Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-17 / 139. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 17. Régió 3 Lampl Zsuzsanna szociológus volt az IrodalmiKorzó nyár előtti utolsó rendezvényének vendége Cukrászdái beszélgetés a szlovákiai magyarokról Lampl Zsuzsanna szociológussal H. Nagy Péter irodalomtörténész beszélgetett (A szerző felvétele) Érsekújvár. Kettős könyv- bemutatót tartottak szerdán az IrodalmiKor- zó utolsó, nyár előtti rendezvényén a főtéri Szamba cukrászdában. Lampl Zsuzsanna szocio­lógussal, egyetemi okta­tóval, kutatóval H. Nagy Péter irodalomtörténész beszélgetett. SZÁZ ILDIKÓ A Szlovákiai magyarok szo­ciológiájának első kötete köz­érthető, szerzője elfogulatlanul, a továbbgondolás céljával adta közre a kutatási eredményeket. Az érsekújvári beszélgetés során Lampl Zsuzsanna utalt arra, mi­lyen hatással volt rá Rogers Bru­baker amerikai szociológus egyik fontos megállapítása, mely szerint három szereplője van a küzdőtérnek: a nemzeti ki­sebbség, a nemzetiesítő állam és az anyaország. „Képletesen kell érteni, de emiatt állandó huzat­ban élünk” - magyarázta Lampl Zsuzsanna. A szerző és a közön­ség élénk párbeszédet folytatott arról, mi mindenről lehet szocio­lógiai felmérést végezni, például meg lehetne-e „mérni” a boldog­ságot. Szó volt a kérdezőbizto­sok tapasztalatairól. „Volt al­kalmam kipróbálni a kérdező­biztosi munkát is. Egyszer egy idősebb férfi ünneplőben, terí­tett asztallal, családi körben fo­gadott. A kérdezettek olykor ne­hezen nyílnak meg, később azonban örömmel tölti őket el, hogy valakit érdekelhet a véleményük” - nyugtázta a szo­ciológus. Az iskolaválasztással kapcsolatban az évek folyamán változott a gyerekeiket szlovák iskolába írató magyar szülők vá­lasza arra a kérdésre, miért vá­lasztották a szlovák iskolát. Már nem a gyerek jobb érvényesülé­sével érvelnek. Döntésüket első­sorban azzal indokolják, hogy Szlovákiában élnek. H. Nagy Pé­ter arról faggatta Lampl Zsu­zsannát, a Randevú és más írá­sok szerzőjét, mit tart fontosnak a napilapban népszerűvé vált publicisztikai írásaiban. „Igye­keztem elkerülni, hogy én le­gyek előtérben. A publicisztikai írásokban mindig ott a szerző, ahogy a festőnél is az egyéni lá­tásmód és a stílus” - választolta Lampl Zsuzsanna. Kecskés Ildikótól, az Irodal- miKorzó háziasszonyától, az Anton Bemolák Könyvtár mun­katársától megtudtuk, a legkö­zelebbi találkozót szeptember 25-én tartják a Szamba cukrász­dában, Bolemant Éva és Póda Erzsébet életvezetési tanács­adót látják vendégül. Az Uj Szó a KultúrKorzó ál­landó médiapartnere. Fő cél a fiatalság egészséges lokálpatriotizmusra való nevelése Nyílt napot tartanak a kassai levéltárban KOCSIS EDINA Kassa. Kedden megnyitja ka­puit a nyilvánosság előtt a város levéltára. A látogatók felbecsül­hetetlen értékű történelmi do­kumentumokat tekinthetnek meg. A levéltár gyűjteményében a 13. századból származó relik­viák is szerepelnek. „A titkos le­véltár termét 18. századi levél­tári bútorral rendezték be, amit Velencéből hoztak - árulta el Szeghy Gábor, a levéltár dolgo­zója. - A legértékesebb és Euró­pában egyedülálló dokumen­tum Kassa város címeres levele 1369-ből” - tette hozzá. Itt őrzik a legrégibb okiratot, amelyben Kassa neve szerepel, azt az A levéltárban felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat tárolnak (A szerző felvétele) 1261-ből származó donációs le­velet, mellyel V. István király két bevándorlónak adományozta Felső-Kassát. A nyűt nap egyik fő célja a fia­talság egészséges lokálpatrio­tizmusra való nevelése. Ezért főként az iskolás csoportokat várják. Szeghy Gábor szerint fel keli hívni a kassaiak figyelmét városuk történelmére és értéke­ire. „Fontosnak tartjuk megmu­tatni a kassaiaknak, hogy itt va­gyunk, mert nagyon sok kassai nem is tudja, hol van Kassa vá­ros levéltára” - jegyezte meg Szeghy Gábor. Az érdeklődők rövid történelmi előadáson is részt vehetnek, és címertani tu­dást is szerezhetnek. EZ ITT A KÉRDÉS Dolgozzanak, akik szociális segélyt kapnak? Drapák Károly, Muzsla polgármestere Irreális ennyi embernek munkát adni. Községünk­ben a kétszáz rászorulóból százan kap­nak szociális segélyt. A má­sik száz nem, mivel vala­melyik családtagjuk dolgo­zik. Azokból, akik szociális segélyt kapnak, csak min­den tizediknek tudunk munkát adni. A községben mindössze idénymunkák vannak, hosszútávon nem tudnánk száz embernek munkát adni. Annak pedig nem látom sok értelmét, hogy egész nap a seprű­vagy lapátnyelet tá­masszák. Zsolt munkás, Az a vélemé­nyem, hogy a segélyen élők is dolgozzanak a juttatáso­kért. Főként azok, akiknek fizikai állapota lehetővé te­szi. Az a pénz, amit a mun­káért kapnának, szintén raj­tuk segítene, az állam ezál­tal is javíthatná a gondozás minőségét - azokét, akiknek szükségük van a segítségre. Az intézkedésnek köszönhe­tően talán a munkanélküli­ek aránya is csökkenne, ami Kelemen Nádszeg szintén az állam javát szol­gálná - nőne a teljesítmény, és emelkedne az állampol­gárok életszínvonala. Kalapos Árpád alpolgár­mester, Királyhelmec Azt, hogy a szociális segély kifizetéséért az igénylőtől munkát várja­nak el, támo­gatható kez­deményezésnek tartom. Ám a szabályozásnak differenci­áltnak kell lennie. Az olyan személyt, aki megromlott egészségi állapota miatt ke­rült nehéz szociális helyzet­be, nem lehet arra kényszerí­teni, hogy dolgozzon meg a segélyért. Számtalan példa van a városunkban arra, hogy nemcsak iskolázatlan egyének, hanem középisko­lát vagy egyetemet végzettek is elveszítik az állásukat, nem tudják biztosítani a csa­ládjuk megélhetését. Ezek az emberek a képzettségüknek, a képességeiknek megfelelő munkakörben végezhetné­nek közhasznú munkát. A je­lenlegi szabályozás változta­tásra szorul, ugyanis az is előfordul, hogy a szociális segélyből élő személy szere­tett volna dolgozni, adtunk volna munkát neki, ám ha szerény fizetésért alkalmaz­zuk, az illető elveszti jogo­sultságát a segélyre, (guzsu, béva, leczo) A JOGASZ VÁLASZOL Kell adót fizetni, ha lakást adunk el? Párommal a szülei után örökölt családi házba köl­tözünk, melynek felújítá­sára fel szeretnénk szaba­dítani egy nagyobb össze­get. Ezért úgy döntöttünk, hogy a lakását, melyben je­lenleg lakunk, eladjuk - il­letve az élettársam adja el, hiszen az az ő kizárólagos tulajdonában van. Azt sze­retnénk tudni, vonatkozik- e rá ilyen esetben az adó­zási kötelezettség. Olvasónk nyil­ván arra kí­váncsi, le kell- e mondaniuk a lakás eladá­sából szárma­zó nyereség egy részéről az állam javára. 2011-től ugyanis nem vál­lalkozó természetes szemé­lyekre is vonatkozik az adó­zási és járulékfizetési kötele­zettség, mely együtt nem el­hanyagolható tétel, hiszen az eladásból származó bevé­tel 33 százalékát teszi ki. Pontosabban fogalmazva: az adó- és járulékalap az eredeti vételi ár (örökléskor a 431/2002-es számviteli törvény 25/6 paragrafusá­nak b pontja szerint megál­lapított, általában szakértő által felbecsült érték) és a későbbi eladásból származó összeg különbsége (ha az utóbbi magasabb), miután az elismerhető költségeket, pl. bizonyítható lakás-felújí­tási költségeket, ingatlan- közvetítői, ügyvédi, jegyzői díjat vagy a kataszterbe való bejegyzési illetéket levonták belőle. A megmaradt összeg 19 százalékát a jövedelmi adó, 14 százalékát pedig az egészségügyi járulék teszi ki. A törvény ugyanis az efféle bevételt is pénzkereső tevé­kenységnek (zárobková čin­nosť) tekinti, melyre vonat­kozik az egészségbiztosítási járulékbefizetési kötelezett­ség. Ha részletekben fizetik ki a vételárat, melyek több naptári évre osztódnak, minden évben csak az abban az évben kapott rész után kell adót és járulékot fizetni - függetlenül attól, mikor szállt át az eladóról a vevőre az ingatlan tulajdonjoga. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól azonban kivételeket is megállapít a törvény. A személyi jövede­lemadóról szóló 595/2003-as számú törvény (zákon o dani z príjmov) 9. paragrafusa szerint mentesül az adózási kötelezettség alól azon ingat­laneladásból származó bevé­tel, mely a tulajdonjog meg­szerzése utáni legalább öt év­vel később megvalósult ingat­laneladásból származik. Ha egy ilyen ingatlan öröklés út­ján, egyenes ágon (pl. szülő­ről gyermekre) vagy házas­társ után került az eladó tu­lajdonába, az öt évbe bele­számítható azon időtartam is, mely során az örökhagyó tu­lajdonában volt az ingatlan. 2015 végéig kihasználha­tó még egy kivétel, mely szerint azok a személyek, akiknek állandó lakhelyük az eladásra bocsátott ingat­lanban volt bejelentve 2010 végéig, már két évvel az in­gatlanszerzés után is elad­hatják azt anélkül, hogy az eladásból adó- vagy járulék- fizetési kötelezettségük származna. A jövedelemadó törvény 548/2010-es mó­dosítása azonban ezt a kivé­telt a jövőre vonatkozóan törölte, viszont az átmeneti rendelkezések jóvoltából a 2010. december 31-én ha­tályos kivételekről szóló rendelkezések továbbra is vonatkoznak azokra az in­gatlanokra, melyeket addig a napig szereztek. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Részegen akart robbantani Trstená. Ittas volt az a férfi, aki bombarobbantást helye­zett kilátásba a trstenái volt vámépületben. A rendőrök bombakereső kutyával kutatták át az épületet, robbanószer­kezetet nem találtak. Pénteken aztán elfogták a telefonbe­tyárt. Leheletében 1,6 ezrelékes alkoholszintet mértek. Rémhírterjesztés gyanújával indult ellene eljárás. (TASR) Autó égett Kassán Kassa. Felgyújtottak vasárnapra virradóra egy Fiat 126 tí­pusú gépkocsit. Ajármű teljesen kiégett. Egyébként nem volt működőképes. A sugárzó hő megrongált két autót is, melyek a közelben parkoltak. A keletkezett anyagi kár 2600 euróra tehető. Az esetet a rendőrség rongálásként vizsgálja. (SITA) Holttest a bezárt házban Vaspatak. Holtan találtak egy 68 éves férfit a felsővízközi járásbeli Vaspatak (Železník) községben. A férfi tetemét szombaton egy bezárt családi házban találták meg. A rend­őrség az erőszakos halált valószínűsíti. (TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents