Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Jackie Chan musicalt ír Los Angeles. Musicalt ír népszerű memoárjából Jackie Chan akciófilmsztár. Jelenleg rendezőt keresnek a darabhoz, amely felidézi a színész szüleinek életét, szól a Pekingi Opera iskolájában eltöltött éveiről és bemutatja, hogyan lett belőle világsztár. Chan a héten kapott életműdíjat a New Yorkban megrendezett Ázsiai Fümfesztiválon, és 1998-ban megjelent önéletrajzi könyve folytatását is tervezi. (MTI) Járadék az MMA-tagok rokonainak Budapest. Idén januártól már nemcsak a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai, hanem az elhunyt tagok hozzátartozói is havi járadékot kaphatnak. Az erről szóló új kormányrendelet hamarosan bekerül a Magyar Közlönybe, azaz hatályba lép. Az elhunyt tag házastársa, élettársa és az árvái is úgynevezett akadémiai hozzátartozói ellátást igényelhetnek. A Fekete György vezette, civil szervezetből fontos kormányintézménnyé avanzsált MMA havi ellátási összegei megegyeznek a Magyar Tudományos Akadémia által folyósított hasonló hozzátartozói ellátások mindenkori összegével, (index, juk) A V4-ek kultúrája Bécsben Becs. A Visegrádi Együttműködés keretein belül a Collegium Hungáriáim és a Szlovák Intézet párhuzamos kiállításokat szervez a négy ország grafikusainak alkotásaiból. A Collegium Hungáriáimban szeptember 13-ig, a Szlovák Intézetben június 22-ig tekinthetők meg a tárlatok. Június 19-én a Porgy and Bess koncertteremben fellép a több országban sikerrel szereplő Visegrad Jazz Quartett, a szlovák Matúš Jakabčic gitáros, a cseh Tomáš Baroš bőgős, a magyar Fekete-Kovács Kornél trombitaművész és a lengyel KrzyzstofSzmarida dobos. (PÁI) Juraj Martiška alkotása is látható a hazai illusztrátorok Bibia- na-házban látható kiállításán (Fotó: Bibiana) AAándy Iván kötetben eddig nem publikált írásai jelentek meg az idei könyvhétre Gyöngyszemek, összecsipegetve Háromféle Mándy-novel- la létezik. Egy: megírta, és kötetben megjelent. Kettő: megírta, és elkallódott, de még előkerülhet. Három: megírta, de kötetben nem publikálta, csak irodalmi lapokban, újságokban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Urbán László ez utóbbiakból gyűjtött össze csaknem százhúszat, így szerezve nem mindennapi örömöt azoknak a Mándy-rajongóknak, akik az 1937 és 1945 között napvilágot látott írások közül eddig egyet sem olvas(hat)tak. Urbán László megszállott gyűjtő, és a jelek szerint ő maga is odaadó, régi híve Mándynak. Nem kis munkájába, energiájába, kitartó kutatásába kerülhetett ennyi, a széles olvasóközönség számára eddig ismeretlen kisprózái remeket megmenteni a feledés homályától, vagy még inkább: sajtó alá rendezni, és újonnan felkínálni, bemutatni. Ma este Gizi énekel - ezt a címet adta a kötetnek az Argumentum Kiadó, egymás mellé illesztve novellákat és karcolatokat, Mándy korai írói műhelyének első termését. Már a nyitó darab irodalmi csemege: a tizenkilenc éves Mándy Iván legelső, nyomtatásban megjelent elbeszélése, a Szegény sikló balladája, amellyel az Irodalom című lap 1937-ben megjelent egyetlen számában tette le névjegyét. Három férfi, egy vidéki lap szerkesztője, egy hordár és egy sekrestyés végez „a kísértő kígyó testvérével”, egy szép, világosbarna bőrű, körülbelül fél méter hosszú siklóval, majd mint akikjól végezték dolgukat, karöltve továbbindulnak. Hát- borzongató történet, részletes leírással, kiforrott