathatnánk. Ilyen kérdést de­mokratikus ország bűnüldöző szerve egyszerűen nem tehet fel, s ha felteszi, akkor már a másik oldalra sorolható be, azok közé, akiket bűnüldözni kell(ene). A hatalom nagyon érdekes értelmezését látjuk Miloš Ze­man cseh államfőnél is. Elő­ször is, a cseh alkotmány félre­értelmezése az az állítás, mely szerint a kormányfő lemondá­sa a teljes kormány lemondá­sával jár (ilyen passzus expres- sis verbis a szlovák alkot­mányban szerepel). De lelkűk Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol egy demokráciában azt kell mondani, vége van a világnak. * II. rajta, ment az egész Nečas- kormány - sose állítottuk, hogy nem érdemelte meg. A lehetséges megoldások közül Zeman a hivatalnokkormányt választotta - nevezte szakértő­inek is, de ilyen nincs, a kor­mány politikai testület, még akkor is, ha minden miniszté­rium élén az adott szakterület egyetemi oktatást garantáló professzora áll. Az úgymond szakértői hivatalnokkormány még csak hivatalnokkormány sem lesz, mert majdnem az összes minisztere párthoz köt­hető, ami sem Fischer, sem Tošovský korábbi kormányára nem volt érvényes. De ami a legrosszabb: Zeman a parla­menti (tehát választásokon le­gitimitást szerzett) pártok egyikével sem egyeztetett. Le­het, hogy hivatalnokkormánya nem kap bizalmat a törvényho­zásban. Akkor majd az elnök egyszerűen szélnek ereszti az alsóházat, mert megteheti. Havel élete végéig igyeke­zett demokrata maradni, Tošovský kormányának mun­kájába nem szólt bele (azt a kormányt 120 képviselő tá­mogatta a 200 tagú parla­mentben). Klaus egocentriz- musból nagydoktorit szerez­hetne, de Fischer kormányát nem feltétlenül igazgatta (Fi­scher több mint 150 szavaza­tot kapott az alsóházban). Most megjelent Zeman, és té- esz-elnöki attitűddel kinevez­te a kormányt, a kormányfőt és magasról tesz rá, hogy az alsóház támogatja-e. Igaz, megteheti. Ugye „a hatalomnak hatal­ma van / s él, ha visszaél vele”. Az idősebb japánok állítólag már nem értik, miről beszélnek a fiatalok Idegen szavak miatt perli a köztévét MTl-FIGYELŐ Pert indított egy nyugdíjas a japán közszolgálati televízió el­len, amiért a műsorokban sze­rinte túl sok angol nyelvből származó jövevényszót hasz­nálnak. A 71 éves Takahasi Hodzsi 10 ezer eurós kártérí­tést követel az adótól, arra hi­vatkozva, hogy a sok jövevény­szó érthetetlenné tette számára a műsorokat, s mindez szoron­gással tölti el - írta a Japan Ti­mes napilap. .Aggodalmának oka, hogy Japán túlzottan amerikanizálódik. Úgy érzi, Japán egyre inkább az Egyesült Államok egy tartományává kezd válni” - indokolták a be­adványt a férfi ügyvédei az AFP francia hírügynökségnek nyi­latkozva. Takahasi bírósági ke­resetében például a toraburu (trouble, azaz gond), a riszuku (risk, azaz kockázat) és siszut- emu (system, azaz rendszer) szavakat kifogásolta, felelőt­lenséggel vádolva a köztévét, amiért nem a kifejezések japán megfelelőit használja. ,A fiata­lok talán értik ezeket, de a ha­sonló idős ember nem. Ez a kérdés az egész országot érinti” - mondta. A japán nyelvben az ország II. világháborút követő ameri­kai megszállása alatt terjedtek el az angol jövevényszavak, s egyre gyakoribbak a minden­napi kommunikációban, első­sorban a fiatalok között. Az an­gol mellett más európai nyel­vekből is merített a japán: a di­ákmunkát például a német Ár­beit után arubaitónak (vagy ba- itónak) hívják, míg a kenyeret a spanyol pan szóval illetik. Takahasi azt mondta, azután fordult bírósághoz, hogy a tévé- csatorna nem válaszolt pana­szaira. Az internetezők körében mindenesetre derültséget oko­zott a per: egy kommentelő pél­dául azt írta, „az eddigi legkrea­tívabb módszer az tévé-előfize­tési díjak visszaszerzésére”, egy másik hozzászóló azt kérdezte Takahasitól, „mi a xenofóbia japán megfelelője?” KOMMENTAR Éhező bankárok MOLNÁR IVÁN Az uniós pénzügyminisztereknek csütörtök reggelre sikerült megállapodniuk azokban az új, közös rendelkezésekben, amelyek szabá­lyozni fogják a nehéz helyzetbe került bankok megsegítését, és amelyek fő célja, hogy leve­gyék a mentőcsomagok finanszírozásának ter­hét az adófizetőkről - kürtölték világgá a hír- ügynökségek az uniós propagandaszöveget, amit már csak az vesz komolyan, aki