Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-20 / 142. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 20. www.ujszo.com RÖVIDEN Elkészült a szövegtervezet Bukarest. Befejezte munkáját a román alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti különbizottság: a véglegesített szövegtervezetet 17 szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el szerdán a testület. Az ellenzéki pártok már korábban visszahívták képviselőiket a bizottságból. Máté András, az RMDSZ frakció- vezetője tartózkodott a szavazáson. Álláspontját azzal indokolta, hogy nem került be a tervezetbe sem a kisebbségi nyelvekelismerése regionális nyelvként, sem a hagyományos térségek különleges jogállásának lehetősége. (MTI) Sao Paulóban újra tüntettek Sao Paulo. Kedd este újra ezrek tüntettek a brazíliai Sao Paulóban a jövő évi lab- darúgó-vb túlzottan magas költségei és más társadalmi igazságtalanságok ellen. Legkevesebb tízezren vonultak a Sao Paulo-i polgármesteri hivatal elé, ahol a megmozdulás megint zavargásokba torkollott. Többen ostrom alá vették a polgármesteri hivatalt, és megpróbáltak behatolni az épületbe, a rendőrség pedig könnygáz bevetésével válaszolt. (MTI) Nem szivárog a tengerbe Tokió. Rendkívül nagy sugárszennyezést észleltek a fukusimai atomerőmű alatti talajvízben, és a japán hatóságot emiatt arra utasították a tavalyelőtt földrengésben és szökőárban megrongálódott erőművet üzemeltető vállalatot (TEPCO), hogy akadályozza meg a sugárszennyezett anyag tengerbe szivárgását. A TEPCO tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a Fukusima 1. atomerőmű kettes atomreaktorának turbinacsamoka alatti kútból kiszivattyúzott talajvízben a sugárzó stroncium szintje harmincszorosa, a tríciumé pedig ötszázszorosa volt a megengedettnek. A TEPCO szerint az erőmű közelében nem nőtt a tenger vizének radioaktivitása, a szennyezett talajvíz nem szivárgott a tengerbe. (MTI) Börtön várhat a divatgurukra Milánó. Adócsalás miatt két és fél év szabadságvesztést kért a milánói ügyészség a világ egyik vezető divatmárkája mögött álló Domenico Dolcéra és Stefano Gab- banára. (MTI) Az ENSZ adatai szerint tavaly világszerte 45,2 millió ember élt kényszerből távol az otthonától, jobbára fegyveres konfliktusok miatt. A világ- szervezet szerint 18 éve nem volt ilyen nagy a menekültek száma. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa sajtótájékoztatóján elmondta, hogy utoljára 1994-ben, a ruandai népirtás és a Jugoszlávia felbomlása utáni háborúk idején élt ilyen sok menekült a világban. A menekültek 55 százaléka fegyveres viszályok sújtotta országokból, Afganisztánból, Szomáliából, Irakból, Szíriából és Szudánból való - áll a jelentésben, melyet a menekültek mai világnapjához igazítottak. A felvétel a szíriai menekülteket befogadó egyik libanoni táborban készült. A szíriai polgárháború miatt 1,6 millió ember hagyta el tavaly az országot, de az ENSZ számításai szerint idén 3,45 millióra emelkedik a számuk. (SITA/AP-felvétel) Az Egyesült Államok 44. elnöke is elmondta berlini beszédét Barack Obama harmadával csökkentené az atomarzenált Berlin. A hadászati atomfegyverek további csökkentésére tett javaslatot az amerikai elnök tegnap Berlinben a Brandenburgi kapunál elmondott beszédében. ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama az egykori hidegháborús megosztottságot és a Németország újraegyesítését egyaránt jelképező városkapunál hangsúlyozta: a szabadság és a demokrácia győzelmét jelenti, hogy amerikai elnökként a Brandenburgi kapu keleti oldalánál szónokolhat, amely a berlini fal idején megközelíthetetlen területvolt. A szabad világ győzött, de a küzdelem még nem ért véget - mondta az amerikai elnök. Nukleáris világégéstől már nem kell tartani, „de nem vagyunk biztonságban, amíg atomfegyverek vannak” - tette hozzá, tárgyalásokat ajánlva Oroszországnak arról, hogy akár minden harmadik nukleáris robbanótöltetet leszereljék. Obama a 33 fokos melegben levette a zakóját, aminek szimbolikus súlyt is adott. „Barátok között lehetünk kicsit informáli- sabbak” - mondta mosolyogva. Még Obama beszéde előtt Vlagyimir Putyin orosz ebök egyik külpolitikai tanácsadója arról beszélt, hogy az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül más fontos, atomfegyverrel rendelkező országoknak is bele kell egyezniük a csökkentésbe, hogy a terv működhessen. Obama egy héttel John F. Kennedy híres „Ich bin eb Berliner” beszédének 50. évfordulója előtt beszélt négyezer meghívott vendég, kormánytisztviselőkés diákokelőtt a brandenburgi kapunál. Ezúttal csak néhány kiválasztott hallgathatta meg Obamát élőben. Obama a G8-csúcsról érkezett Berlinbe, ahol hivatalosan először jár elnökként. Az amerikai elnök a brandenburgi kapunál elmondott beszéde előtt megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral, akivel többek között arról beszélt, hogy milyen fontos az Európai Unió és az Berlinben 33 fokos melegben (TASR/AP-felvétel) Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás. Merkel bírálta a PRISM néven ismert amerikai megfigyelési programot, aminek részleteit az NSA volt elemzője szivárogtatta kikéthete.Anémetkancellársze- rint meg kell találni az bterneten az egyensúlyt a szabadság és a biztonság között. Obama viszont azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy életeket mentettek meg a titkos adatgyűjtő programokkal, amiket az NSA törvényesen, bírósági felügyelet mellett alkalmazott. Azt állította, hogy legalább ötven terrortámadást sikerült elhárítani, többek között éppen Németországban. Obama azt mondta, meggyőződésük, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvert vetettek be, de arról nem beszélt, milyen segítséget nyújtanának a felkelőknek. A G8-csúcs végén kiadott közleménnyel összhangban egy politikai átmenet fontosságát hangsúlyozta. (MTI, Index) Nincs tárgyalás Karzai bojkottja Kabul. Az afgán kormány tegnap felfüggesztette az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági megállapodásról folyó tárgyalásait, válaszul arra, hogy Washington bejelentette, közvetlen béketárgyalásokat kezd a tálibokkal. Ezt Hamid Karzai afgán elnök szóvivője, Aimal Faizi közölte Kabulban. Szerinte a béketárgyalások ügyében ellentmondás van az amerikai kormány nyilatkozatai és tettei között. Karzai azt követeli, hogy a tálibok közvetlenül az ő kormányával tárgyaljanak. Az afgán-amerikai kétoldalú biztonsági megállapodásról év elején kezdődtek meg a tárgyalások. Ezek célja meghatározni az amerikai katonai jelenlét formáját Afganisztánban a szövetségesek jövő év végére tervezett kivonulása után. A megállapodás nélkül a misszió - a tervek szerint eleve korlátozott - folytatása kérdésessé válik. Irakból korábban - egy hasonló megállapodás meghiúsulása miatt - az összes amerikai katonát kivonták. A tálibok és az amerikai kormány képviselői között az első találkozót - washingtoni bejelentés szerint - e héten tartják a katari Dohában, ahol a tálibok kedden hivatalos képviseleti irodát nyitottak. A megbeszélések előtt négy amerikai katonát öltek meg a tálibok kedden Afganisztánban. (MTI) A tiltakozás új formája Némán és mozdulatlanul Isztambul. A török rendfenntartó erők tegnapra virradó éjszaka ismét több városban felléptek a tiltakozókellen, Isztambulban azonban nyugodt volt a helyzet. A kormánnyal szemben fellépő tüntetők ezúttal a tiltakozás egy másik formáját választották: a hangos demonstrációk helyett némán és mozdulatlanul állnak a köztereken. Tegnap délben a Taksim téren is némán ácsorgó emberek tucatjait lehetett látni. Egy művész kezdte el új formában a tiltakozást. A módszer híre gyorsan elterjedt, és sokan csat- lakoztakhozzá. (TASR) A néppárti indítványok nagy részét elvetették Megszavazták a Tavares-jelentést Miroslava Némcová a Polgári Demokratikus Párt kormányfőjelöltje Nincs kizárva az előrehozott választás MTl-HÍR Brüsszel. Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága elfogadta az alapjogok magyar- országi helyzetét vizsgáló jelentéstervezetet, amelyet a portugál zöldpárti EP-képviselő, Rui T ava- res készített. A néppárti képviselők, többekköztamagyarFidesz- politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a bizottság. Amagyarhatóságok számára megfogalma- zottajánlásokközébekerültpl. az is, hogy családjogi, szociális kérdések kerüljenek ki a kétharmados törvények köréből. A tervezet utal az uniós szerződés 7. cikkelyében leírt eljárásra, mely nem jelent szankciókat, de az uniós intézmények a tagállamok 80 százalékának támogatásával és az EP beleegyezésével vizsgálatot indíthatnak, fennáll-e egy adott tagállamban annak kockázata, hogy sérülnek az uniós szerződésben lefektetett értékek. MT1-JELENTÉS Prága. Az államfőnek az a feladata, hogy mihamarabb kinevezze az új miniszterelnököt - jelentette ki Miloš Zeman cseh köztársasági elnök tegnapi prágai sajtóértekezletén. Elmondta: a hétvégén találkozik a parlamenti pártok vezetőivel, akik javaslatokat terjesztenek elő a kormányválság megoldására. „A tárgyalások eredményéről jövő kedden sajtótájékoztatón számolok be” - közölte. Arról, hogy a kormányválság megoldásának melyik forgatókönyvét tartaná a legjobbnak, Zeman nem nyilatkozott. Leszögezte: a dolgokat előbb a pártokkal beszéli meg, s döntéséről csak azután nyilatkozik a sajtónak. Kérdésekre válaszolva Zeman leszögezte: a döntést a kormányfőjelöltekről a politikai pártoknak kell meghozniuk, abba nem kíván beavatkozni. Szólt az előrehozott választás lehetőségéről, de felhívta a figyelmet annak költségeire és következményeire is. Az idő előtti választás esetén mintegy 100 törvénytervezetet kellene újratárgyalnia a parlamentnek, s maga a választás lebonyolítása mintegy félmilliárd koronába kerülne, amit „az ablakon kidobott pénznek lehet minősíteni. Ezzel nem akartam azt mondani, hogy teljesen kizárom az előrehozott választásť-hangsúlyozta. Miroslava Némcová, a cseh parlament alsóházának elnöke a legerősebb kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) kormányfőjelöltje - jelentette be Martin Kuba, az ODS ügyvezető elnöke a párt szűkebb vezetésének tegnapi ülése után. AZ ODS vezetőségi ülése előtt Kuba találkozott Karel Schwarzenberggel, a koalíciós TOP 09 párt elnökével is. Valószínű, hogy Némcová jelölését a koalíciós partner elfogadja.
