Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Áder János szerint az uniónak az árvízi mentésben is segítenie kellene, Robert Fico az eddig fel nem használt uniós támogatásokat mentette Meghívtuk Koszovót, de nem ismerjük el Slovakia Summit 2013 Államfők Pozsonyban (TASR-felvétel) Pozsony. Az uniós integráció elmélyítése, közös gazdasági projektek, aktuális gazdasági és politikai témák domináltak a közép-európai államfők tegnap záródó kétnapos csúcstalálkozóján, amelyre az Európai Unió elnöke, Herman Van Rompuy mellett 19 európai államfő - köztük Koszovó képviselője - is elfogadta a meghívást. ÖSSZEFOGLALÓ Míg az államfők többsége általánosságokban beszélt, Áder János magyar köztársasági elnök ezúttal is kemény kritikával illette az Európai Uniót. „Az Európai Unió nehéz pillanatokat él át, egyes tagországok állampolgárai kezdenek kételkedni, egyelőre azonban senki nem mutatott fel semmilyen alternatívával az EU-val szemben” - mondta el a rendezvény záró sajtótájékoztatóján Ivan Gašparovič szlovák államfő. Szerinte a gazdasági reformokat úgy kellene végrehajtani, hogy azok pozitív hatását minél hamarabb megérezzék az EU-tagországok állampolgárai is. Heinz Fischer osztrák elnök azt emelte ki, hogy ez volt az első olyan nemzetközi összejövetel, amelyen Szerbia és Koszovó képviselői találkozhattak egymással. Szlovákia hivatalosan ugyan nem ismeri el Koszovót, megtalálták azonban a diplomáciai megoldást arra, hogy mindkét ország részt vehessen az eseményen. A csúcs- találkozó fő témája idén a gazdasági válságot követő megújulás volt, ezért kapott meghívót Koszovó is, amelyet a hivatalos indoklás szerint ugyanúgy érintett a gazdasági válság, mint a többi országot. A meghívó persze nem jelenti Koszovó elismerését Szlovákia részéről, csupán azt, hogy bekapcsolják az országot a régió gazdasági és szociális problémáinak a megoldásába. Áder: EU-t a gátra Áder János a pozsonyi csúcson is kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Unióval szemben. A magyar államfő szerint az EU képes segíteni a bankokon és mentegetni a pénzügyi rendszert, ugyanakkor kérdéses, hogy a nemrég levonult dunai árhullámhoz hasonló esetekben hatékonyan tud-e fellépni. Áder emlékeztetett rá, hogy az elmúlt időszakban több jelentős árvizet is megélt a régió. Hozzátette: látni kell, hogy az Európai Uniónak nincs azonnal bevethető eszköze a katasztrófahelyzetek kezelésére. „Az unió szolidaritási alapja elégtelen, megfelelő eszköz nincs a kezében a katasztrófák kezelésére, kevés a pénz, lassú az eljárás és korlátozott a szolidaritási alapban lévő források felhasználása” - mondta el Áder, aki az EU szolidaritási alapjának az átalakítását javasolja. Pénz, pénz, pénz Robert Fico kormányfő és Herman van Rompuy, az Európai Unió elnöke már szerdán találkoztak, megbeszéléseik központi témája a pénz volt. Pontosabban az uniós támogatások, amelyek merítésével Szlovákiának súlyos problémái vannak. A tét 300 millió euró. Ennyi pénztől eshet el Szlovákia, ha nem sikerül meg- hosszabbíttatnia a támogatás merítésének a határidejét. Szlovákia a 2007 és 2013 közötti programozási időszakra elkülönített 11,632 milliárd eurós uniós támogatásból eddig mintegy 4,828 milliárd eu- rót, vagyis a rendelkezésre álló összeg alig 41,5 százalékát használta fel. A 2010-re és 2011-re beütemezett támogatásokból az idei év végéig még összesen 1,228 milliárd eurót kellene felhasználni. Ennek egy részével nem lesznek gondok, az említett 300 millió eurós összegtől azonban eleshet az ország. „A támogatást eredetileg az idei év végéig kellett volna meríteni, azonban már kértük, hogy a határidőt egy évvel tolják ki” - mondta el Fico. Az Európai Bizottság a múlt hónapban már egyetértett a határidő kitolásával, erre azonban még az uniós külügyminiszterek tanácsának és az uniós képviselőknek is rá kell bólintaniuk. A végleges döntést szeptemberre hozhatják meg. Fico szerdán ehhez kérte Rompuy segítségét. (SITA, TASR) RÖVIDEN Késik a Népi Platform elnökjelöltje Pozsony. Tegnap is eredménytelenül tárgyalt a közös köz- társaságielnök-jelöltről a KDH, a Híd és az SDKÚ. A megbeszélés után csupán Ján Figeí nyilatkozott, de az egyetlen konkrétum, amit mondott, hogy a nyári szünet előtt már szeretnék lezárni a témát. Az SDKU viszont pártszerveivel is jóvá akarja hagyatni a közös jelöltet, ez a folyamat viszont őszig is eltarthat. Á KDH elnöke nem árulta el, hogy párttársa, Pavol Hrušovský ott van-e a lehetséges jelöltek közt. (vps) A főiskolánál a legfontosabb, hogy közel legyen Nem az érvényesülés a fő ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában a legtöbb fiatal nem az érvényesülési lehetőségek alapján választ főiskolát vagy egyetemet. A legtöbb jelentkező számára az elsődleges szempont, hogy az iskola közel legyen a lakhelyéhez - derül ki az AKO kutatóintézet felméréséből, amely a McROY Slovakia nevű személyzeti tanácsadó cég megbízásából készült. Az eredmények egyértelműen rámutatnak a hazai munkapiacon uralkodó paradox helyzetre, hangsúlyozta Ľuboš Sirota, a McROY vezérigazgatója. „A humán diplomások közt sok a munkanélküli, de sok az olyan műszaki végzettséget igénylő munkapozíció, amelyet nem tudnak betölteni a cégek” - magyarázta Sirota. A felmérés szerint a műszaki karok hallgatói jobban figyelnek az iskola által kínált elhelyezkedési lehetőségekre, mint a humán szakok diákjai. Az iskolaválasztás döntő szempontjaként a könnyebb elhelyezkedést előbbiek 46%-a, utóbbiaknak viszont csak 24%-a jelölte meg. A humán hallgatók 14%-a ráadásul úgy nyilatkozott: iskolaválasztásuk véletlenszerűen történt (a műszakiaknál csak a megkérdezettek 5%-a mondta ezt). Nem véletlen, hogy Szlovákiában az oktatásügy termeli a legtöbb állástalant, vélekedik Sirota. „Ha a hallgatók nem az érvényesülési lehetőséget látják az egyetemben, akkor az egyetemek nem fogják érezni a nyomást, hogy kínálatukat összhangba kellene hozniuk a munkapiac követelményeivel” - tette hozzá. A McROY szerint ma Szlovákiában a diplomások harmada olyan munkapozíciót vállal el, amelyhez középiskolai végzettség is elegendő. A felmérésben 600 diákot kérdeztek meg, 12 hazai karról. (vps, TASR) Egyedüli jelöltként indul a jövő heti főügyészválasztáson, amit az ellenzék bojkottálni fog Jaromír Čižnár lett a Smer főügyészjelöltje ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hivatalosan is Jaromír Čižnár a Smer főügyészjelöltje. A parlamentben tegnap Róbert Madej, az alkotmányjogi bizottság elnöke adta le a jelölést. Čižnár szakmai és erkölcsi szempontból is megfelelő a posztra, mondta Madej. „Van benne hajlandóság arra, hogy a dolgokat jó irányba változtassa” - állítja a Smer képviselője. Čižnár februárban azt mondta, addig nem hajlandó indulni, amíg az Alkotmánybíróságon el nem rendeződik a 2011-ben főügyésszé választott Jozef Čentéš ügye. Hogy most miért döntött mégis az indulás mellett, Madej szerint tőle kell megkérdezni. „Semmilyen törvényi akadálya nincs az új főügyész megválasztásának” - mondta Madej, hozzátéve, hogy az ügyészek tanácsa is Čižnárt ajánlotta. A parlamentben Čižnár neve már azelőtt felmerült, mielőtt az ügyészek tanácsa februárban őt ajánlotta volna, emlékeztet .Lucia Žitňanská. „Ha hezitált volna, akkor a Smer nem jelenti be a múlt héten a főügyészválasztás időpontját” - hangsúlyozta az SDKÚ képviselője. Szerinte Robert Fico mindenképpen saját főügyészt akar, hogy ellenőrzése alá vonhassa a bűnesetek kivizsgálását. Čižnár és Fico csoporttársak voltak a Komenský Egyetem Jogi Karán. A Smer által jövő kedden megválasztásra kerülő főügyész legfeljebb két és háromnegyed évig lesz posztján, jelentette ki Dániel Lipšic. A NOVA elnöke szerint ha sikerül kormányt váltani, biztosan lecserélik.,A főügyészt jelenleg nem a parlament választja, hanem a milliárdosok, akik büntetlenséget szeretnének biztosítani maguknak” - vélekedik Lipšic. Az ellenzéki pártok nem vesznek részt a jövő keddi választáson, (vps, TASR) Kitálalt az újságíróknak a katonai hírszerzés gyakorlatáról az egykori hadnagy, Katarína Svrčeková Félelem és rettegés a titkosszolgálatnál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rágalmazásnak, megfélemlítésnek és diszkriminációnak volt rendszeresen kitéve munkahelyén, a katonai hírszerzésnél (VSS) annak egykori hadnagya, Katarína Svrčeková. Saját bevallása szerint azért, hogy még véletlenül se jussanak nyüvánosságra információk a VSS-en belüli visszaélésekről. Svrčekovát tegnap Ľubomír Gaiko (SaS) volt védelmi miniszter mutatta be az újságíróknak. „Semmilyen információm nincs és soha nem is volt a VSS- nél folyt visszaélésekről. Roman Mikulec (a VSS főnöke volt Galko idejében, ő indított vizsgálatot a szóbán forgó visszaélésekről - a szerk. megj.) barátnője vagyok. 2002-ig rendesen végeztem munkámat a titkosszolgálatnál, de aztán hihetetlen nyomásnak voltam kitéve, rajtam keresztül próbálták lejáratni Mikulecet” - mondta Svrčeková. Több rendkívüli biztonsági átvilágításon kellett átesnie, ahol saját bevallása szerint káromkodtak rá, agresszívak voltak vele. „Nem rólam, hanem Mikulecről próbáltak a lehető legtöbb információt megtudni. Azzal vádoltak meg, hogy lakást vett nekem, holott ez nem volt igaz, »mocskos cafkának« neveztek, és tán ez volt a legenyhébb kifejezésük” - szögezte le Svrčeková. Ezek után akkori főnökénél, Róbert Tiben- skýnél akart panaszt benyújtani, aki viszont figyelmeztette, hogyjobb lesz, ha hallgat. Ó ennek ellenére elküldte a panaszt, mire megüzenték neki, hogy a katonai hírszerzésnél már csak újságot fog olvasni és kávét főzni. Végül olyan osztályra sorolták, amelyen soha nem is dolgozott, s adminisztratív munkát kellettvégeznie. Martin Glváč (Smer) miniszter abszurdnak tartja Svrčeková kijelentéseit, állítja, az egész titkosszolgálati botrány csak Galko miatt van, aki alkalmatlan embereket juttatott a szolgálatba, biztonsági átvilágítás nélkül, (dem, SITA)
