Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-18 / 140. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 18. Közélet-hirdetés 3 Az SPPK állítása szerint míg nem jön létre egy speciális káralap, addig minden áradás után fel kell készülni az élelmiszerárak emelkedésére A héten már eltűnhet a víz a termőföldekről Belvíz a termőföldeken. A kár nem éri el a 2010-es szintet sem. (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Több ezer hek­tár termőföldet öntött el az ár- és a belvíz, a víz csak lassan vonul vissza a földekről. A kár ugyan jelentős, de nem éri el a 2002-es árvíz okozta ká­rok szintjét. A mezőgaz­dasági kamara káralap létrehozását sürgeti. ÖSSZEFOGLALÓ A nagy meleg ellenére a vártnál lassabban tűnik el a víz az elöntött termőföldekről - tájékoztattak tegnap a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kamara (SPPK) képvise­lői. „Jó hír, hogy ha ez a tik­kasztó hőség még néhány na­pig megmarad, akkor ezen a héten már eltűnhet a földekről a víz” - nyilatkozta Stanislav Nemec, az SPPK elnöke. Az időjárás még gondot okozhat A kárfelmérés még nem ért véget, de az SPPK elnöke szerint már most biztos, hogy az idei áradás nem okozott olyan káro­kat, mint az előző években. „A károk inkább lokális jellegűek, konkrét mezőgazdasági üze­mek lehetnek érintettek, de nem teljes régiók, mint ahogy az korábban gyakran elő­fordult” - fűzte hozzá Nemec. A Komáromi járásban az ár­víz során 1700 hektárnyi ter­mőföld került víz alá, a legna­gyobb károk a kukorica-, a ga­bona- és a napraforgótermés­ben várhatók. Gúta környékén 700 hektárnyi földet öntött el a víz. A Galántai járásban, Ki­rályréven, Alsóhatáron és Nád­szegen összesen 550 hektárnyi termőföld volt víz alatt. Az SPPK szerint egyelőre még nehéz megítélni, hogy mi­lyen lesz az idei termés, és kell-e drágulásra számítani. A gazdák is arra figyelmeztet­nek, hogy az időjárás ezekben a napokban is kiszámíthatat­lan. ,A hónap végéig, de július elején is valószínűek még he­ves esőzések és jégesővel kí­sért viharok, s mindez komoly nehézségeket okozhat. Egye­lőre tehát semmiben sem lehe­tünk biztosak, az idei termést majd akkor lehet értékelni, ha már a magtárban lesz” - zárta le Nemec. A keletkezett károk azonban a legpesszimistább forgató- könyvek szerint sem érik el a 2002-es árvizek utáni szintet, amikor az országban több mint 200 ezer hektárnyi termőföld került víz alá. Káralap létrehozását sürgetik Mint minden árvíz után, a gazdák most is emlékeztetik az illetékeseket, hogy mi­előbb szükség lenne egy úgynevezett Kockázati Alap létrehozására, amelyet a természeti katasztrófák utáni kártérítésre lehetne felhasz­nálni. „Az alap létrehozásá­ról, amelybe a mezőgazdá­szokon kívül az állam és a biztosítók is befizetnének, évek óta beszélnek, de mind­eddig nem történt előrelépés az ügyben” - mondta Nemec. A 2010-es árvizek során pél­dául a gazdák 100 millió eu- rós károkról beszéltek, a kár­térítés végösszege viszont alig érte el az ötmillió eurót. Egyre gyakrabban váltako­zik az extrém meleg időjárás az árvizekhez vezető esőzésekkel, ezért az SPPK szerint mielőbb ki kellene találni egy hatásos kártérítési rendszert, amely a történtek után azonnal műkö­désbe léphetne. Nemec szerint itt nemcsak a mezőgazdászok­ra kellene gondolni, hanem az átlagos állampolgárokra is, akik a nagyobb természeti ka­tasztrófák után kénytelenek drágább élelmiszert vásárolni. A gazdák nem kapnak elég pénzt a kártérítésre, így mindig áremelésre kényszerülnek, hogy fedezni tudják a vesztesé­get. Az SPPK elnöke példaként említette az osztrák rendszert, ahol az ár- és belvíz okozta ká­rokat egy speciális alapból térí­tik, amelybe az állam, a biztosí­tók és a gazdák is befizetnek, (dem, TASR) Már hajózható a Duna Pozsony. Csak tegnap délelőtt engedték vissza ismét a Duna szlovákiai szakaszára a hajókat. Az állami hajózási felügyelet június 3-án állította le a folyón a magas vízszint miatt a hajó- forgalmat. (dp) A lobbistákat nyilvántartanák, félévente kötelességük lenne közzétenni, kivel tárgyaltak A KDH szabályozná a lobbizást Legfeljebb 430 euró értékű áru vámmentes Ne hozzanak sok kávét ajándékba külföldről ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Világszerte sokan sokféleképpen lobbiznak, s több országban ez egyértelmű szabályok szerint történik. Ná­lunk is léteznek politikai és gazdasági érdekcsoportok, me­lyek megpróbálják befolyásolni az egyes döntéseket, ám tevé­kenységüket senki nem ellen­őrzi, s gyakran felmerül a kor­rupció gyanúja. Ezért a jobbol­dal már a múltban próbált jog­rendünkbe iktatni egy átlátha­tó lobbitörvényt, sikertelenül. A kereszténydemokraták most leporolták a témát, melyről a parlamentben széleskörű vitát akarnak indítani. Hivatásos lobbisták A KDH elképzelése szerint a belügyminisztériumban pon­tos nyilvántartás készülne az egyes lobbiszervezetekről és a lobbistákról. A központi regisz­terben szereplők hivatásos lobbizóknak számítanának, akiknek legalább félévente az interneten kötelességük lenne közzétenni, mikor melyik köz­szereplővel találkoztak, miről tárgyaltak. A korrupcióellenes szervezetek szerint jó lenne, ha végre nálunk is egyértelmű szabályok vonatkoznának a lobbizásra, s a közvélemény megtudná, a politikusokon kí­vül kik befolyásolják az egyes döntések meghozatalát, ugyanakkor nem szabad túl bürokratikus rendszert beve­zetni. Noha a javasolt lobbitör­vény bizonyos papírmunkát, adminisztratív terheket róna a cégekre, vállalkozókra, akik ennek ellenére bejegyeztetnék magukat, annak ez egyfajta reklámot jelentene: jelezné, hogy az adott vállalatnak nincs gondja az átláthatósággal. Je­lenleg a legismertebb lobbi­zóknak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a szakszervezetek, a különböző kamarák, a gazdák, a közleke­dési és egyéb érdekszövetsé­gek, valamint a civil szerveze­tek - például a Greenpeace, a Transparency International, a Fair Play Szövetség - tartoz­nak, de gyakran lobbiznak a magáncégek és üzletláncok képviselői is. Hivatalos hálapénz nem lesz Amerikában a lobbisták pél­dául ügyvédi irodák vagy ke­reskedelmi cégek alkalmazottai lehetnek. A lobbizó személy meghívhatja a politikust ebéd­re, ám a költségek nem halad­hatják meg az 50 dollárt. Ha a sikeres lobbi eredményeképpen megfelelő döntés születik, vagy az adott érdekcsoport számára kedvező rendeletet, törvényt fogadnak el, utólag, hálából adhatnak pénzt a befolyásolt politikusnak, aki ezt nem tagad­ja le, hanem hivatalosan ezt is bejegyezteti, s az összeg a párt­kasszába vándorol. Az ilyesfajta hálapénz legalizálását nálunk egyelőre nem tervezik, a tör­vény csak a lobbi fogalmát, fel­tételeit, a lobbizók jogait és kö­telességeit szögezné le. Joguk lenne például részt venni a par­lamenti bizottságok, a központi és helyi államigazgatási szer­vek, önkormányzatok ülésein, ott fel is szólalhatnának. A lob­biszabályok megsértése esetén 33 194 eurós bírságot szabhat­nának ki, vagy a törvényszegőt akár 5 évre eltilthatnák a lobbi­zástól. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Külföldi nyaralás­ról legfeljebb 430 euró értéknyi tárgyat hozhatnak be vámmen­tesen az Európai Unióba - kö­zölte tegnap Martina Macíková a vám- és pénzügyőrség szóvi­vője. A15 évnél fiatalabbak pe­dig csak 150 eurónál kisebb ér­tékben hozhatnak be külföldi árut vámmentesen. Korlátozás vonatkozik a ci­garettákra és alkoholra is, s ezt nem árt tudni, mielőtt a nyara­láson bevásárolnak. Például az EU területére legfeljebb 200 darab cigarettát, 100 rövid szi­vart és 50 klasszikus szivart, 250 gramm dohányt hozhat­nak be. Ami az alkoholt illeti: csak 16 liter sört, 4 liter bort, maximum két liter pezsgőt, 1 liter 22%-nál erősebb és 2 liter 22%-nál gyengébb alkoholt hozhatnak be. A parfümökre mennyiségi korlátozás nem létezik, ám a tel­jes érték ebben az esetben sem lépheti túl a 430 euró/főt. Kávét sem lehet kilószámra behozni, konkrétan 500 gramm kávé és 100 tea engedélyezett. A ható­ságok egyébként arra is figyel­nek, ha megengedett mennyi­séget hoznak be ezekből a ter­mékekből, de rendszeresen. Az uniós jogszabályok szerint ugyanis csak abban az esetben vonatkozik ezekre a termékekre vámmentesség, ha az áru nem kereskedelmi célt szolgál, tehát ha saját használatra hozzuk vagy ajándékba, (dem) Mi a lobbi? A lobbi angol eredetű szó, elsődleges jelentése: az USA képvi­selőházának folyosója, előcsarnoka. A fogalom jelent érdek- csoportot, érdekszövetséget, gazdasági vagy politikai érde­kek mentén összefűzött képviselői csoportot is az USA tör­vényhozásában. A lobbizmus részben latin, részben angol eredetű kifejezés, jelentése: a képviselők befolyásolása a tör­vényhozáson kívüli körök által, érdekeik érvényesítése érde­kében. Vagyis aki lobbizik, politikai vagy gazdasági befolyá­sát megbízói érdekében használja fel, kijár valamit. A CSITDRTSKAN! Milyen veszélyekkel kell számolni a külföldi munkavállalónak? HASZNOS TANÁCSOK Segít, intéz, tanácsot ad! A pozsonyi parlament lobbija. A képviselők néha itt nézik a ho­kit. (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents