Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám, hétfő
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 17. www.ujszo.com Az árvíz nem hat túl negatívan a gazdaságra Kisebbek az anyagi károk összefoglaló Bécs. „Jóllehet a kelet-kö- zép-európai térséget az elmúlt hetek során a 2002. évihez hasonlítható rekordárvíz sújtotta, a gazdasági károk az akkori mértéknek csak a töredékét érik el. A 2002-es árvíz nyomán Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában összesen 6 milliárd euró kár keletkezett” - vázolta Juraj Kotian, az Erste Group kelet- közép-európai makroelemzési osztályának vezetője. Szerinte a károk csekély mértéke annak köszönhető, hogy a kelet-kö- zép-európai államok mintegy 3,3 milliárd eurót fektettek be (ebből Ausztria L,8 milliárd eurót, Csehország 500 millió eurót, Szlovákia 600 millió eurót, Magyarország pedig 300 millió eurót) az elmúlt évtizedben az árvízvédelem és a folyamszabályozás terén. Az első - egyelőre csak Csehországra vonatkozó - becslések szerint az idei árvíz nyomán jelentkező károk a 2002. évi károknak csak mintegy a negyedét teszik ki (változatlan árakon számolva). A mostani árvíznek a GDP-re kifejtett rövid távú negatív hatása elhanyagolható, hiszen a ke- let-közép-európai térségben a jelentősebb termelőegységeket elkerülte az árvíz, így a terme1 léskiesés mértéke is korlátozott maradt. Csak elszigetelt termeléskiesés történt (főként a cseh Staropramen sörgyárban és a Magyar Suzuki autógyárban), amit némiképp megnövelt termelés révén könnyűszerrel ellensúlyozni lehet. A mező- gazdasági károk, ideértve az erdő- és halgazdálkodás terén elszenvedett veszteségeket is), a várakozások szerint nem haladják meg a GDP 0,1%-át. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője hozzátette: „A termeléskiesés korlátozott mértékben jelentkezett csak, szintén korlátozott mértékűek a mezőgazdaságban jelentkező károk, ám az erdőgazdálkodás komoly veszteségeket szenvedett el. Azzal számolunk, hogy az árvízi károk a GDP 0,2%-át sem érik el, viszont a helyreállítási munkák ennél valamivel nagyobb mértékű termelésbővülést generálnak.” (VG) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkent az uniós foglalkoztatottság Brüsszel. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint éves összehasonlításban 2013 első negyedévében kereken 1 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság az euró- zónában és 0,4%-kal az Európai Unióban. Szlovákiában 1%-os visszaesést mértek. Az Eurostat számításai szerint idén az első negyedévben 221,9 millió foglalkoztatott volt az EU területén, akikből 145,1 millió dolgozott az eu- rózónában. A statisztikai hivatalnak megküldött adatok szerint a tagországok közül Litvániában (2,4 százalék), Észtországban (2,3 százalék) és Lettországban (1 százalék) nőtt a foglalkoztatási ráta a legjobban. A balti államokkal ellentétben rosszul teljesítettek a déli országok. Görögországban 2,3 százalékkal, Portugáliában 2,2%-kal, Spanyolországban és Cipruson 1,3 százalékkal, Olaszországban 1,2%-kal csökkent a foglalkoztatottság. (MTI) Olcsóbb nálunk a nyaralás Becs. Szlovákiában idén 41, Csehországban 62, Magyarországon pedig 77 százalékkal töbh turisztikai szolgáltatást lehet vásárolni ugyanannyi pénzből, mint a szomszédos Ausztriában - derül ki az ausztriai statisztikai hivatal, a Statistik Austria elemzéséből. Összehasonlításképpen, Horvátország 27, Görögország 12, Olaszország 1, Törökország pedig 33 százalékkal olcsóbb a turisták számára, mint Ausztria. Egy friss, a nyári főszezon előtt készült kutatás szerint az osztrákok az egyik legjobban költő turisták, akik az idei nyári szabadságuk alatt átlagosan 2500 eurót terveznek kiadni. (Pc) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8515 Lengyel zloty 4,2347 Cseh korona 25,718 Magyar forint 291,41 Horvát kuna 7,4718 Román lej 4,4588 Japán jen 126,37 Svájci frank 1,2322 Kanadai dollár 1,3524 USA-dollár 1,3303 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Sberbank 1,37-1,29 26,45-24,91 306,81-280,39 OTP Bank 1,39-1,27 26,82-24,56 306,65-280,81 Postabank 1,37-1,27 26,50-24,71Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,37-24,91 306,70-280,29 Tatra banka 1,37-1,29 26,45-24,91 305,26-282,06 Príma bankaÁltalános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A bankok közötti vetélkedésnek köszönhetően ősszel a kamatok csökkenésére számíthatunk Érdemes várni a hitelfelvétellel Az olcsóbb jelzáloghiteleknek köszönhetően egyre több szlovákiai családnak válnak valóra a saját lakásról szőtt álmai (Képarchívum) Pozsony. A szlovákiai pénzintézetek a jelzáloghitelpiacon is egyre ádázabb harcot vívnak az ügyfelekért, aminek köszönhetően a hitelek kamatai soha nem látott szintre, egyes bankoknál akár 3% alá is csökkentek. Az elemzők szerint azonban még mindig érdemes várni a hitel- felvétellel, hiszen a tavaszi kamatesőt ősszel újabb csökkenés követheti. ÖSSZEFOGLALÓ Hogy a jelzáloghitelek kamatai az elkövetkező időszakban