Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-27 / 148. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 27. www.ujszo.com Zavargások Kínában Peking. Legkevesebb 27 ember meghalt, amikor tegnap kora reggel zavargás tört ki az északnyugatkínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület Turpan prefektúrájában. Az áldozatok között kilenc rendőr, illetve biztonsági őr és nyolc civil van, továbbá a rendőrök által lelőtt tíz támadó. Három sérültet kórházba szállítottak. Lukcsün településen késsel felfegyverzett tömeg támadt a rendőrség helyi állomásaira, a kormányzat épületére és egy építkezési területre. Az ujgurok muszlim vallású, a törökkel rokon nyelvet beszélő népcsoport tagjai, a 21 milliós autonóm terület 9 milliós népességet képviselő és az elszakadást követelő őslakosai. (MTI) Horvátország mellett a V4 Budapest. Közös nyilatkozatot adtak ki tegnap a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és Horvátország külügyminiszterei a horvát uniós csatlakozás alkalmával. A dokumentum kiáll az EU sikeres bővítési politikája mellett. Horvátország július 1-jén az Európai Unió 28. tagállamává válik. (MTI) Csalódottak a turisták Párizs. Tegnap már második napja' maradt zárva a párizsi Eiffel-to- rony, miután a dolgozók folytatták kedden megkezdett sztrájkjukat. A világ egyik leglátogatottabb nevezetessége napi átlagban 25-30 ezer látogatót fogad. A dolgozók a romló munkakörülmények, az alacsony fizetések, s főleg az elhúzódó felújítási munkálatok miatt tiltakoznak. (MTI) Julia Gillard megbukott Canberra. A kormányzó Ausztrál Munkáspárt megvonta a bizalmat miniszterelnökétől, Julia Gillard- tól, s helyette a korábbi kormányfőt, Kevin Ruddot választotta meg a kormány élére. Ezzel a szeptemberben esedékes törvényhozási választások kimenetelétől függetlenül már eldőlt, hogy a szigetország első női miniszterelnöke nem vezeti a következő kormányt. Julia Gillard ugyanis előzőleg közölte, ha alulmarad a szerdai szavazáson, akkor visszavonul a politikától. (MTI) Áder János bocsánatot kért a szerb parlamentben, válaszul a belgrádi törvényhozás múlt heti nyilatkozatára A szerb-magyar megbékélés napja a vajdasági Csúrogon ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Belgrád. Bocsánatot kért Áder János magyar államfő a szerbiai parlamentben tegnap azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen. Ezt megelőzően Áder János méltatta a szerb parlament múlt pénteki nyilatkozatát, amely elítélte az 1944-45-ös vajdasági vérengzéseket és a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat. A rendkívüli parlamenti ülésen elhangzott beszédet élőben közvetítette az RTS-2 szerb közszolgálati televízió. Áder felhívta a figyelmet arra, hogy ez az első alkalom, amikor a szabad Magyarország köztársasági elnöke a szabad Szerbia törvényhozása előtt mond beszédet. „Az a szerb nemzetgyűTörténelmi főhajtás Csúrogon, az előtérben Nikolics szerb államfő lési nyilatkozat, amelyet pár nappal ezelőtt elfogadtak, hét évtized után, nemcsak lezárja közös múltunk egyik fájdalommal és sötét árnyakkal teli 20. századi fejezetét, hanem új, 21. századi perspektívákat is megnyit országaink és polgára(MTI-felvétel ink kapcsolatában” - mondta Áder János. Ezt követően a magyar elnök és Tomiszlav Nikolics szerb államfő együtt hajtott fejet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt. A helyi magyar sajtó által a Megbékélés napjának elnevezett eseményen vajdasági magyarok százai vettek részt. „A bűnnek nincs származása, sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak” - hangsúlyozta az egybegyűlt tömeg előtt a magyar államfő. Az utóbbi években csak egy fakereszt jelölte ott a magyar áldozatok elpusztításának a helyszínét, ahol tegnaptól már a Sza- rapka Tibor szabadkai szobrász- művész által készített emlékmű áll. A kőfal előtti keresztnél az apjába kapaszkodó fiú alakját megmintázó szoborkompozíciót a szerb állam anyagi támogatásával emelték. (MTI, ú) Nincs sem útlevele, sem repülőjegye, hiába kutatnak utána az újságírók Snowden köddé vált Moszkva/Madrid. Nem vállalja Edward Snowden jogi képviseletét Bal- tasar Garzon, a világhírű spanyol exbíró, akinek irodája ezt tegnap közölte. Egyébként Snowden patthelyzetbe került a Seremetyjevo reptéren, mivel útlevél nélkül nem vásárolhat repülőjegyet, és nem léphet be Oroszország területére sem. ÖSSZEFOGLALÓ Edward Snowdent, az amerikai titkosszolgálatok volt alkalmazottját az USA-ban kiszivárogtatással vádolják. Egy, Snowden környezetéből való, meg nem nevezett hírforrás szerint a férfinak semmilyen személyi azonosításra alkalmas dokumentum sincs a kezében, így nem tudja elhagyni a Seremetyjevo nemzetközi repülőtér tranzitzónáját, ahol vasárnap óta tartózkodik. Amerikai útlevelét a washingtoni hatóságok még vasárnap bevonták, azaz érvénytelennek nyilvánították. Áz USA titkosszolgálatainak internetes adatgyűjtését leleplező informatikus vasárnap érkezett Hongkongból az orosz fővárosba az Aeroflot járatával, s azóta senki sem látta. Nem szállt fel a légitársaság hétfői havannai járatára, amelyre a továbbutazáshoz helyet foglalt magának és sajtóértesülések szerint a kíséretében levő Sarah Harri- sonnak, aki a WikiLeaks kiszivárogtató portál jogi munkatársa. Értesülések szerint Snowden mindössze 72 órát tartózkodhat a reptér tranzitzónájában, és ez az idő hamarosan lej ár. Megfigyelők szerint nem világos, hogy a tranzitban tartózkodást müyen jogszabály korlátozza. Orosz újságírók eddig sikertelenül nyomoztak Snowden tartózkodási helye után, a tranzitutasoknak fenntartott szállodában nincs, ezért azt feltételezik, hogy a repülőtér szolgálati helyiségeiben bujkál. A Snow- den-sztorit az orosz sajtóban már a Terminál című amerikai film történetéhez hasonlítják, amelynek főszereplője hónapokra a New York-i John F. Kennedy reptéren reked érvénytelenné vált útlevelével. Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden Finnországban közölte, hogy országa nem szándékozik kiadni az USA-nak a volt titkosszolgálati alkalmazottat, mondván, a két ország között nincs érvényes kiadatási egyezmény. Egyúttal arra szólított fel, hogy az USA-ban ne lovagoljanak a kiadatás kérdésén. „Snowden úr szabad ember, és minél előbb dönt végleges úti céljáról, annál jobb nekünk és neki is” - fogalmazott Putyin, s annak a reményének adott hangot, hogy ez a helyzet nem okoz kárt az amerikai-orosz kapcsolatokban. Patrick Ventrel amerikai külügyi szóvivő rámutatott: bár nincs kiadatási egyezmény a két ország között, az USA tavaly száz körözött bűnözőt adott át Oroszországnak. Hongkong kormányzója szerint Washingtonnak érdemi választ kell adnia azokra a vádakra, amelyek szerint a város célpontja volt az amerikai kiber- kémkedésnek. Hongkong azt isvisszautasította, hogy tudatosan szembeszegült volna a Snowden kiadatását sürgető amerikai kéréssel. Baltasar Garzon, aki leginkább arról ismert, hogy bíróság elé akarta állítani Augusto Pinochet volt chilei diktátort, közölte: bár Snowden felkérte rá, nem vállalja a védelmét. Viszont hozzátette: folytatja Julian Assan- ge-nak, a WikiLeaks hírportál ugyancsak nagy botrányt kavart alapítójának a védelmét a „tájékoztatási és szólásszabadság alapvető jogának” az oltalmazása érdekében. (MTI, TASR, ú) Személyeskedő vitákkal teli feszültség Párizs és Brüsszel között Nekimentek a franciák Barrosónak Mtl-HÍR Párizs. Tartalmát tekintve osztja a francia kormány Amaud Montebourg iparfejlesztési miniszter véleményét, aki Jósé Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét a francia szélső- jobboldali „Nemzeti Front üzemanyagának” nevezte - közölte tegnap a kormányszóvivő. Najat Vallaud-Belkacem szerint „a használt kifejezés a szókimondó iparfejlesztési miniszter védjegye, de a mondottak tartalmát illetően, azaz az EB-hez intézett figyelmeztetést, miszerint az európai kormányoknak és az embereknek, akiket képviselnek, is megvan a saját szerepük az európai színtéren, nos ezt az álláspontot teljes mértékben osztjuk” - hangsúlyozta a szóvivő. Jelezte ugyanakkor: a miniszter által mondottakat nem szabad kontextusukból kiragadva értelmezni, miután Montebourg valójában Barroso egy korábbi „nem kevésbé szerencsétlen” megszólalására reagált, amelyben az EB elnöke reakciósnak minősítette mindazokat, akiket az ún. kulturális kivétel mellett foglaltak állást az EU-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán. Miután Dél-Franciaország- ban az FN jelöltje vasárnap csaknem megnyert egy időközi parlamenti választást, Montebourg úgy vélte, hogy az EU központi intézményei a szélsőjobb- oldal térnyerését segítik, amikor nem foglalkoznak az átlagpolgárok aggodalmaival. Nem bünteti Magyarországot az Európa Tanács Leszavazott monitoring ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Olyan kompromisszumos módosító javaslatot szavazott meg kedden este Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése Magyarországgal kapcsolatban, amely a megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítása helyett csupán azt mondja ki, hogy szoros figyelemmel kísérik a helyzet alakulását. Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy - EU-tagország vonatkozásában mindeddigpél- dátlan módon - hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte. Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be és végül fogadtattak el 135 szavazattal 88 ellenében, amely csupán a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét. Nagy József (Híd) képviselő, aki az Európa Tanács ülésén Magyarország nemzetközi monitoring alá való helyezése ellen szavazott, azt nyilatkozta: „Érthető, hogy különféle nemzetközi szervezetekben, beleértve az Európa Tanácsot is, kérdések merülnek fel bizonyos döntések kapcsán. Helyrehozható, hibás kormánypárti döntések miatt azonban ne küldjük Magyarországot a kaukázusi »önkényisz- tánok« klubjába.” A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításáttekinti fő feladatának. Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Ázerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. (MTI, ú) Több mint 100 ezer ember - többségében civil - halt meg Szíriában az Aszad-rendszer elleni felkelés kezdete óta az OSDH emberi jogi központ szerint. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes bejelentette: az oroszok elhagyták a szíriai Tartúsz kikötőjében lévő bázist, és katonai tanácsadóik sem dolgoznak a damaszkuszi kormányhadseregnek. A felvétel Aleppóban készült. (TASR/AP-fotó)
