Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám, csütörtök
8 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 20. www.ujszo.com A munkaközvetítő ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett, de nem ingyen. Érdemes tájékozódni az illetékekről és a szolgáltatásokról. Körültekintően válasszunk külföldi munkaadót MIT TARTALMAZZON A MUNKAKÖZVETÍTŐ ÜGYNÖKSÉGGEL KÖTÖTT SZERZŐDÉS? 0 a külföldi munkaadó neve, címe, társadalombiztosítási azonosító száma (IČ) és gazdasági tevékenysége 0 0 0 a közvetítő ügynökség felelőssége gazdasági tevékenysége a munkavégzés hossza a munka típusa, a konkrét feladatok és munkafeltételek leírása, a bér összege vagy a jutalmazás egyéb módja, a napi vagy heti munkaidő hossza a szociális és egészségbiztosítás módja és feltételei 0 a megállapodás feltételeinek a megsértéséért a közvetítési díj összege - az ügyfél ezt csak a munkaszerződés aláírása után fizeti ki » Szöveg, sza, fotó: képarchívum JO TANACS Megkezdődtek az idénymunkák, és a nagyobb fizetés reményében sokan külföldön próbálnak szerencsét. Akinek a kiszemelt országban nem él rokona, ismerőse, nehezebb dolga van, többen inkább közvetítő ügynökséghez fordulnak. Összeállításunkban a külföldi munkavállalással kapcsolatban szolgálunk útmutatóval. ÖSSZEFOGLALÓ Nyáron nemcsak a munkanélküliek és a diákok, hanem a pedagógusok is úgy próbálnak plusz bevételre szert tenni, hogy elmennek külföldre gyümölcsöt, zöldséget betakarítani. Sokan bármilyen munkát elvállalnak. Tapasztalatok nélkül és ha az adott országban nem ismerünk senkit, érdemes munkaközvetítő ügynökséghez fordulni. A megfelelő ügynökség kiválasztásakor azonban nem árt az óvatosság, nehogy valaki csalók hálójába kerüljön, és a kiutazás után döbbenjen rá, hogy a megállapodás ellenére nincs se munka, se pénz. Ezért még mielőtt személyesen elmegy a kiválasztott ügynökségbe, érdemes utánajárni, van-e megfelelő engedélye - ezt a szociális, munka- és családügyi hivatalban vagy a www.upsvar.sk honlapon lehet megtenni. Emellett kérjen referenciákat ismerőseitől vagy olyan személyektől, akik már igénybe vették az ügynökség szolgáltatásait! Mibe kerül a munkaközvetítés Aki önerőből talál munkát, saját magának kell mindent megszerveznie, lefoglalnia, intézkednie, ezzel szemben az ügynökség sok mindent elvégez ügyfelei helyett - de nem ingyen. Előre érdemes tájékozódni az illetékekről és arról, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat kínálnak érte, így mindenki mérlegelheti, nem éri-e meg jobban önerőből intézkedni vagy egy másik ügynökséget választani. A szociális ügyi minisztérium rendeleté alapján a közvetítésért a természetes személy és a külföldi munkáltató közötti szerződésbe foglalt havi fizetés legfeljebb 20%-át számlázhatják, ha a kiközvetített tevékenység 6 hónapnál rövidebb ideig tart. Ha a munkaszerződés 6 hónapnál hosszabb időre szól, a közvetítési díj az első havi bér 30%-a is lehet. A hatályos törvényből eredően az ügynökségek nem követelhetnek adminisztratív vagy regisztrációs illetéket. Kivel kössön szerződést Ugyanakkor gyakran szereznek ügyfeleiknek szállást vagy elszállítják őket a munkavégzés helyére, esetleg kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, például segítenek felvenni a kapcsolatot a külföldi szakhatóságokkal, tolmácsként segítenek a hivatalos ügyintézés, bankszámla nyitásakor stb., amiért már kérhetnek illetéket. A félreértések elkerülése végett előre kell érdeklődni a kiegészítő szolgáltatásokról és főleg arról, mennyibe kerülnek! Azt sem árt tisztázni, ki állja az útiköltséget, a külföldi szállásért és az étkez1. Ellenőrizze a www. upsvar.sk honlapon vagy a munkaügyi hivatalban, hogy a munkaközvetítő ügynökségnek van-e engedélye! 2. Ne csak telefonon vagy e- mailben kommunikáljon az ügynökséggel, keresse fel személyesen! Előnyös, ha a lakhelyéhez közel talál ügynökséget. 3. Előre ne fizessen! Ha az ügynökség az első havi fizetésből vonja le a közvetítési díjat, jobban fog igyekezni munkát szerezni ügyfelének. Ha előre kérik az illetékek kifizetését, inkább keressen másik ügynökséget! 4. Kéije, hogy a közvetítésről szóló megállapodásban tüntessenek fel egy telefonszámot, melyet felhívhat, ha gondja támad. 5. Az ügynökségtől kérje el a leendő munkaadó telefonszámát, e-mail címét, esetleg keresse ki az interneten, és próbálja ellenőrizni az adatokat! 6. Mielőtt aláírja a megállapodást, figyelmesen olvassa el a szerződést - az apró betűvel írt részeket is! Ha valamit nem ért, kérdezzen rá! 7. Az ügynökségnek fölöslegesen ne adjon meg túl sok személyi adatot - például bankszámlaszámot vagy információkat a család egészségi állapotáról stb. 8. A kifizetett illetékekről és a közvetítési díjról tegye félre az igazolást! Minden jegyet, számlát őrizzen meg! tetősért kell-e külön fizetni, vagy az árát levonják a fizetésből, lesznek-e szabadnapjai, ünnepnapokon kell-e dolgozni, szükség esetén ki ad munkaruhát, védőfelszerelést stb. Noha az ügynökségek hivatalosan nem kérhetnek ületé- ket a regisztrációért, kezelési költség címén mégis kicsalhatnak pénzt az ügyféltől, de az adatbázisba való felvétel még nem jelent garanciát arra, hogy találnak számára munkát. Ha kap munkát, két szerződés lesz