Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-25 / 146. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 25. www.ujszo.com Kormányváltás lesz Albániában Tirana. Az előzetes becslések szerint az ellen­zéki szocialisták nyerték Albániában a parlamenti választásokat. Az Edi Ra­ma volt tiranai főpolgár­mester vezette Szocialista Párt körül tömörülő bal­oldali pártok 84 mandá­tumot szereztek a 140 ta­gú parlamentben. E becs­lés szerint a jobboldali ko­alíció, amelynek élén Sali Berisha kormányfő áll, 56 képviselői helyre számít­hat az új törvényhozás­ban. (MTI) Nem alkudozik a szír kormány Damaszkusz. A szíriai kormány csak akkor haj­landó képviseltetni magát a Genf-2 nevű konferenci­án, ha azon „valóságos partnerségen” alapuló, széles nemzeti egység­kormány megalakításáról, nem pedig a hatalom el­lenzéknek való átadásáról lesz szó. A szíriai külügy­miniszter az ellenzéki erőknek azt üzente: nekik is fölösleges elmenniük, ha abban reménykednek, hogy Bassár el-Aszad el­nöklemond. (MTI) Őrizetbe vették Bemard Tapie-t Párizs. Őrizetbe vették annak a francia államot megkárosító kártérítési ügynek a főszereplőjét, Bemard Tapie üzletem­bert, amelyben Christine Lagarde, a Nemzetközi Va­lutalap (IMF) vezérigazga­tója is érintett, s amelyben csalás és hűtlen kezelés gyanújával indított eljá­rást az ügyészség. Bűnszö­vetkezetben elkövetett csalás gyanújával már há­rom személy ellen emeltek vádat. (MTI) Hazaárulás a vád Iszlámábád. Hazaáru­lásért fogják bíróság elé ál­lítani a házi őrizetben lévő Pervez Musarraf volt pa­kisztáni államfőt. Musar­raf 1999-ben került hata­lomra, 2008-ig volt az or­szág vezetője. Azzal vádol­ják, hogy része volt több gyilkosságban, és visszaélt hatalmával. (MTI) Beomlott egy aranybánya Bogotá. Földcsuszam­lás miatt beomlott egy ille­gális aranybánya Kolum­biában, a tragédiában öten meghaltak, öten megsé­rültek, ketten eltűntek. A hatóságok vizsgálják a baleset okait. (MTI) Állítólag Ecuadorba tart a titkos adatokat kiszivárogtató amerikai informatikus, ám az USA légterén kell keresztülrepülnie Snowden még nem utazott el Moszkvából Moszkva/Washington. Edward Snowden volt amerikai titkosszolgálati alkalmazott nem szállt fel az Aeroflot légitársa­ság Havannába elindult járatának fedélzetére, amelyre a helyfoglalása szólt. Tegnap a tranzit­zónában tartózkodott. AMI-HÍREK A hírt egyebek közt a Russia Today angol nyelvű televízió riportere is megerősítette, aki a fedélzeten tartózkodik. A moszkvai Seremetyevóból fel­szállt repülőgép ugyanis zsúfo­lásig megtelt a Snowden-sztori után nyomozó orosz és külföldi riporterekkel. A Russia Today úgy tudja, hogy az Aeroflot SU- 150-es számú, havannai jára­tának egy szakaszon az Egye­sült Államok légterében kell repülnie, és lehetséges, hogy ezért nem kockáztatott az ame­rikai titkosszolgálatok interne­tes és telefonos adatgyűjtését leleplező informatikus. A repü­lőtéri irányítás egy név nélkül nyilatkozó illetékese szerint ugyanis az amerikai légügyi hatóság törvényesen leszállás­ra kényszerítheti az Aeroflot gépét. Ennek megfelelően az USA területén elfoghatták vol­na Snowdent, aki ellen kémke­dés miatt indítottak eljárást, és szombaton kérték már kiadatá­sát Hongkongtól. Az amerikai informatikus vasárnap érkezett a moszkvai Seremetyevo repülőtérre, amelynek biztonsági szolgála­tánál tegnap közölték, hogy Snowden továbbra is a tranzit­zónában tartózkodik, azt egy percre sem nem hagyta el. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió szerint egy ma induló havannai járatra foglaltatta át a jegyét. Az USA egyébként vasárnap bevonta Snowden útlevelét. Snowden az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) szerződéses külső munkatársa volt, aki az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtési programjaival kapcsolatban in­formációkat szolgáltatott ki a sajtónak. Washington együttműködést vár Moszkvától a Snowden- ügyben, és arra kéri, adja ki őt. Együttműködésre szólította fel a nyugati félteke országait is. Ricardo Patino ecuadori kül­ügyminiszter közben tegnap megerősítette, hogy országá­ban kért menedékjogot Snow­den, s leszögezte, bogy a kérel­met alaposan és felelősséggel megfontolják. A vietnami fővá­rosban, Hanoiban tartózkodó ecuadori miniszter nem közöl­te, meddig tarthat a menedék­kérelem vizsgálata. A dél-ame­rikai ország londoni nagykövet­ségén talált egyébként mene­déket több mint egy évvel ez­előtt Julian Assange, az ameri­kai titkos dokumentumok száz­ezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója. Snowden elengedésével Hongkong hatástalanította azt az időzített bombát, amely ve­szélyeztethette az amerikai-kí­nai kapcsolatokat, ám Wa­shingtonban a döntést nem vették jó néven - derült ki a hongkongi South China Mor­ning Post című lap összeállítá­sából. Szakértők és informáto­rok egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról: benne volt- e Peking keze abban, hogy Snowden letartóztatásának Washingtonból érkezett ké­relme után még hagyták, hogy a várost elhagyja. Kezdődik a regisztráció Külhoniak választása Budapest. Várhatóan három hét múlva kezdi el postázni a Nemzeti Választási Iroda a ha­táron túli, kettős állampolgár­ságú magyarok regisztrációs nyomtatványait a 2014-es tava­szi országgyűlési választásra. A levelek kiküldésével megkez­dődik a jövő évi magyarországi választások előkészítése. A ha­táron túli magyarok regisztrá­ciója augusztus 1-jével indul, ezért küldi ki a választási iroda legalább két héttel korábban a megkereső leveleket és a nyi­latkozatokat, amelyeken az érintettek visszajelezhetnek, ha regisztrálni akarják magukat a választásra. Regisztrálni elekt­ronikus úton is lehet majd. A legfrissebb adatok szerint 420 ezer az egyszerűsített eljárás­ban honosított magyar állam­polgárok száma. (MTI) Miloš Zeman államfő megerősítette, hogy szakértői kormányt akar Tovább mélyülhet a cseh válság MTl-TUDÓSÍTÁS Prága. Miloš Zeman cseh köztársasági elnök megerősítet­te, hogy szakértői kormány fel­állítását tervezi. Ezt azonban nem támogatják a parlamenti pártok. A kormánypártok és az ellenzék is úgy véli, az államfő ezzel a parlamentet akarja megkerülni. Az államfő szerint a szakértői kormány mintegy három hónapig maradna hiva­talában és irányítaná az ország dolgait. Ez után előrehozott vá­lasztásokat tarthatnának Cseh­országban. Azt a Prágában el­terjedt értesülést, miszerint az átmeneti kormányt Jin' Rusnok volt szociáldemokrata pénz­ügyminiszter vezetné, Zeman nem erősítette meg. Döntését ma jelenti be hivatalosan. Á szakértői kormány való­színűleg nem kapná meg a par­lamentben a bizalmat. A kor­mánykoalíció szeretne hatal­mon maradni, de új kormány­fővel, míg az ellenzék határo­zottan előrehozott választást követel. Zeman a hét végén fo­gadta a parlamenti pártok kép­viselőit és konzultált velük a kormányválság megoldásáról. Bíráló hangnemben írt a cseh országos napilapok többsége Zeman terveiről. Általános vé­lemény szerint ez a lépés egy „félig vagy tisztán elnöki” poli­tikai rendszer irányába vinné el Csehországot. Az országban azután alakult ki kormányvál­ság, hogy Petr Nečas kormányfő lemondásra kényszerült, mert vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, Jana Nagyo- vát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval vádolnak. Véget érhet a volt olasz miniszterelnök politikai karrierje Silvio Berlusconi hét évet kapott MTl-HÍR Róma. Hét évre ítélte a milá­nói elsőfokú bíróság Silvio Ber­lusconi volt olasz kormányfőt az úgynevezett Ruby-perben, egyúttal örökre eltiltotta közhi­vatal viselésétől kiskorú prosti­túcióra való kényszerítése és hi­vatali hatalommal való vissza­élés miatt, ami véget vethet Ber­lusconi politikai karrierjének. Az ítélet nem jogerős, Berlusco­ni még fellebbezhet. A kizárólag nőkből álló bírói testület indoklása a napokban várható, de az ítélet megerősí­tette az ügyész vádjait, misze­rint 2010-ben, akkori minisz­terelnöksége idején Berlusconi szexuális kapcsolatot létesített a kiskorú Karima el Mahroug- gal, vagyis Szívtipró Rubyval, akinek ezért fizetett is. A hét év börtön nagyobb részét azonban hivatali hatalommal való visszaélésért szabták ki, mivel Berlusconi személyesen járt közben a lopásért letartóztatott Ruby szabadon bocsátásáért. Ma dönt az ET a Magyarország elleni eljárásról Budapestre figyelnek MTl-HÍREK Budapest/Strasbourg. Kö­zös levélben kéri az Amnesty In­ternational (AI) és a Human Rights Watch (HRW) az Európa Tanács (ET) parlamenti köz­gyűlésének tagjait, hogy a mai vitában támogassák a monitor­ingbizottság ajánlását, és indít­sák meg a Magyarországgal szembeni vizsgálatot. A jogvé­dő szervezetek egyebek mellett kifogásolják a hajléktalanság büntethetőségét, a gondnokság alatt élők választójogának kor­látozását, az azonos neműek ki­zárását a család fogalmából, il­letve egyes közintézmények fe­letti túlzott politikai befolyást. A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló javaslat az egyik napirendi pont az ET parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának mai ülésnapján. Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési el­járás. Ezek: Albánia, Azerbaj­dzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy to­vábbi ország - Bulgária, Mona­co, Macedónia és Törökország - vonatkozásában az úgyneve­zett „megfigyelés utáni párbe­széd” szakasza van érvényben. A parlamenti közgyűlés ház- bizottsága májusban arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy el­lenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bi­zottságéval, a kérdést a parla­menti közgyűlés plenáris ülésé­nek napirendjére kellett tűzni. A Magyarország elleni eljá­rás megindítására irányuló in­dítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fi- scherová készített a jogállami­ság magyarországi helyzetéről. Közösen készített jelentésüket a monitoringbizottság meg­kapta ugyan, Fischerová azon­ban ezután lemondott társ-je- lentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem von­ta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak ne­vezte. Dél-Afrika a gyászra készül: válságosra fordult Nelson Mandela állapota. A 94 éves volt elnök állapota napról napra romlik. (TASR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents