Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám, hétfő
Autó-motor 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 17. A bizottság becslése szerint a mentőket vagy rendőröket riasztó autók 2500 ember életét menthetnék meg évente Az autók maguk hívják a segítséget , Az autók maguktól segítenek, ha baj van (TAS R-felvétel) Brüsszel. Múlt héten mutatta be az Európai Bizottság azt a tervezetet, melynek értelmében 2015-től minden autóban eCall elektronikai berendezést kellene szerelni. A rendszer automatikusan a helyszínre hívja a mentőket, ha az autóval karamboloznak. A tervezet előterjesztői szerint az eCall többezer ember életét mentheti meg. ÖSSZEFOGLALÓ A kötelezettség nemcsak az újonnan gyártott személyautókra, de a haszongépjárművekre is vonatkozni fog. A rendszer nélküli autók árusítása az Európai Unióban (EU) tilos lesz. Az eCall a baleset után automatikusan jelzést küld a 112-es számra. A sürgősségi központnak a felfújt légzsákok alapján jelzi, müyen súlyos a baleset, a bekapcsolt biztonsági övék alapján pedig azt is elárulja, hány ember van veszélyben. Ebben a pillanatban indulnak a helyszínre a mentők, a diszpécser pedig addig megpróbálja felvenni a kapcsolatot az utasokkal. Az eCall ugyanúgy működik, mint a mobiltelefon. Saját SÍM kártyája van és GPS hálózatot használ. Vészhelyzetben maga a sofőr is hívhat róla, kommunikálhat a mentőkkel. A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy pontosan meghatározza a baleset helyszínét, ami főként akkor segíthet, ha a karambol nehezen megközelíthető terepen vagy településektől távol eső helyen történik. Olyankor is segíthet, ha külföldiek karamboloznak az adott országban, s nem tudják elmagyarázni, pontosan hol vannak. A bizottság becslése szerint a mentőket, tűzoltókat vagy rendőröket automatikusan riasztó autók 2500 ember életét menthetnék meg évente. „Tavaly 28 ezren lelték a halálukat és másfélmillióan sérültek meg az unió útjain. Ha baleset történik, akkor a sebesültek megmentése szempontjából minden perc számít” - jelentette ki Síim Kallas észt biztos. A bizottság becslése szerint ha az autó a balesetet követően azonnal riasztja a mentőegységeket, azzal városban negyven, városon kívül pedig ötven százalékkal csökkenhet a mentők reagálási ideje, vagyis ennyivel gyorsabban érkezhet a segítség. Mindehhez a bizottság azt is hozzáteszi, hogy az autóba épített segélykérő és helymeghatározó rendszer egyéb esetekben is hasznosnak bizonyulhat, mert azzal például akkor is be lehetne mérni, hogy hol van az autó, ha ellopják. + Egy autóra körülbelül 100 eurós többletkiadással kell számolni, a gépjárművek ára bizonyára emelkedni fog. ♦ A rendszer bevezetése azért késik ennyit, mert egységesíteni kellett a tagállamokban az eCall működését, hogy a rendszer például fogadja a szlovákiai sofőr autójának jelzését Olaszországban, s hogy az olasz autó kommunikálni tudjon a szlovákiai mentőkkel. + Önkéntes alapon az Európai Unió útjain közlekedő gépjárművek 0,7 százalékába szerelték a rendszert. A rendelet ellenzői viszont állítják, hogy a rendszer bevezetése miatt drágábbak lesznek az autók. Szerintük praktikusabb lenne, ha önkéntes alapon működne az egész. Ha az autó tulajdonosa eldönthetné, hogy akarja-e, vagy sem. Az eCall bevezetése már így is késik, eredetileg 2009-től akarták bevezetni. Azóta az újdonság az, hogy a rendszert az öregebb autókba is bele lehet majd szerelni, néhány gyártó már most is kínálja extraként az autókba, (dem) Diszkrimináció Fizetős sztráda a külföldi sofőröknek? München. Horst Seehofer (CSU), bajor miniszterelnök hétvégi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy kívánatosnak tartja az autópálya-matrica bevezetését, de csak a külföldiek számára. Ez a CSU-s miniszter, Peter Ramsauer által vezetett, szövetségi szintű Közlekedési Minisztérium szerint az EU-jogba ütközik. Az EU-állampolgárok közti diszkriminációt ugyanis tiltja az EU. A bajor miniszterelnököt ez nem zavarja. .Akkor legföljebb megváltoztatjuk az EU jogszabályát. Az uniós bürokraták egyébként is hetente jönnek olyan szabályokkal, amelyek elérik a fájdalom küszöbét!” - mondta Seehofer. A bajor miniszterelnök meggyőződése, hogy több pénzre van szükség az autópályák működtetéséhez, karbantartásához és ehhez, a német adófizetők mellett, a autópályákat használó külföldieknek is hozzá kellene járulniuk. Példaként hozta fel az EU-n kívüli szomszédot, Svájcot. Németország az Európai Unió egyetlen olyan tagállama, amelyben ingyenesen használható az autópályahálózat. A másik nagy előny, hogy a sztrádákon sebességkorlátozás sincs, (pái) AT-modell volt az első autó, aminek tömeggyártása mozgó futószalagon tipizált, csereszabatos alkatrészekkel készült, ára 850 dollár volt Már 110 éves a Ford autógyár ÖSSZEFOGLALÓ Detroit. Száztíz éve, 1903. június 16-án alapította meg Henry Ford Detroitban a Ford Motor Companyt, a világ egyik legnagyobb autóipari vállalatát. Az ír bevándorlóktól származó Henry Ford 1863-ban született. Kitűnő műszaki érzéke korán megmutatkozott, az órától a gőzgépig mindent megjavított, de legjobban a járművek érdekelték. A fiatalember 1891-ben mérnökként helyezkedett el a detroiti Edison Electric Companynél, 1893-tól már főmérnökként dolgozott. Eleget keresett ahhoz, hogy megalkossa első saját fejlesztésű járművét, amelyet egy kéthen- geres, négy lóerős etanolhajtá- sú motor működtetett. A Quad- ricycle bemutatója után öt évvel, 1901. november 3-án megalapította az első, saját nevén futó cégét, a Henry Ford Companyt, ahonnan 1902. augusztus 22-én a részvényesekkel való vitája miatt kilépett, magával vitte a névjogot, egy versenyautó terveit és 900 dollárt. (Az otthagyott cég Cadülac autógyárként működött tovább.) Második, ma is prosperáló vállalatát, a Ford Motor Companyt 1903. június 16-án hozta létre, a 28 ezer dollár alaptőkét 12 befektető (elsősorban a később önállósuló Dodge fivérek) adták össze. A cégalapításhoz jó hírverésnek bizonyult az akkori gyorsasági bajnok Alexander Winton és a Ford által tervezett új versenyautót, a Ford 999-est kormányozó Bamey Oldfield közötti autóverseny, amely az utóbbi győzelmével értvéget. A detroiti Mack Avenue-n lévő üzemben az első években csak napi néhány autót gyártottak, az A-modelIt 2-3 fős szerelőcsapatok rakták össze a többségében beszállítóktól érkező alkatrészekből. Ford azonban a luxusautó-gyártást támogató részvényesekkel szemben olcsó és megbízható autóról álmodott, amit bárki megvehet, és széles tömegek közlekedési eszközévé válhat. A népautó terveinek elkészítésével az 1905-ben a céghez csatlakozó magyar Galamb Józsefet bízta meg, így Született meg az autózást forradalmasító T-modell, amelynek első eladásra szánt darabja 1908. október 1-jén gördült le a gyártósorról. Az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú Tin Lizzie-t (Bádog Böske) húsz évig gyártották, 1918-ban az összes amerikai autó fele T- modell volt. Az 1927-ig gyártott kocsiból 15 és félmilliót adtak el, nemrég még az Évszázad Autójának is megválasztották. A T-modell volt az első autó, aminek tömeggyártása mozgó futószalagon tipizált, csere- szabatos alkatrészekkel készült, ára a kezdeti 850 dollárról 1927-re 260 dollárra csökkent. A látványos olcsóbbodás olyan munkaszervezési és technikai újításoknak volt köszönhető, mint az 1908-ban Ford által elsőként bevezetett futószalag (a szalagszerű munkaszervezést állítólag egy vágóhídon leste el). A haszonból a munkásoknak is jutott, fizetésük az első évtized alatt megkétszereződött, 1914-ben a kezdeti 2,34 dollár helyett már 5 dollár volt naponta (ez ma 110 dollárnak felel meg), munkaidejük 9 óráról 8 órára csökkent. Ford azért a biztonság kedvéért alkalmazottjait megfigyeltette, a szakszervezeteket vállalatától erőszakkal is távol tartotta. Henry Ford 1919-ben cége összes részvényét megszerezte, s egyetlen fiát, Edsel Fordot tette meg a családi vállalkozás elnökévé, de a háttérből továbbra is ő irányított. Fia 1943-as halála után két évre visszavette a vezetést, majd 1945-ben unokája, II. Henry Ford lett az elnök. Az alapító 1947-ben, 83 évesen halt meg. Az utódok kevésbé boldogultak az egyre erősödő konkurenciával, a családnak 1979-ben le kellett mondania a vállalat vezetéséről. Ezt csak 22 év után sikerült visszaszerezniük, amikor a dédunoka, a vállalatot ma is vezető Bili Ford-kisebbségi tulajdonosként ugyan-, de visszakerült az elnöki székbe. A fennállása óta jobb és (SITA-felvételek Idén nyitották meg Detroit mellett a világ legnagyobb Ford-múzeumát rosszabb napokat is megélt Ford Motor Company napjainkban Ford márkanévvel személyautókat, illetve személy- és áruszállító járműveket gyárt, Lincoln márkanévvel luxusautókat árusít. Kisebbségi tulajdona van a japán Mazda és az angol Aston Martin cégekben. A Ford a 2010-es autóeladások tekintetében a második legnagyobb amerikai autógyártó, míg a világrangsorban az ötödik. 2011-ben a vüágon 164 ezer embert foglalkoztatott. (MTI)