írói stílussal. „A lírikusokról elterjedt, hogy már egészen fiatal korban maradandót alkotnak - hangsúlyozza a kötet összeállítója -, s ez igaz is, gondoljunk csak a francia Rimbaud-ra vagy a mi Petőfinkre. E séma szerint a prózaírók később érnek, hiszen csak érett, felnőtt fejjel lehet jó elbeszélést vagy regényt írni. Nos, Mándy eleven cáfolata ennek: már első írásai is az alkotó személyiség talentumát hirdetik, és félreismerhetetlenül magukon viselik a mándys jegyeket. Nyoma sincs itt tétova próbálkozásnak, éretlen keresgélésnek: biztos kézzel rajzol portrékat, szituációkat, hétköznapi tragédiákat és apró komédiákat. Meglepődve vehette tudomásul a legkényesebb ízlésű kritikus is, hogy átütő tehetség bukkant fel a magyar prózairodalomban.. Néplap, Ünnep, Nemzeti Újság, Amerikai Magyar Népszava, Magyarország, Az Újság, Uj Magyarság, Színházi Magazin, Magyar Erő, Képes Vasárnap, Déli Hírlap, Pesti Hírlap, Magyar Múzsa, Új Ember - ezekben a lapokban találta meg Mándy első gyöngyszemeit Urbán László, aki háromfajta Mándy-opust különböztet meg. Kisprózái zsánerképeket, epikai pillanatfelvételeket, amelyek egy-egy jellemet, karaktert vagy éppen egy leleplező élethelyzetet villantanak fel, a szatíra és a humor felé hajlik a másik típus, a harmadik pedig a klasszikus elbeszélés dramaturgiai jegyeit viseli magán. Pontos meghatározása az is, hogy Mándy mini filmforgatókönyveket álmodik, sok párbeszéddel és képalkotási bravúrral. Időszaki kiadványokban, napi- és hetilapokban 1940 és 1944 között közreadott Mándy- írásokból eddig mintegy két tucatnyijelent meg különböző kötetekben. Ez a válogatás így, egybegyűjtve most került először kötetbe, kitágítva időt és teret, mindent, amit eddig Mándy vüágáról, hőseiről és an- tihőseiről tudtunk, sejtettünk, éreztünk. Új kapualjakba, új udvarházakba leshetünk be, új lelki tájakon kalandozhatunk el, új szobabelsőkben nézelődhetünk messziről jövő párbeszédeket elcsípve, amelyek aztán befészkelődnek az agyunkba, s egy váratlan pillanatban biztosan felsejlenekmajd. Első elbeszéléskötete 1949-ben jelent meg Mándy Ivánnak. Tizenkét évvel azután, hogy első írását publikálta az Irodalomban. Elsőkötetes író tekintélyesebb prózai életművet nem is kívánhatna magának, mint amilyet Mándy akkor már a magáénak tudhatott. És nincs ezek között a korai írások között egyetlenegy sem, amely ne illene a teljes egészbe. A pályakezdő Mándy írói arca egy az egyben fedi a már sokat tapasztalt, termékeny író arcát. Régiúj novelláinak kötete az idei könyvhét egyik váratlan, de annál ízletesebb csemegéje. Innen üzenem Urbán Lászlónak: a Film Színház Muzsika ré- ges-régi számaiból is megmenthet egy vékonyabb kötetre való, a mozi varázsától ihletett, megsárgult lapokon várakozó karcolatgyűjteményt. Én nagy élvezettel olvasnám azokat is. Idén az identitásról tartanak szimpóziumot Szeptemberben ismét BIB ELŐZETES Jó értelemben vett szórakoztatás, életképek, finom rendezői megoldások és csapatszellem Színvonalas előadások a Jókai Napokon HORVÁTH GERGŐ Pozsony. Szeptember 6-án a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében nyitják meg a gyer- mekkönyv-illusztrációk pozsonyi biennáléját, a BIB-et. A rendezvény a maga nemében - elsősorban azzal, hogy nem kommersz - egyedülálló és világszerte elismert. Bizonyítja ezt az iránta tanúsított érdeklődés is: a BIB szeptemberben nyíló kiállításain több mint háromszáz művész illusztrációs munkásságába tekinthet be a közönség. A központi kiállítás, vagyis a gyermekkönyv-illusztrációk versenye az Sznf téri Művészetek Házában lesz látható. E bemutatót reprezentatív tárlatok egészítik ki. A Művészetek Háza központi kiállítóhelyiségében kap helyet a 2011. évi nagydíjas dél-koreai Eunyoung Cho önálló tárlata, valamint a tavalyi két Andersen-díjas művész kiállítása is. Egyikük a cseh származású, Amerikában élő Petr Sís, aki illusztrációiért, a másik az argentin María Terese Andruetto, aki irodalmi szekcióban kapott Andersen-díjat. Hagyomány, hogy az egyes biennálékon bemutatják egy- egy jelentős hazai illusztrátor munkásságát. Idén Jaroslav Vodrážka grafikusra esett a választás. Ehhez kapcsolódik az az összeállítás, amelyre olyan hazai illusztrátoroktól válogattak eredeti munkákat, akik díjat kaptak a BIB 23 évfolyama alatt. Ezenkívül a Pozsonyban székelő külföldi kulturális intézetekben is rendeznek gyer- mekkönyv-illusztációkból összeállított tárlatokat. A Bibi- ana-házban már megnyílt az a kiállítás, amely a BIB-re jelentkezett hazai művészek illusztrációiból mutat be válogatást. A BIB-hez kapcsolódva idén is rendeznek nemzetközi szimpóziumot. A tanácskozás témája ezúttal az identitás lesz, s arra keresnek majd választ, miképpen hat a globalizáció az ü- lusztrálás művészetére, (tébé) Komárom. Túl a Jókai Napok felén kijelenthetjük, hogy végre megérkezett a többek által is hiányolt fesztiválhangulat és az előadásokis méltónak bizonyulnak a jubiláló fesztiválhoz. A galántai Kodály Zoltán Gimnázium Bábcsoportja Ber- gendi Barnabás A verseny című bábjátékamind a zsűri, mind a közönség tetszését elnyerte. Rendezőjük, Mészáros Andrea a jó értelemben vett szórakoztatás nevében évről évre emeli a színvonalat. Egyedüli bábcsoportként a galántai társulat a fesztivál üde színfoltja. A komáromi GIMISz Diákszínpad és rendezőjük, Csengéi Mónika úgy döntöttek, hogy idén a történetmesélés helyett életképekkel és szituációkkal állnak a közönség elé. Tavalyhoz képest alaposan kibővült a csapat, ezért olyanok is szerepet kaphattak, akik csak idén csatlakoztak hozzájuk. Ez ugyan a színészi játékot tekintve kissé kétpólusúvá tette a Csörgess meg! című előadást, rendezőjük azonban jókor és jó helyen vetette be a zászlóvivőit, remekül adagolta a humort, a kórus pedig szerepének megfelelően teremtett koherenciát az egyes jelenetek között. Az ÉS?! Színház tavaly a végül versenyelőadássá avanzsált Elvirával mindent vitt, és olyan magasra tette a lécet, amit megugomi talán nem lehet, de amire érdemes, sőt kötelesség törekedni. A tavalyi előadás sikerét Háy János Házasságon innen és túl című tragikomédiájával nem tudták megismételni, de rendezőjük, Szabó Csilla van olyan tapasztalt, hogy finom megoldásaival az előnyös részekre tudta fókuszálni a néző tekintetét. A füleki Apropó Kisszínpad idén egy klasszikus drámát vállalt: „Színház az egész világ” címen gondolta újra Rómeó és Júlia történetét. Szvorák Zsuzsa nagyon ért a tömegek mozgatásához, de az elbeszélésnek ezzel a formájával olyan terepre merészkedett, mely némileg talán kívül esik az új társulat és az ő komfortzónáján is. A megvalósítás ugyan nem sikerült maradéktalanul, de a rengeteg ötlet és kreativitás, valamint a csapatjelleg hangsúlyozása az egyéni alakításokkal szemben az előadás pozitívumai közé sorolhatók. Az Apropó Kisszínpad (Molnár Mónika felvétele)
