Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 20. Vélemény És háttér 7 A Smer csak élt a tálcán kínált lehetőséggel, amivel az előző kormány képtelen volt Most végződik a tánc Többek szerint Jaromír Čižnár megválasztásával most két főügyésze van az országnak, mert ugye ott van a szintén megválasztott Jozef Čentéš is. Az igazság azonban az, hogy 2011. február 2-a óta egyetlen főügyésze sincs. KOCUR LÁSZLÓ így akár örülhetnénk is, hogy pont került a „közéletet feleslegesen traumatizáló” (ezt Robert Fico mondta, és ezúttal volt némi igaza) ügy végére. De egyelőre úgy fest, csak a smere- sek örülhetnek, nekik már van főügyészük. Is. Az, hogy Jaromír Čižnár Robert Fico osztálytársa volt, nem jelent többet egy múltbéli, megváltoztathatatlan ténynél, így felesleges ennek a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Ugyanígy nem kell kígyót- békát kiabálni rá, amíg nem tett semmit, pusztán amiatt, mert a Smer jelöltjeként került a tisztségbe. Čentéš meg amaz pártok jelöltje volt. Amíg az Alkotmányban az áll, hogy a főügyészt a parlament választja - és például nem az ügyészek, maguk közül -, addig az ezen a poszton álló ember mindenkor politikai jelölt lesz. Ezek mondvacsinált problémák, és zavaros körülmény ezek nélkül is van épp elég, amelyekért az előző, Iveta Radičová vezette kormánykoalíció éppen annyira marasztalható el, mint a Smer, amely - a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság elnökének némi rásegítésével - csak élt a számára tálcán kínált lehetőséggel. Ne felejtsük el, hogy a 2010-es választások után ellenzékbe került Smer próbálta indítványozni, hogy a főügyészt széleskörű konszenzussal válasszák meg, de a jobboldali koalíció akkor ezt elutasította. Bár sokszor írtunk már e hasábokon a főügyészválasztás kérdéséről, az olvasó talán már kívülről fújja, de a pontosság kedvéért elevenítsük fel a hosszú menetelést, amely idáig vezetett. Dobroslav Tmka mandátuma 2011. február 2-án járt le. Ezt az információt már 2004 februárjában, kinevezése idején lehetett tudni, így bármelyik politikai alakulatnak kellő ideje lett volna a felkészülésre. A Radičová-kormány csak 2010- ben háromszor futott neki a főügyészválasztásnak, olyan sikertelenül, hogy egyszer majdnem Tmka lett megválasztva, akinek aztán mégiscsak lejárt a mandátuma. De még azt követően is volt egy sikertelen szavazás, mire aztán végre sikerült megválasztani Jozef Čentéšt, akit azonban Ivan Gašparovič csak nem akart kinevezni, ezért Čentéš az Alkotmánybírósághoz fordult. Ám onnan csak do- donai szavak jöttek, amelyeket Gašparovič úgy értelmezett, hogy nem kell őt kineveznie. A Smer erre vérszemet kapott, saját jelöltet állított, és megválasztotta. Mert képes volt rá. A kedves olvasó bizonyosan nem olvasná ezeket a, sorokat, ha ugyanezt 2010. november 3-án az előző kabinet teszi meg, amelynek erre szintén lehetősége volt. Čižnár megválasztása alkotmányossági kérdéseket is felvet, jelesül, hogy mi történik akkor, ha Čentéš külföldön jogorvoslatot talál, és európai fórumon mondják ki, hogy sérültek a jogai, az elnöknek ki kellett volna őt nevezni. Akkor aztán tényleg két főügyész lesz... Addig is a Smer - látszólag - egy újabb pozíciót biztosított be, hacsak Čižnár nem embereli meg magát, és elfelejti, hogy kijuttatta a gusztustalan, műgránit-borítá- sú épületbe. Addig is Petőfi Sándorral mondhatjuk: „Volt egy ember, nagybajúszos./Mit csinált?” Majd meglátjuk. HOGY BEBIZONYÍTSUK NAGYVONALÚSÁGUNKA T AZ ELLENZÉKNEK, A TITKOS (Ľubomír Kotrha karikatúrája JEGYZET Jó ember VERES ISTVÁN a címmel is forgathatnának filmet néhány év múlva Petr Nečas lemondott cseh miniszterelnök életpályájáról. A főszerepre pedig ki mást is kérhetnének fel, mint őt magát. Nečas ábrázata - bármennyire viccesen hangzik - éppen egy üyen szerepre való. Valahogy így képzeli el ugyanis az olvasó a rendes, j óravaló ember, a mintapolgár prototípusát, akiről senki, még álmában sem gondolna rosszat. Visszafogott, kedves, afféle „áldott jó ember”, itt-ott mosolygós, semmi nincs rajta, amibe beleköthetnénk, és ebből kifolyólag meglehetősen jellegtelen. Mint Jacek Jošť, Vladimír Páral Katapult című regényének főszereplője. A szürke vegyipari munkás, aki a családi panelból elvágyódva titokban több nővel is hosszú távú bizalmas viszonyt ápol. Mindenki éli gyanúdan életét körülötte, aztán jön a nagy megdöbbenés, amikor a figura hirtelen, egy szempillantás alatt elbukik. A legérdekesebb persze az, mi járhat most Nečas fejében. Politikai karrierjének vége, házasságának szintén, szeretőjét lecsukják, és lehet, hogy ót magát is. Ezt nem lehet könnyű feldolgozni. Na de hát ha a cseh köztársasági elnök pityókás, a külügyminiszter meg bóbiskol, mit várjon az ember a kormányfőtől? Azért persze nem élet-halál kérdésről van szó: Csehországnak az utóbbi tizenhárom évben 7 miniszterelnöke is volt, két- háromévente napirenden vannak a nagy politikai botrányok- az emberek alighanem megszokták. A bizonytalanságot a lakosságnak nyilván a kiváló sörök is segítenek feldolgozni- Csehország világelső az egy főre eső éves sörfogyasztásban. Kicsit olyan ez a kormányhivatali razzia-történet, mint amikor az amerikai, az orosz és a cseh vitatkozik, melyik nép a szorgalmasabb. Nálunk reggel elkezdenek építeni egy sörgyárat, és délre már mindenki részeg - ejti ámulatba vitapartnereit a cseh. Felesleges tehát azt gondolni, hogy Nečas egy elvetemült bűnöző. Mert hát máshol is ez megy (kicsiben vagy nagyban) , csak talán nem jönnek rá (vagy nem is akarnak). Tanul- ság: vagy ne csináljunk hülyeséget, vagy csináljuk professzionálisan. De a közéletben ez nehéz. Korrupció nélkül ugyanis nincs politika. Ahogy az öreg Jock Ewing mondta a naiv Bobbynak: a politika olyan, mint a földművelés. Ha el akarod végezni a munkát, be kell mocskolnod a kezed. KOMMENTAR Nincsenek titkaink JARÁBIK BALÁZS @ Pár hete nagyot dobbantott a The Guardian brit baloldali napilap - Amerika lehallgatja saját polgárait, sőt másokat is. Mindezt Edward Snowden volt amerikai titkosszolgára hivatkozva közölte, aki közben elhagyta hawan munkahelyét, hogy Hongkongban bujkáljon az amerikai törvényhozás elől - amely egyelőre nem is keresi. Megszületett Julien Assange junior. Snowden „nem akar olyan társadalomban élni, amely ilyet csinál”. Mondta ezt Kínából. Végső soron teljesen igaza van. Én sem szeretnék. A probléma kizárólag az, hogy mindenki éppen ezt csinálja, szerte a világon. Éppen a kínaiakjárnak az élen, ott, ugye, az állam hivatalosan cenzúrázza az internetet, és a kínai (valószínűleg állami) hackereknem éppen arról híresek, hogyne erednének más államok gazdasági titkainak nyomába. Az oroszok pedig éppen most kapcsolták ki saját fejlesztésű Facebookjukat (vkontakte) pár napra, állítólag