Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-14 / 137. szám, péntek

6 Külföld HKH Aggasztó folyamatok Berlin. Határozottabb fellépésre szólította fel a német kancellárt Magyar- országgal szemben a Né­met Szociáldemokrata Párt (SPD) kancelláijelöltje tegnapi berlini sajtótájé­koztatóján. Aggasztó fo­lyamatok bontakoztak ki Magyarországon, ame­lyekkel kapcsolatban az Angela Merkel vezette né­met kormánynak határo­zottabban kellene állást foglalnia - mondta Peer Steinbrück egy újságírói kérdésre válaszolva. Ami Magyarországon történik, az nem fér össze „a szólás- szabadságról, a sajtósza­badságról, a nyitott társa­dalomról és a demokráciá­ról alkotott felfogásunk- kal”-tette hozzá. (MTI) Kampányszerű támadás Iránból San Francisco. Több tíz­ezer iráni felhasználó gma- il-fiókj át akarták feltörni az utóbbi hetekben, aminek feltehetőleg köze van ah­hoz, hogy ma elnökválasz­tás lesz Iránban, gyanítha­tóan megpróbálták befo­lyásolni a választópolgáro­kat - közölte szerdán a Google. A kampányszerű támadás Iránból indult ki, e-mail alapú adathalászat volt, s arra akarták rávenni a gyanútlan fióktulajdono- sokat, hogy adják meg fel­használónevüket és jelsza­vukat. A Google-nál sza­bály, hogy figyelmeztetni kell a felhasználókat az „ál­lamilag támogatott táma­dásokra és más gyanús tevékenységre”, de a cég nem nevezte meg a táma­dás elkövetőjét vagy elkö­vetőit, csak annyit közölt, hogy szemmel láthatóan ugyanaz a csoport tette, mint amelyik 2011-ben hamis digitális tanúsítvá- nyokatkészített. (MTI) Netanjahu Auschwitzban Auschwitz. A lengyelor­szági hivatalos látogatáson tartózkodó Benjámin Ne­tanjahu izraeli miniszter- elnök tegnap megnyitotta az egykori auschwitzi náci haláltábor épületeiben mű­ködő emlékmúzeum új, a holokausztnak szentelt ki­állítását. A kiállítás egyik csúcspontja a „nevek köny­ve”. Ebben a holokauszt 4,3 millió zsidó áldozatának neve van feltüntetve. Fran- ciszek Piper, az auschwitzi múzeum történésze szerint legkevesebb 1,3 millió em­bert hurcoltak Auschwitz­ba, túlnyomórészt zsidókat egész Európából (1,1 mil­lió). A haláltáborban meg­gyilkolt, elpusztult embe­rek száma legkevesebb 1,1 millió volt. (MTI) ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 14. www.ujszo.com A parlamentnek is jóvá kell hagynia a döntést a közszolgálati rádió és televízió bezárásáról Felkészült horvátok Országos sztrájk és tiltakozás aS? Görögrszág-szerte voltak tüntetések, a szervezők szerint ezeken összesen legalább húszezren vettek részt (TASR/AP-felvétel) Athén. A rendőrség ada­tai szerint több mint 12 ezren tüntettek tegnap délben Görögországban az ÉRT közszolgálati rá­dió és televízió bezárása miatt, amely megdöb­bentette a görög közvé­leményt, és bírálatokat váltott ki külföldön. Reggel ugyanezért or­szágos sztrájk kezdő­dött. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az észak-görögországi Sza- lonikiben is kétezren tüntettek az ÉRT konszern ET3 csatorná­jának székháza előtt - közölte egy rendőrségi illetékes. Or­szágszerte további tüntetések is voltak, a szervezők szerint ezek­ben összesen legalább húszez­ren vettek részt. A minisztériumok a nap fo­lyamán zárva voltak, Athénban pedig a buszsofőrök és a villa­mosvezetők is sztrájkoltak. A gö­rög belföldi légi közlekedésben is fennakadásokra lehetett szá­mítani. A két legnagyobb szak- szervezeti szövetség, az ADEDI és a GSZEE általános sztrájkra szólí­totta fel az embereket, ennek el­lenére a bankok, az üzletek és a szállodák nyitva maradtak, ahogy a metrók is tovább közle­kedtek. Az újságírók nem dolgoz­tak, ma nem jelennek meg a napi­lapok. A sajtó munkatársai addig sztrájkolnak, amíg a görög kor­mány vissza nem vonja a 75 éve működő ÉRT bezárására vonat­kozódöntését. Az állami televízió alkalma­zottai a rendelkezés ellenére az ÉRT egyik stúdiójából interneten a kialakult helyzetről szóló elem­zéseket és kommentárokat kö­zölnek. Antonisz Szamarasz konzer­vatív görög miniszterelnök koa­líciós partnereinek egyetértése nélkül határozott az állami rá­dió és televízió sorsáról. Arende- letet csak a jobboldali Új Demok­rácia párthoz tartozó miniszte­rek írták alá. A döntést ugyanak­kor a parlamentnek is jóvá kell hagynia, de nehéz lesz hozzá el­nyerni a két baloldali koalíciós partner támogatását, ezért is­mét súlyos kormányválság fe­nyeget Görögországban. Mohácsnál Budapest. Dunaszekcsőnél és Mohácsnál tetőzött a Duna vízszintje tegnap délelőtt, Bétá­nál elhúzódott a tetőzés. Baján a szennyvízhálózatba jutó víz, Tahitótfalun a folyó visszahú­zódása után a belvíz okoz gon­dot. Budapesten a korábban el­rendelt forgalomkorlátozást feloldották. Tegnap hajnaltól ismét át lehet kelni gyalogosan és kerékpárral az újpesti vasúti hídon, azaz az északi összekötő hídon. Üzemkezdettől újra megáll a 2-es metró a Batthyány téri állomáson, ezért az ottani metrópótló járat megszűnt. A Batthyány térről ismét indulnak buszok. A nagy európai árvizeket oko­zó dunai árhullám megérkezett Horvátországba. A Duna 138 ki­lométeres horvát szakaszán minden árvízvédelmi egység ké­szenlétben van. Az árhullám fo­gadására napokkal ezelőtt meg­kezdődött a felkészülés, így Horvátországban abban bíznak, hogy a védekezés sikeres lesz. A mintegy 100 kilométer hosszú töltést megerősítették, a gátakat éjjel-nappal ellenőrzik. A part menti településeken gondot leg­inkább a belvíz okoz, továbbá a kisebb mellékfolyók. (MTI) Helyi népszavazásra bocsátanák a parkot is érintő városrendezési tervet Erdogan utolsó figyelmeztetése MTI-JELENTÉS Elismernék a kisebbségek szerepét Garantálnák a nemzeti jelképek használatát Ankara. Utolsó figyelmezte­tést intézett Recep Tayyip Er­dogan török miniszterelnök tegnap az isztambuli Gézi parkban tüntetőkhöz, hogy hagyják el a területet. „Eddig türelmesek voltunk, de ennek most vége. Ez az utol­só figyelmeztetés. Apák, anyák, hozzátok el a gyerekeiteket onnan... Meg fogjuk tisztítani a parkot a rendbontóktól” - mondta a kormányfő egy anka­rai kormánypárti gyűlésen, és 24 órát adott a tüntetőknek a távozásra. „Azt tesszük, amit az isztambuli emberek akarnak, hogy tegyünk. Nem várhatunk tovább. A Gézi park nem a (terület) foglalóké, hanem az egész nemzeté” - jelentette ki. A park védelmében indult til­takozás széles körű kormányel­lenes tüntetésekbe ment át az elmúlt két héten. A rendőrség brutális fellépése miatt öt ember életét vesztette, s mintegy ötez­ren megsérültek. Erdogan visszautasította ez­zel kapcsolatban az Európai Par­lament tegnapi határozatát, amely aggodalmát fejezte ki a rendőri erő aránytalan és eltúl­zott használata miatt. „Nem is­merjük el a határozatot, amelyet rólunkhoztak. Hogyan merésze­lik ezt tenni” - kérdezte a minisz­terelnök, akit hívei ezért meg­tapsoltak. A török kormányfő megerősí­tette ugyanakkor, hogy a Beyog- lu kerület (ahol a park van), vagy egész Isztambul konzultálhat a lakossággal a terület átalakítá­sáról. „Ennek nincs törvényes akadálya” - mondta. A miniszterelnök szerdán művészekből, tudósokból és közírókból álló küldöttséggel tárgyalt Ankarában a török kormánynak arról a tervéről, hogy helyi népszavazásra bo­csátanák a Taksim teret és a Gézi parkot érintő városrende­zési tervet. AAT1-HÍR Bukarest. Az új román alkot­mány elismerné a nemzeti ki­sebbségek szerepét a román ál­lam kialakulásában, és lehetővé tenné számukra a nemzeti jelké­pek szabad használatát, miután az alkotmánymódosítást előké­szítő parlamenti bizottság elfő-' gadta tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erre vonatkozó módosító javasla­tait - közölte Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióve­zetője, a bizottság tagja. „Az első cikkelynél megmarad az, hogy Románia nemzetállamként hatá­rozza meg magát, de elismerik ál­lamalkotó tényezőként a kisebb­ségeket” - magyarázta Máté. A szövegtervezetbe bekerült egy olyan kitétel, mely szerint a nem­zeti kisebbségek szabadon hasz­nálhatják köztéren és magánte­rületen az etnikai, nyelvi és vallá­sos identitásukkal kapcsolatos nemzetijelképeiket. Haeztakité- telt a parlament plénuma is meg­erősíti, többé nem lehet korlá­tozni a székely vagy a magyar zászló kitűzését Romániában. Meghallgatnák Edward Snowdent Hongkong törvényhozói - a The Guardian szerint kiadatása évekig elhúzódhat Pekingnek egyelőre nincs mondanivalója MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Hongkong/London. Az amerikai kormány évek óta folytat hackertevékenységet Hongkong és Kína ellen - állítja öles címben tegnapi címlapján a hongkongi South China Morning Post című lap. A város törvényho­zói közül máris többen jelezték, hogy szívesen meghallgatnák az amerikai PRISM program e rész­leteit is kiszivárogtató Edward Snowdent. „Szeretném tudni, hogy mennyire kiszolgáltatottak a számítástechnikai rendszere­ink, kérdéseket tennék fel Snow­den úrnak, állításainak bizonyí­tását kérném” - jelentette ki Ja­mes To Kun-szun, a helyi tör­vényhozástagja. Snowden a vele készült legfris­sebb inteijúban dokumentumo­kat felmutatva azt állította, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM kódnevű programja kiterjed Hongkong és a szárazföldi Kína lakosaira és intézményeire is. Közlése szerint 2009 óta törik fel módszeresen a város és Kína számítógépeit. Ennek alapján To Kun-szun úgy ítéli meg: jogukvan tudni az „igazságot“, ezért meg­fontolandónak tartja Snowden meghívását a törvényhozásba. Az amerikai Központi Hírszer­ző ügynökség (CIA) és az NSA volt alkalmazottja május 20. óta tartózkodik Hongkongban, je­lenleg ismeretlen helyen, valószínűleg egy magánszállá­son. A PRISM-botrány kirobban­tója hazájában komoly belpoliti­kai vihart kavart, ügye a világ minden táján nagy figyelmet kel­tett, és vitát geijesztett, megoszt­va politikusokat és a közvéle­ményt. Pekingnek egyelőre nincs o- lyan információja, amelyet meg­osztana a közvéleménnyel azzal kapcsolatban, hogy érkezett-e kiadatási kérelem vagy bármiféle más felkérés Washingtonból Ed­ward Snowden ügyében - közöl­te a kínai külügyi szóvivő tegnapi tájékoztatóján. Pekingi diplomá­ciai körökben kétségesnek tart­ják, hogy Peking közvetlenül be­avatkozna a helyzet kezelésébe, mivel viszonyát az Egyesült Ál­lamokkal távlati szempontból kezeli, s nem szívesen vállalna fel nyílt konfrontációt ebben az ér­zékeny kérdésben. Évekig is el­húzódhatnak a jogi csatározások, ha az Egyesült Államok hivatalo­san kémé a titkos amerikai adat- gyűjtési program részleteit kiszi­várogtató egykori CIA-alkalma- zott, Edward Snowden átadását Hongkongtól - írta a tegnapi The Guardian. A baloldali brit napi­lapnak - amely a Snowden által kiszivárogtatott anyagok egyik fő közlője volt - jogi szakértők el­mondták: a 29 éves amerikai megalapozott védekezési straté­giát építhet arra, hogy a terhére rótt vétség politikai jellegű volt, akkor is, ha az Egyesült Államok bűnvádi eljárást indít ellene, és ezen az alapon kéri átadását. NSA: helyes és törvényes volt Washington. Több tucat potenciális terrorcselekményt akadályozott meg vagy segített megakadályozni az adatfor­galomnak a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) általi meg­figyelése -jelentette ki szenátusi meghallgatásán Keith Ale­xander tábornok, a szolgálat igazgatója. A tábornok, aki a botrány kirobbanása óta először szerepelt a nyilvánosság előtt, helyesnek és törvényesnek nevezte az adatforgalom múlt héten lelepleződött titkos megfigyelését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents