Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-04 / 128. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 4. www.ujszo.com Nincs előrehaladás Becs. Nem sikerült haladást elérni az iráni atomprogramot érintő aggodalmak ügyében, egy ideje nincs előrelépés a Teheránnal folytatott tárgyalásokon- közölte tegnap Amano Jutója, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Irán folytatja egy nehézvizes kutatóreaktor építési munkálataival kapcsolatos tevékenységét, növekszik az urándúsítást szolgáló centrifugáinak száma és fi- nomítotturánium-készlete- állapította meg a főigazgató. „Ezek a tevékenységek nyüvánvalóan ellentétben állnak a NAÜ kormányzótanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatokkal” - áll a szokatlanul éles hangú nyilatkozatban. (MTI) Merényletet hiúsítottak meg Damaszkusz. A szíriai biztonsági erők megakadályoztak egy Bassár el-Aszad szíriai államfő elleni merényletet - írta internetes oldalán tegnap a Rosbalt orosz hírportál. A honlap az al-Dijár című libanoni lap értesülését közölte, amely szerint a szíriai felkelők rakétával akarták megtámadni az államfő repülőgépét Latakiába érkezésekor. A merényletet a szíriai és a jordániai biztonsági erők segítségével sikerült elhárítani. Az izraeli 9-es tévécsatorna arról számolt be, hogy a terror- támadásról szóló értesülést a jordániai hatóságok átadták szíriai partnereiknek, akik megelőző intézkedéseket tettek. A Rosbalt emlékeztetett arra, hogy idén márciusban Szíria moszkvai nagykövete cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Homsz városában merényletet követtek volna el Bassár el-Aszad ellen. (MTI) Öngyilkos merénylet Kabul. Kilenc gyerek és egy rendőr meghalt tegnap Afganisztán délkeleti részén egy öngyilkos merényletben - közölte a helyi rendőrség. A terrortámadásban a pokolgép egy motorkerékpárra volt felerősítve, s egy iskolánál lépett működésbe Paktia tartományban. Két NATO-kato- na és 16 civil könynyebben megsebesült. A gyerekek éppen távozóban voltak az iskolából, amikor a pokolgép felrobbant. A támadás célpontja az amerikai és az afgán erők egyik gépkocsioszlopa volt - mondta a tar- tományi rendőrség parancsnoka. (MTI) Török államfő: bárki szabadon véleményt nyilváníthat, de csak békésen Békekutatók jelentése Diktátornak tartják a tüntetők Erdogan kormányfőt A tüntetők fogadkoztak, hogy folytatódnak a megmozdulások. A kormány „egyre inkább beleavatkozik a magánéletünkbe" - magyarázta egy kormányellenes tiltakozó (SITA/AP-feIvétel) Ankara. Könnygázzal és vízágyúkkal lépett fel a rendőrség Törökországban a kormány ellen tüntetőkkel szemben, de a több napja kezdődött tiltakozó akciók tegnap is folytatódtak. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Török médiabeszámolók szerint Isztambul Besiktas városnegyedben is bevetette a hatóság vasárnap este a tömegoszlató eszközöket, miután a tüntetők a kormányzati irodákat próbálták megközelíteni. Többen komolyabb sérülést szenvedtek a könnygáztól. A központi Taksim téren békés volt a tüntetés. Ankarában a rendőrök kiszorították a tüntetőket a központból, de a tütakozók Kavaklidere lakónegyednél megálltak, és onnan a könnygázzal is dacolva nem hátráltak tovább. Izmirben szintén vízágyúkhoz folyamodott a hatóság. Muammer Güler belügyminiszter közlése szerint 67 városban összesen több mint 200 tüntetés volt az elmúlt napokban. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogvédőszervezet a több napja zajló tüntetésekkel kapcsolatban két halottról tett említést. A beszámolók a sebesültek számát ezernél többre, az őrizetbe vertekét ezer körülire teszik. A történtek miatt külföldről önmérsékletre szólították fel az érintetteket, és többen aránytalannak ítélték a rendőrség beavatkozását. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője visszafogottságra szólította fel a feleket, és párbeszédet sürgetett a békés megoldás érdekében. Laura Lucas, a Fehér Ház szóvivője a nyugalom helyreállítására szólított, a rendfenntartó erőket pedig kiemelten visszafogottságra kérte. Több külföldi helyszínen - így Németországban és más országokban - szolidaritási tüntetéseket tartottak a török tiltakozókkal, akik tetóntélyuralmi törekvésekkel és a török társadalom „iszlamizálásával” vádolják a 2002 óta hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt. 0 maga visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint diktátorként irányítaná az országot. Tegnap nyugalomra intette a lakosságot. „Nyugodjanak meg, úrrá leszünk mindezen (a nyugtalanságon)” - mondta a török kormányfő újságíróknak az isztambuli repülőtéren, mielőtt elindult Marokkóba hivatalos látogatásra. A tüntetéseket „szélsőséges elemek” szervezték-jelentette ki. „Mindenkit meghallgatunk, aki békés módon nyilvánít véleményt” - üzente tegnap Abdullah Gül török államfő az erőszakos kormányellenes tiltakozó megmozdulások résztvevőinek. ,A demokrácia nem csak azt jelenti, hogy választásokat tartanak. Teljesen természetes, hogy békés tüntetéseken eltérő véleményeket fogalmaznak meg” - idézte az elnököt az Anadolu Ajansi török hírügynökség. „Minden honfitársamat arra kérem, legyen belátással. Mindenkinek be kell tartania a szabályokat. Ha véleményt akar nyilvánítani, azt békés módon kell tennie” - hangsúlyozta a török államfő. Növelték a nukleáris arzenált Stockholm. Három atomhatalom, Kína, India és Pakisztán növelte nukleáris arzenálját, míg a többi öt csökkentette vagy az eddigi szinten tartotta atomfegyvereinek számát - állapítja meg a tegnap közzétett legújabb éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Kína jelenleg 250 nukleáris robbanófejjel rendelkezik a 2012-es 240-nel szemben, Pakisztán 90-110-ről 100-120-ra, India pedig 80-100-ról 90-110-re növelte egy év alatt atomfegyvereinek számát. Ez a stockholmi intézet szerint annál nyugtalanítóbb, mivel Ázsiában törékeny a béke, 2008 óta a feszültség növekedése figyelhető meg India és Pakisztán, a két Korea vagy Kína és Japán között. Oroszország jelenleg 8500, az Egyesült Államok pedig 7700 robbanófejjel rendelkezik. Franciaország (300 robbanófej), az Egyesült Királyság (225) és Izrael (80) változatlan szinten tartotta atomfegyvereinek számát. Ezek a számok mindazonáltal becslések, amelyek a SIPRI szerint csak kisebb vagy nagyobb mértékben megbízhatók. Kína fegyverkezését teljes homály fedi és Oroszország is egyre kevésbé átlátható. Az intézet szerint Észak-Kore- ának és Iránnak még nem sikerült atomfegyvert rendszerbe állítania. Ami a vegyi és biológiai fegyvereket illeti, az USA és Oroszország ígéretükkel ellentétben 2012-ben nem semmisítette meg összes vegyi fegyverét, Szíria pedig kinyilvánította, hogy külföldi támadás esetén kész bevetni is ezeketafegyvereket. (MTI) Az egyik legproblémásabb orosz-EU csúcs Moszkva az utasok személyes adatait akarja MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország és az Európai Unió vezetésének az utóbbi évek egyik legproblémásabb találkozója kezdődik Jeka- tyerinburgban - kommentálta tegnap a csúcstalálkozót a Kom- merszant című orosz napilap. Moszkvának máig nem sikerült a vízummentességet kiharcolnia, Brüsszel pedig az embeijogi kérdéseket és az oroszországi demokrácia helyzetét vitatná meg, de a Kreml erre nem hajlandó - tudta meg brüsszeli diplomáciai forrásokból az orosz újság. A vízumkiadás további könnyítéséről az oroszországi csúcstalálkozón tervezték aláírni a megállapodást - értesült a Kommerszant orosz külügyi forrásból. A név nélkül nyilatkozó illetékes elmondta, hogy a2006-os megállapodás korszerűsített változatát készítették elő aláírásra, de Moszkva azt is el akarta érni, hogy a biometrikus szolgálati útlevéllel rendelkező orosz állampolgárokat mentesítsék a vízumkötelezettség alól a schengeni térség országaiba utazáskor. Ebben a kérdésben azonban nem sikerült megállapodni. Márciusig egy sor uniós tagállam ellenezte az orosz szolgálati útlevelesek vízummentessé tételét, és bár aztán a tárgyalások elmozdultak a holtpontról, az európai uniós tagállamok újabb feltételeket támasztottak: 15 ezer főben akarták korlátozni a mentességet élvezők számát, és azt akarták elérni, Moszkva vállaljon kötelezettséget arra, hogy csak azoknak ad ki szolgálati útlevelet, akiknek feltétlenül szükségük van erre a munkájukhoz - írta az oroszlap. A Kommerszant szerint az Oroszország és az uniós tagállamok közötti vízumrendszer könnyítése előtt újabb akadály merült fel: az orosz közlekedési minisztérium ugyanis elrendelte, hogy július elsejétől a légitársaságok az Oroszországba vagy azon keresztül közlekedő minden utasuk személyes adatait közöljék a minisztériummal. Megkezdődött a WikiLeaks-ügyben gyanúsított amerikai közlegény pere Iratok százezreit szolgáltatta ki MTl-OSSZEFOGLALO Ford Meade. A marylandi Fort Meade-ben tegnap megkezdődött annak az amerikai katonának a hadbírósági pere, akit azzal vádolnak, hogy titkos katonai információkat tartalmazó iratok százezreit szolgáltatta tó a WikiLeaks portálnak. A 25 éves Bradley Maiming közlegény, akit a letartóztatása után több mint három évvel állítottak katonai törvényszék elé, a vád szerint az Egyesült Államok történetének legjelentősebb államtitok-kiszivárogtatását követte el. Manning ellen 22 pontban emeltek vádat, beleértve az ellenség segítését, amelynek alapján letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre is ítélhetik. A katonát a kémkedésre vonatkozó 1917-es törvény megsértésével isvádolják. Manning letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le, amelyeket átjátszott a WikiLeaks portálnak. A 700 ezernél több titkos dokumentum között az iraki és az afganisztáni háborúra vonatkozó iratok, valamint diplomáciai táviratok voltak. Manning a per előtti hadbírósági meghallgatáson beisBradley Manning (SITA/AP) merte, hogy titkos anyagokat küldött a WikiLeaksnek, tíz vádpontban bűnösnek vallotta magát, és ennek alapján 20 évig teijedő börtönbüntetéssel sújtható. Azzal védekezett, hogy a titkos adatok átadásával fel akarta fedni azt, hogy az amerikai hadsereg milyen vérszomjjal, emberéleteket nem sajnálva öldökli az embereket Irakban és Afganisztánban. Manning azt állította, nem gondolta, hogy az információk kiszivárogtatásával ártani fog az Egyesült Államoknak, csak azt akarta, hogy kezdődjön társadalmi vita az amerikai hadsereg és külpolitika térségbeli szerepvállalásáról. Manning tagadta a legsúlyosabb vádat, hogy a kiszivárogtatásával az ellenséget támogatta. Az Obama-kormányzatot bírálatok érik amiatt, hogy lecsap a „kiszivárogtatókra”: elnöki megbízatásának kezdete óta ez a hatodik ilyen eljárás, vagyis több ilyen tárgyú per volt, mint a többi amerikai elnök hivatali ideje alatt összesen.