véletlenül. A cég tulajdonosa közben elhagyta az országot, nem véletlenül. Folytathatnánk idehaza, hiszen Prágában és Pozsonyban is lehallgatási botrány zajlik. Ami a közös ezekben, hogy teljesen illegálisan használták a titkosszolgálatokat, ráadásul néhány helyen magáncélokra. Bár az Egyesült Államok mérföldekre van attól, hogy a biztonság és a szabadság egyensúlyát létrehozza az internet használatát illetően, mérföldekkel a világ többi része előtt jár saját biztonsági szolgálata civilek által való ellenőrzésében. Az amerikai kongresszus jóváhagyta a PRISM elnevezésű ominózus programot, mely szerint az illetékes amerikai szervezetnek (NSA) az adatgyűjtéshez engedélyt kell kérnie a szolgáltatást biztosító cégektől. Nemhogy Oroszországban vagy Kínában, de például Olaszországban, Nagy-Britanniában és Kanadában is ennél nagyobb a titkosszolgálat jogköre. Amiért a világ jó része őrről az amerikaiakra, az a képmutatásuk. Nehezen lehet megmagyarázni, miért alkalmaz Washington otthon olyan módszereket, melyekhez hasonlók miatt másokat elítél. De Snowden a rendszer részeként jutott titkos dokumentumokhoz, saját döntése volt ez. Kínából nyomni a morális felelősségről szóló szöveget nem hőstett. A botrány arra lesz jó, hogy az amerikai társadalom nagyobb nyomás alatt tartsa saját kormányát az internet szabadsága és saját szabadságjogai ügyében. Meg arra, hogy Putyin orosz elnök azzal érveljen, hogy a Nyugat továbbra is a fő ellenség (mert ugye az oroszok aztán végképp nem hallgatnak le senkit), és továbbra is országa elszigetelésén dolgozzon, saját hatalmának biztosítása érdekében. Aki pedig saját maga miatt aggódik, az ne tegye közszemlére titkait és életét az interneten. A Nagy Testvémek csak meg- könnyítjük a dolgát, bárhol ügyködik is. FIGYELŐ Figyelik Orbán leveleit A román posta tárolja, és a román hatóságoknak vagy akár hirdetőknek is átadhatja az Orbán Viktor miniszterelnök által levélben megkeresett romániai magyar állampolgárok címlistáját - írta a Transindex erdélyi portál. Azt a „szóbeszédet” ellenőrizte, hogy köszöntőlevelek alapján eljut-e a román hatóságokhoz a romániai magyar állampolgárok címlistája. A cikkíró megemlíti: elvben ez nem gond, hiszen Románia nem jelezte, hogy kifogása lenne a köny- nyített honosítással szemben. Azonban ha esetleg egy jövendő kormánynak eszébe jut szlovák mintára megfosztani román állampolgárságuktól azokat, akik felvették a magyart, akkor a személyek neve és lakcíme is a rendelkezésére áll. A portál tudomása szerint éppen emiatt nem küld a magyar kormány levelet azoknak a felvidékieknek, akik felvették a magyar állampolgárságot. (Transindex) Kalauzok szoknyában Három magyar kalauz szoknyában ment dolgozni, tiltakozásul az ellen, hogy a férfi munkatársak nem viselhetnek rövidnadrágot a kánikulában, míg a női kalauzoknak engedélyezett a szoknya. A MÁV kirúghatja őket. A három kalauz a Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete kezdeményezésére ment szoknyában dolgozni a Keleti pályaudvarra. A mozdonyvezetőknek évekkel ezelőtt engedélyezte a MÁV-Trakció a rövidnadrág viselését - írta a Mozdonyról blog. Vasutas források szerint Ungvári Csaba vezérigazgató véleménye az, hogy a szoknyás kalauzok megsértették a cég öltözködési szabályait és etikai kódexét, és csorbították a vasút jó hírnevét is, ezért lehet, hogy el- bocsájtjákőket. (HVG)