milyen irányt vesznek, arról a bankok nem szívesen beszélnek, hiszen ha bevallanák, hogy a kamatok tovább csökkenhetnek, azzal többeket is elriaszthatnának attól, hogy már most igényeljék a kölcsönt. Ami biztos, hogy a közeljövőben a hazai pénzintézetek egyike sem számol a jelzáloghitelek kamatainak növekedésével. ,A kamatok jövőbeni alakulását nem lehet megjósolni, hiszen minden pénzintézet saját maga szabja meg az árpolitikáját, drámai kamatcsökkentéssel azonban idén már nem számolunk” - mondta el Andrej Hronej, az Általános Hitelbank (VÚB) pénz- és tőkepiaci részlegének a vezetője. Ugyanezt állították azonban a bankok képviselői ez év elején is, a tavaszi hónapokban mégis olyan akciós ajánlatokkal rukkoltak elő, amelyeknek köszönhetően a jelzáloghitelek éves kamatai 3 százalék alá zuhantak. Pluszok és mínuszok Már most több előjele van annak, hogy az őszi hónapokban várhatóan tovább éleződik a bankok ügyfelekért folyó harca. Talán a legfontosabb tényező, hogy a szlovák államkötvények kamatai egyre alacsonyabb szintre esnek vissza. A legutóbbi kötvénykibocsátáson az ötéves futamidejű kötvényeket évi 1,5 százalékos kamattal értékesítették, ami történelmi mélypontnak számít. „A jelzáloghitelek kamatainak meghatározásánál fontos tényezőnek számítanak az államkötvények kamatai is, mivel ezek viszonylag kockázat- mentes alternatívát jelentenek a pénzüket befektetni vágyó bankok számára” - mondta el Marek Gábriš, a ČSOB elemzője. így ha csökken az államkötvények kamatozása, tovább eshetnek a jelzáloghitelek kamatai is. A hitelkamatok csökkenéséhez azonban hozzájárulhat az is, hogy az Európai Központi Bank az elemzők szerint ősszel tovább csökkentheti az eurózóna alapkamatát, amely már jelenleg is csak 0,5 százalékos. A hitelkamatok további csökkenésének megvannak a kerékkötői is. A legnagyobb rizikót ez esetben a már most is rendkívül magas és egyre növekvő munkanélküliség jelentheti. Emiatt ugyanis egyre több ember képtelen fizetni a korábban felvett hitel törlesztő részleteit, vagyis a bankok részéről nő a hitelnyújtás kockázata, ennek terhét az ügyfelekkel fizettetnek meg. Eszerint, ha az elkövetkező időszakban nagyobb mértékben nőne a kockázat, a bankok ezt a további kamatcsökkentés elhalasztásával kompenzálhatnák. Mennyit takaríthatunk meg? A bankok közötti konkurenciaharc kiéleződését az ügyfelek a pénztárcájukon is lemérhetik. A pénzintézetek jelentős része napjainkban egy 50 ezer eurós, 25 éves futamidejű jelzáloghitei esetében átlagosan 4,05 százalékos éves kamatot szab, vagyis a hitellel kapcsolatos összes díj beszámítását követően, a havi törlesztő részlet 278 euró körül mozog. Néhány pénzintézet azonban 3 százalék alá csökkentette a kamatot, így például a fenti hitelkonstrukció esetében a 2,99 százalékos kamat már csak havi 244 eurós törlesztő részlettel jár, vagyis az ügyfél 34 eurót takarít meg havonta, az éves megtakarítás pedig meghaladja a 400 eurót. Más a helyzet a betéti kamatok esetében, amelyek már régóta mélyponton vannak. „A betéti kamatok várhatóan az elkövetkező időszakban is alacsony szinten maradnak, enyhe növekedésükhöz csak egy- egy bank akciós ajánlata járulhatna hozzá” - vallja Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. (TASR, SITA mi) A gyümölcsös Radler, és a helyi sörfőzdék növekvő számának köszönhetően színesebb a kínálat Dobogós hazai sörök ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Idén minden korábbinál több, összesen 13 hazai sörgyár 67 különböző típussal jelentkezett be a Szlovák Sörszövetség által 7. alkalommal meghirdetett versenyre (Pivná korunka). A földművelésügyi minisztérium égisze alatt tartott versengés két okból válik egyre színesebbé: egyrészt megjelentek a szlovák piacon a citrom/citrus alapú ún. Radler típusú sörök, melyek alacsony alkoholtartalma és üdítő íze miatt éppen nyáron nagyon kelendőek, másrészt sorra nyílnak a helyi (kézműves) sörfőzdék. A nagy sörgyárak kategóriájában (évi 200 ezer hektoliter produkció felett) a 10 fokos sörök versengését a Steiger sörgyár nyerte az Aranyfácán és a Topvar előtt, a 12 fokos söröknél pedig a Šariš végzett az élen a Stein és a Steiger előtt. Egyre nagyobb a választék a hazai piacon csak 2011-ben felbukkant Radler típusokból: a pálmát a Corgoň Radler Citrus vitte el, a Gazda Radler és a Bažant Radler elől. A helyi sörfőzdék versengésében helytállt a rozsnyói Kaltenecker társaság is, amely az idei megmérettetésben három dobogós helyezést ért el az egyes kategóriákban. Júlia Humá, a Szlovák Sörszövetség elnöke közölte, a hazai sörgyártás végre stabilizálódott, 2012-ben 3,208 millió hektoliter sört főztek (a 383 millió hektós összeurópai produkció alig 1 százalékának felel meg), az egy főre eső éves fogyasztás 72,9 liter - az ágazat jelenleg mintegy 16 ezer főnek biztosít munkát, a nyersanyagok 82 százaléka szlovák eredetű, (shz) Az egy főre eső éves sörfogyasztás Szlovákiában napjainkban eléri a 72,9 litert (Tomáš Benedikovič felvétele)
