Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-18 / 140. szám, kedd
2 Közélet UJSZO 2013. JUNIUS 18. www.ujszo.com Galko Glváčnak: Lesz még rosszabb is! Titkosszolgálati ügyek a parlamentben A hivatalnokok felkészítése és a kétnyelvű feliratok segíthetnék a hivatali kétnyelvűség terjedését Döcög a fakultatív kétnyelvűség Valahol törvény kell a kétnyelvűséghez, valahol természetes (A szerző felvételi ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlamentben tegnap délután ismét a katonai titkosszolgálatokban (VSS) való visszaélésekről tárgyaltak. A rendkívüli ülést Pavol Paška házelnök hívta össze 43 ellenzéki képviselő javaslatára. Az ellenzék a kormányt, a kormány az ellenzéket hibáztatja a kialakult helyzetért. Martin Glváč védelmi miniszter szerint a botrányoknak egyetlen közös nevezője van, mégpedig elődje, Ľubomír Galko (SaS). Glváč úgy véli, a problémák éppen a lehallgatási botránnyal kezdődtek, amikor még Galko állt a tárca élén. „Valamitől fél, de nagyon. Olyannyira fél, hogy nyugodtan lejáratja a katonai hírszerzést, hogy rábeszéli a volt ügynököket, fedjék fel identitásukat” - mondta elődjéről Glváč, hozzátéve: az összes nyilvánosságra került botrányban vizsgálódnak, minden létező bizonyítékot leadtak a hatóságoknak. Azt is vizsgálják, miképp kerültek ki a titkosszolgálatból a titkosított iratok. Galko szerint a miniszter a VSS működéséről és a botrányok igazságalapjáról egy fél szót sem mondott. „80 százalékban csak engem támadott. Nagyon félhet tőlem. De ne stresszeljen, nyugalom, lesz még rosszabb is” - mondta Galko azzal, hogy belátható időn belül több egykori ügynök, de még jelenleg is szolgálatban levő ügynök beszél majd a nyilvánosság előtta katonai hírszerzésnél zajló praktikákról. Az ülés előtt a titkosszolgálatok munkáját felügyelő parlamenti bizottság is tárgyalt, a képviselőket legjobban az érdekelte, hogy a katonai elhárítás (VOS) igazgatóhelyettese, Róbert Tibenský visszaélt szolgálati lakásával. A Smer ugyan lehetővé tette a rendkívüli ülés megnyitását, viszont jelezte, az ülés végén nem fogja megszavazni az ellenzék által javasolt határozatot. Ebben az ellenzéki képviselők felszólították volna Glváčot, hogy készítsen jelentést arról, miképp zajlik az egyes ügyekben indított nyomozás. A rendkívüli ülés lapzártánk után ért véget, (dem, SITA) Pozsony. Bár a törvények egyre több lehetőséget adnak a kétnyelvűség terén, a lakosság nem, vagy csak részlegesen él ezekkel. VERES ISTVÁN 2012 júliusa és 2013 februárja között összesen 25 esetben kértek kétnyelvű anyakönyvi okiratot Szlovákiában. Többek között ez is kiderül a hazai kisebbségek helyzetét bemutató jelentésből, amelyet A. Nagy László nemrég lemondott kisebbségi kormánybiztos hivatala készített. A kormányhivatal felmérése szerint a magyarok által lakott települések 8%-a használja teljes ügyvitelben, 19,7%-a pedig részlegesen a magyart. 2011-ben a magyarlakta települések önkormányzatainak 32%-ában ülésezett a képviselő-testület magyar nyelven, 28,5%-ban szlovákul, 32,8%-ban pedig mindkét nyelven. A kisebbségi nyelvhasználatot érintő jogi szabályok több törvényben vannak szétszórva, és gyakran értelmezési gondokat okoznak a hivatalokban, állapítja meg a jelentés. ,Annak is joga van használni a kisebbség nyelvét az önkormányzatban, aki nem az adott település lakója?” - teszi fel a kérdést a hivatal. Szerintük az sem világos, hogy a dokumentumok magyar változatában fel lehet- e tüntetni azon települések magyar megnevezését, amelyek nem kisebbségi területen vannak. A kormányhivatal módszertani iránymutatót készít az értelmezést elősegítendő, a panaszokat és a kérdéseket munkacsoport segítségével igyekszik tisztázni. A posta elégedett A jelentés szerint a szlovák posta kimutatásaiból az derül ki, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken alkalmazottaik 88%-a beszéli a kisebbség nyelvét. Ez viszont sokszor nem elegendő, véli Tokár Géza. A gyakorlati kétnyelvűség kérdésében szerinte nem elég, ha egy törvény egyszerűen csak létezik, annak az alkalmazását elő is kell segíteni. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője úgy véli: ha a magyar nyelvhasználat egy hivatalnok számára nem kötelesség, hanem lehetőség, ráadásul magyar feliratok sincsenek, az ügyfél (pláne, ha nem helybéli) nem fog élni vele, hanem a kényelmesség kedvéért inkább államnyelven próbál jól-rosszul kommunikálni. „Az emberek nyelvhasználati szokásainak változását a hangsúlyos vizuális kétnyelvűség, azaz a kétnyelvű táblák minél szélesebb körű megjelenése, valamint a hivatalnokok felkészítése lendítheti elő” - írta lapunk kérdésére Tokár, hozzátéve, hogy a helyi civil aktivitás ezt szintén elősegítheti, de nem pótolhatja. A kisebbségi nyelv- használati törvényt többek között azért is bírálták, mert bizonyos esetekben csupán lehetőséget ad a hivataloknak, de nem kötelezi őket a kisebbségi nyelvű kommunikációra. Egyetemi képzés hivatalnokoknak Nyitrán, a Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelvtudományi intézete tavaly indított egy szakot, amellyel a kétnyelvűségben járatos adminisztratív alkalmazottak számát kívánják növelni. A kormánybiztos a jelentés szerint az illetékes minisztériumok és állami hivatalok figyelmébe ajánlotta a képzést, de idén márciusig semelyik nem jelezte a kormányhivatalban, hogy igényt tartana rá. RÖVIDEN Petíció az elbocsátott tanár miatt Pozsony. Aláírásgyűjtést indított néhány tanár egy kassai elbocsátás miatt. Otto Zamay a kassai kereskedelmi akadémia iskolatanácsának vezetőjeként számon kérte az igazgatótól, miért fizet az intézmény havi 550 eurót jogi szolgálatokért egy cégnek, majd vizsgálatot kért a megyétől. Zamay és az ügyben aktív kollégája nem sokkal később megkapta felmondását. A petíciót kezdeményező tanárok azt szeretnék, ha Dušan Caplovič oktatásügyi miniszter kivizsgálná az ügyet. (SITA) Kisebbségi nyelvek az önkormányzatokban* Kisebbség Önkormányzatok Alkalmazottak Ebből a kisebbségi nyelvet birók száma száma absz. számban %-ban Magyar 512 4603 4059 88% Ruszin 68 154 147 95% Roma 57 400 105 26% Ukrán 18 29 23 79% Német 1 1 1 100% * - ahol a kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a 20%-ot Forrás: a kisebbségi kormánybiztos éves jelentése, 2011-es adatok Roman Kvasnica szerint nem hagyják csendben lezárni Maiina Hedvig ügyét, ragaszkodnak hozzá, hogy kimondják: Hedvig ártatlan Mától várhatóan két megválasztott főügyésze lesz az országnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tetszett az alkotmányjogi bizottságnak, legalábbis annak smeres részének Jaromír Čižnár, a párt főügyészjelöltje. Az ellenzék már kevésbé volt elégedett a jelölttel, elsősorban azt kifogásolta, hogy úgy is vállalta a jelölést, hogy tudja: Jozef Čentéš megválasztott főügyész panaszáról még nem döntött az Alkotmánybíróság. A meghallgatáson Čižnár kijelentette, hogy nem fog lemondani abban az esetben sem, ha az alkotmány- bíróság Čentéš javára dönt. „Nem tudom miért engem hibáztat, ha a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság tétlenkedik” - válaszolta Čižnár Radoslav Procházká- nak, aki figyelmeztette őt arra, hogy a megválasztása sérti a már korábban megválasztott főügyész, Jozef Čentéš jogait. Az ellenzék nem szavaz A jelenleg független, korábban KDH-s Procházka korábban kijelentette, hogy csak akkor hajlandó Čižnár megválasztására szavazni, ha vállalja: lemond a főügyészi posztról, ha az Alkotmánybíróság Čentéš javára dönt. A parlament ma választja meg az új főügyészt, de várhatóan csak smeres képviselők voksolnak majd. A Népi Platform pártjai biztosan nem vesznek részt a szavazáson, ugyanezt váija frakciója tagjaitól Igor Matovič, az OĽaNO vezetője. Szerintük ugyanis Čižnár arra a helyre pályázik, amelyre már a parlament két évvel ezelőtt megválasztotta Jozef Čentéšt. Ivan Gašparovič köztársasági elnök azonban nem volt hajlandó őt kinevezni, ezért januárban az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület még mindig nem döntött beadványáról, amelyben azt is kéri, hogy a bíróság ideiglenesen függessze fel a főügyészválasztás lehetőségét arra az időre, amíg nem dönt a panasz ügyében. Az ellenzék már a tegnapi bizottsági meghallgatást is feleslegesnek tartotta, Gál Gábornak (Híd) az ülés berekesztésére vonatkozó javaslatát azonban csak az ellenzéki kép- Tegnap megvolt Čižnár belépője (TASR-felvétel) viselők támogatták. Čižnár lezárná Malina Hedvig ügyét Jaromír Čižnár szeretne pontot tenni a Maiina Hedvig ügyében hat éve folyó főügyészségi vizsgálat végére is. A tegnapi bizottsági meghallgatáson azt mondta, az ügy nem olyan bonyolult, hogy nem lehetett volna régen lezárni. „Vagy léteznek bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy elkövetett valamit, vagy nem léteznek. Van alap a vádemelésre vagy nincs?” - tette fel a kérdést. Háttérinformációink szerint létezik politikai akarat arra, hogy Hedviget bizonyíték híján felmentsék a hamis tanúzás vádja alól, de ügyvédje, Roman Kvasnica szerint ez nem elég. „Az új főügyész mondja ki, miben hazudott Hedvig, miért kellett hat évig elviselnie ezt a meghurcoltatást, vagy ismerje el, hogy alaptalanul vádolták meg és sérült a védelemhez való állampolgári joga. Számunkra nem megoldás, hogy most, amikor már szabadulni szeretnének az ügytől megszüntetik a vizsgálatot. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy kimondják: Hedvig ártatlan, és az állami hatóságok törvénytelen hajtóvadászatot folytattak ellene.” (lpj, vm, SITA) Ki Jaromír Čižnár? Pozsony. A főügyészjelöltet a legtöbb kollégája alkalmasnak tartja a poszt betöltésére, legfeljebb azt kifogásolják, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor már van megválasztott főügyész, elvállalta a felkérést. Jelenleg a pozsonyi kerületi ügyészséget vezeti, és eddig munkájával kapcsolatban nem merült fel kifogás. Sokan viszont Robert Fico miniszterelnök emberének tartják, mivel együtt jártak jogi egyetemre, ahol mindketten 1986-ban végeztek. Čižnár szerint azonban ez nem fogja befolyásolni munkáját. Fico azt is elismerte, hogy néha bizonyos ügyeket megvitat Čižnárral. (lpj, sme)