az ügyfél kezében: a közvetítő ügynökséggel kötött megállapodás és a külföldi munkaadóval aláírt munka- szerződés. Mikor kell szakképesítés Gyakran felmerülő kérdés: a külföldi idénymunkásoknak kell-e beszélniük az adott ország nyelvét? A legtöbb helyen nem feltétel, de előny, ha legalább angolul tud valaki, mert a mindennapi életben, a bevásárlás, az orvosi ellátás, ügyintézés során sincs másokra utalva, és munkát is bővebb kínálatból választhat. Nincs szüksége szakképesítésre, sem tapasztalatokra annak, aki megelégszik a farmon végzendő munkával, a gyümölcs és zöldség betakarításával, takarítással, raktári vagy gyári munkával. Ha viszont az egészségügyben ápolóként vagy gondozóként szeretne dolgozni, feltétel lehet a szakképzés és a megfelelő gyakorlat. Ha a munkaközvetítő ügynökség nem tartja be a megállapodást, vagy fennáll a törvénysértés gyanúja, megbírságolhatják. Az elégedetlen ügyfelek a szociális, munka- és családügyi hivatalban emelhetnek panaszt, (sza) EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS AZ UNIÓBAN Aki külföldön vállal munkát, ugyanolyan jogai vannak, mint az adott ország állampolgárainak Munkavállalás az Európai Unióban ÖSSZEFOGLALÓ Mindenféle korlátozás, munkavállalási engedély nélkül - alkalmazottként és vállalkozóként egyaránt - munkát vállalhatunk 2010. május 1-je óta az Európai Unió egész területén, továbbá Izlandon és Norvégiában is. Mielőtt azonban külföldre megyünk dolgozni, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről, mert a tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között jelentős eltérések lehetnek. 1. Mindenkinek, aki külföldre megy dolgozni, joga van ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesüljön. Eszerint a munkavégzés első napjától kezdve ugyanazokra az ellátásokra jogosult, mint a helyi munkavállalók. 2. Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük. Ha kötöttek biztosítást, eldönthetik, hogy fel- mondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen átutalják-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. Megérkezés után érdemes ellenőrizni az ottani társadalombiztosítási intézményben, hogy be van-e jelentve, és mielőtt elhagyja az országot, kérnie kell az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolja, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosítása. 3. Aki külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. A korábbi munkaviszonyok igazolásához és a társadalombiztosításra való jogosultsághoz az U1 űrlapot kell kérni abban az országban, ahol korábban dolgozott. Aki állása elvesztése után hazajön, annak itthon, a munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, itthon kell megtudnia, jogosult-e munkanélküli segélyre. Ha igen, kérjen U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munka- nélküli segélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált - külföldről legfeljebb 3 hónapig folyósítják a jóváhagyott összeget. 4. Aki EU-n kívüli országba készül, tudja meg, Szlovákia az adott állammal kötött-e szociális biztosításról szóló nemzetközi szerződést. Ha nem, akkor a munkavállalóra kizárólag az ottani jogszabályok vonatkoznak. (sza) A külföldi munkavállaló mindkét országban jogosult egészségügyi ellátásra. Először a munkavégzés helye szerinti országban kell regisztráltatnia magát, és az egészségbiztosítási hatóságtól SÍ űrlapot (a korábbi E 106) kell kérnie. Ez a nyomtatvány a munkavállalót és eltartottak is feljogosítja arra, hogy regisztráltassák magukat azon ország egészségbiztosításában, ahol élnek. Vagyis 2 egészségbiztosítási kártyája lesz: egy-egy kártya a két országhoz. A tervezett külföldi út előtt érdemes kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát (EHIC) - mindenki a saját biztosítójában kérheti és ingyenes. A kártya feljogosít arra, hogy ha orvosi ellátásra van szüksége az EU valamelyik tagállamában, az egészségügyi szolgáltatást ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint a szóban forgó uniós ország lakosai, a biztosító mindig az ott érvényes szabályok szerint téríti meg a költségeket. Tudatosítani kell, hogy nagy különbség van a külföldi út során megbetegedés vagy baleset következtében igénybe vett orvosilag szükséges gyógykezelés és a tervezett külföldi orvosi kezelés között. Aki egy másik uniós országban szeretne gyógykezelésben részesülni, előzetesen engedélyt kell kérnie országa egészségbiztosítójától ahhoz, hogy biztosan kapjon költség- térítést. Az egészségügyi ellátás szabályozása és a társadalombiztosítási rendszer minden uniós országban más és más. Egyes országokban az orvosnál fizetni kell a vizsgálatért, kezelésért, míg máshol az orvos nem kap közvetlenül a betegtől tiszteletdíjat. Vagyis előfordulhat, hogy a kezelés költségeiből például 20-30%- ot a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet. Érdemes olyan orvoshoz fordulni, aki az állami ellátó- rendszerrel szerződéses viszonyban áll, mivel a magánbetegként igénybe vett orvosi ellátást az európai egészségbiztosítási kártya nem fedezi. Aki rövidebb időre megy külföldre, vagy biztosítani akarja magát baleset ellen, köthet utasbiztosítástis. (sza) Állásbörzén is lehet külföldi állást kapni (Pavol Funtál felvétele)