most pottyant ide a Marsról. Súlyos tévedés azt gondolni, hogy az uniós csúcsfejeknek végre megjött az eszük, és most már valóban azok érdekeit képviselik, akiknek az érdekvédelmére felesküdtek. Az uniós politikusokra a közvélemény egy része még mindig úgy te­kint, mintha makulátlan félistenek lennének, a valóság azon­ban az, hogy ugyanúgy befolyásolhatók, mint az összes többi politikus. Erre a legjobb példa éppen a bankok esete. Azoké a bankoké, amelyek korábban mesés nyereségekre tettek szert, hogy aztán a gazdasági válság kitörését követően - amelynek kitöréséhez őkis hozzájárultak- az államnál kuncsorogjanak segítségért. Pontosabban nem is kuncsorgásról, inkább zsaro­lásról, az adófizetők pénzének lenyúlásáról beszélhetünk. Hogy az uniós politikusokat sikerült meggyőzniük, azt mi sem bizonyítj aj óbban, mint hogy2008és2011közöttazEurópai Bizottság 4500 milliárd euró állami támogatást hagyott jóvá a bankok számára. Ez az Európai Unió éves gazdasági teljesít­ményének 37 százaléka, vagyis nagyjából négy és fél hónapig az Európai Unió összes munkavállalója és cége kizárólag a bankokra dolgozott, amelyek aztán ezt a támogatást feneket­len lyukként nyelték el. Ma újabb bankokjeleznek gondokat, ami szükségessé teszi egy átfogó bankmentő csomag kidolgo­zását. Ennek egyik részét képezik a most elfogadott szabá­lyok, amelyekkel az uniós adófizetőket próbálják megnyug­tatni. Ezek szerint ugyanis a bankmentés feladatát a banktu­lajdonosokra, a magánhitelezőikre és a nagybetétesekre há­rítják át. Ennek értelmében a bankok megmentésében a rész­vényeseknek és a 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendel- kezőknekkelljátszaniukafőszerepet. Arról már kevesebbet beszélnek, hogy az új szabályok várha­tóan csak 2018-ban lépnek életbe, vagyis az adófizetők pén­zének lenyúlására még bőven marad idő. Nem is beszélve ar­ról, hogy az uniós döntések nem számítanak szentírásnak, hiszen ha a szükség úgy hozza, az uniós csúcsvezetők rend­kívül rugalmasan képesek megszegni azokat a szabályokat, amelyeket ők maguk fogadtak el. Ezzel persze nem azt állítjuk, hogy a bankokra nem férne rá a segítség. Tavaly például - az utóbbi három évben először - már a legnagyobb európai bankok felső vezetőinek fizetése is a tizedével csökkent. A nagybankok vezetőinek éves átlag- fizetése így 11,5 millió dollárra esett vissza, ami nagyjából havi 736 ezer eurónak felel meg. A legutolsó szlováldai nyugdíjas, munkanélküli vagy minimálbéren tengődő al­kalmazott is elismeri, hogy ekkora összegből ők nehezen tudnak megélni. Ha a gyerekeink szájából tépjük is ki majd a falatot, a bankokon és a bankárokon akkor is segítenünk kell. FIGYELŐ Magyar gárdisták Szíriában? A magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) információi szerint magyar állampolgá­rok is harcolnak Szíriában - írta a Magyar Nemzet. A TEK a lap kérdésére úgy reagált, a-témakörben komoly nem­zetközi információcsere zaj­lik az uniós tagországok kö­zött, hiszen a fegyveres konf­liktusokból visszatérő ál­lampolgárok minden ország számára nagy nemzetbiz­tonsági kockázatot jelent­hetnek. Körülbelül egy tucat olyan magyar állampolgár­ról tudnak, akik megfordul­hattak valamelyik terroris­takiképző táborban. Sajtóhí­rek szerint tizenegy, a Ma­gyar Gárdához köthető sze­mély életét is vesztette a Szí­riái harcokban, amire egy bi­zonytalan eredetű kimutatás utal. Az interneten fellelhe­tő, magyar elesetteket is tar­talmazó táblázatot a TEK nem tartja hitelesnek. (MTI) Megbolondulnak a mobilok Óriási koronalyukat fotóz­tak a Napon, a sötét foltból süvítő napszél hamarosan el­éri a Földet, mivel a lyuk szin­te közvetlenül bolygónkra néz - számolt be a Hír24. A koronalyukról a NASA mű­holdja készített felvételeket. Ajelenség zavarokat okozhat az elektromos berendezések működésében, beleértve a mobiltelefonokat. A repülő­gépek berendezését is zavar­hatja, de a repülésbiztonsá­got nem veszélyezteti. A nap­szél várhatóan már ma eléri bolygónkat, és napokba tel­het, amíg a Föld mágneses te­re újra helyreáll.- Szlovákiának és a hadseregnek szüksége van háryjánosokra. Megteremtjük az új nemzeti hőst, a Háryjánošíkot. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents