Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-14 / 137. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 14. Közélet-hirdetés 3 A szociális ügyi tárca elképzelése szerint nem adják majd ingyen a segélyt, kérdés, lesz-e elég munka Dolgozni kell majd a segélyért Kézzel varrják a márkás cipőket a munkanélküliek Gyetvában. Jut mindenkinek? (Ján Krošlák-fotó Pozsony. Másfél hónappal a foglalkoztatási törvény hatályba lépése után, amely több ponton is a munkanélküliek rovására módosult, a szociális, munka- és családügyi minisztérium újabb borsot tör a szociális segélyen élők orra alá: hamarosan már a munkanélküli-segély sem lesz automatikus, hanem csak annak fizetik ki, aki közhasznú munka keretében ledolgozza. ÖSSZEFOGLALÓ Idén májusig néhány szociális juttatás szinte automatikusanjárt, csak bizonyos formális feltételeket kellett teljesíteni. Május 1-jétől azonban egy-egy támogatás megszerzése hosszú bürokratikus folyamat lehet, és a végső szót a munkaügyi hivatalban működő foglalkoztatási bizottság mondja ki. A minisztérium szerint erre azért volt szükség, hogy a foglalkoztatási támogatásokat ne kapja meg bárki, csak azok, akik valóban tudnak vele élni. Már a módosítás elfogadása előtt sokan figyelmeztettek: elszaporodhat a protekció, a korrupció és az illegális munkavállalás. Enyhítés után szigorítás? Májustól ugyanis a munka- nélkülieknek nem kell havonta jelentkezniük a munkaügyi hivatalban, ami viszont lehetővé tette számukra, hogy már a nyári idénymunkák alatt többen vállalhassanak feketén munkát külföldön. A szaktárca most a feketézés ellen próbál harcolni, és a legújabb elképzelés szerint noha májustól nem kell hetente vizitálni a hivatalokban, a szociális segélyért legalább heti 8 órát le kellene dolgozni a község javára. Jelenleg például az állam egy egyedül élő munkanélkülinek havonta 60,50 euró szociális segélyt fizet, és ha többet szeretne, jelentkezhet ún. aktivációs munkára (jelenleg ez hetente legalább 10 óra), amiért utólag további 63,07 euróra számíthat. A minisztérium elképzelése szerint a jövőben az alapsegély - a 60,50 euró - sem lesz „ingyen”, az aktivációs segélyhez hasonlóan ezért is meg kell majd dolgozni. Utcaseprők nem kellenek A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) örül is, meg nem is a javaslatnak. Mindenkiből ugyanis nem lehet utcaseprőt csinálni, és a magas munkanélküliséggel küszködő régiókban nem tudnak majd megfelelő munkát biztosítani, ha viszont a munkavégzéshez kötött segélyt nem fizethetik majd ki, sok családnak a jelenleginél is komolyabb egzisztenciális problémái lehetnek. ,A munkanélküliek foglalkoztatását ésszerűen el kell majd osztani az önkormányzatok és az állam között” - reagált az elképzelésre Jozef Dvonč, a ZMOS elnöke. Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (FI) elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy egy kicsi falu polgár- mestere - attól való félelmében, hogy legközelebb nem választják újra, majd szemétszedésre kényszeríti szavazóit. ,Arról nem is beszélve, hogy a kerületi városokban már vettek drága takarítógépeket, amivel azonnal emelték a munkanélküliséget, mert fölöslegessé váltak az utcaseprők” - jegyezte meg érdeklődésünkre Páleník. Ugyanakkor a probléma elegánsan orvosolható, persze ha akarják. „Létezik sok állami vagy félállami intézmény, melyek sok mindent nem végeznek el, pedig jó lenne. Elég a mindenféle erdészeti cégekre gondolni, melyek nem takarítják a turistaösvényeket, kerékpárutakat, amivel gátolják a turizmus beindulását. Új kerékpárutakat lehetne építeni, ha bizonyos pénzeket átcsoportosítanának, a munkanélkülieket is bevonnák a munkába, az állam szempontjából nem is lenne olyan drága” - részletezte lapunknak Páleník. Az előző kormány például néhány várat is a munkanélküliek segítségével újított fel. A szaktárca konkrétumokat még nem árult el, ugyanis az egész szociális rendszert át akarják alakítani, s a több törvénymódosítást magába foglaló elképzelést majd egyszerre vázolják, nyilatkozta Michal Stuška a szociális ügyi minisztérium szóvivője. Rossz a rendszer Páleník szerint a szociális rendszerre valóban ráfér egy alapos reform. „Több támogatás - például a lakhatási vagy az egészségi ellátáshoz való 2 eurós hozzájárulás - rendszere ugyancsak rosszul van beállítva. Változtatni kellene a családtámogató ellátásokon is. A középiskolai szociális ösztöndíjat például de facto fél évre fizetik, vagyis a tanulmányi eredmények romlása és javulása közötti reakciós idő nagyon hosszú, az esetleges változásokra azonnal kellene reagálni, hogy az ösztöndíjnak nevéből kifolyólag valóban ösztönző hatása legyen” - tette hozzá az FI elnöke, (sza, pr) A szociális segély összege Egyedül élő felnőtt 60,50 euró Egyedül élő felnőtt, legfeljebb 4 gyerek 115,10euró Egyedül élő felnőtt, több mint 4 gyerek 168,20 euró Felnőtt pár 105,20 euró Felnőtt pár, legfeljebb 4 gyerek 157,60 euró Felnőtt pár, több mint 4 gyerek 212,30 euró VILLÁMINTERJÚ Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet elnöke Jó ötletnek tartja, hogy a munkanélkülieknek le kelljen dolgozniuk a segélyt? Elvileg egyetértek azzal, hogy a szociális segélyeket bizonyos mértékig érdem szerint kellene kifizetni, miközben a gyakorlatban érvényesíteni kellene, hogy aki többet dolgozik, az több jutalmat is kapjon. A legnagyobb probléma az, hogy kifogja eldönteni, ki igyekezik és ki nem, hogy ki érdemli meg a segélyt, és ki nem, hogy kinek adnak munkát, és kinek nem. Közmunkaprogram ma is létezik. Lehet erre építeni? Igen, ma is léteznek aktivációs munkák, de ez rosszul működik, s egyáltalán nem érvényes, hogy aki jobban igyekezik, az többet is kap. Manapság elég, ha valaki formálisan megjelenik, aláírja a jelenléti ívet, megkapja a maga 62 euróját. Hallottunk olyan esetről, hogy valaki totál részegen ment dolgozni, s arra a napra nem akarták neki kifizetni az aktivációs segélyt, ezért nem engedték meg, hogy aláírja a jelenléti ívet. Csakhogy ennek az a hátulütője, hogy akkor nem kapja meg az egész havi összeget, úgyhogy az illető utána próbálta valahogy elsimítani a dolgot. Félő, ugyanez lesz majd a munkanélküli-segélyek ledolgozásával is, és ha csak egyetlen emberen - minden bizonnyal a polgármesteren -fog múlni, kinek adnak munkát, és kinek nem, abból további problémák fakadnak. A visszaéléseket sem lehet kizárni. Sajnos a múltban előfordult már, hogy egy-egy polgármester az aktivációs munkáért járó jutalommal vásárolt magának szavazatokat. Ön szerint mi a megoldás? Például az inkluzív piac. Ez azt jelenti, hogy a községek a munkanélküliekkel standard munkaviszonyt létesíthetnének, ami alapján még pluszpénzt is adhatnának. Erre jelenleg nincs lehetőség, de arra sincs, hogy aki rosszul dolgozik, kevesebbet kapjon. Ha manapság egy felvilágosult polgármester objektiven látja, hogy néhányon tényleg igyekeznek, és megérdemelnének nagyobb jutalmat, sajnos nincs miből több pénzt adnia. Mi lesz, ha semmilyen munkát nem tudnak adni a munkanélkülinek? A rendszert rugalmasabbá kellene tenni úgy is, hogy a munkavégzést nem kellene községhez kötni, a segélyt több helyen, akármelyik cégnél, távolabbi régióban is le lehetne dolgozni, mert ahol 500 munkanélküli van, és reálisan mindössze 50-nek tudnak valamilyen tevékenységet biztosítani, a 450 vajon hogyan fogja ledolgozni a segélyt? Vagy ők nem kapnak segélyt? Talán megkapják munka nélkül? Mit szól majd hozzá az az 50, akinek ugyanazért a pénzért dolgoznia kellett? De lehet, hogy a szomszéd faluban, járásban vagy akár Pozsonyban már hasznosak lehetnének. A segélyek munkához való kötésével visszaszorítható a feketemunka? Hatékony ellenőrzés esetén igen, de ha az egészet az aktivációs munkákhoz hasonlóan fogják megvalósítani, vagyis ha a jelenléti ív lesz a legfontosabb, akkor nem valószínű pozitív változás, mert az egész azon az egy emberen múlik majd, aki a jelenléti ívet ellenőrzi. Utólag szinte lehetetlenség bizonyítani, hogy egyesek mikor írták oda a nevüket a papírra. Sok feketéző egy-egy hétre megy, de a hétvégén aláírhatja magát, s utána megint visszamegy külföldre. Intézetünk azt javasolja, hogy az összeg kifizetését ne a jelenléti ívhez kössék, hanem teljesítményhez, az elvégzett munkához és főleg ahhoz, hogy a munkaadó elégedett-e a munka minőségével. Minden normális munkaviszonyban ha az alkalmazott nem dolgozik vagy rossz munkát végez, fegyelmi eljárás indulhat ellene, elbocsáthatják, levonhatják a fizetéséből. A szociális segélyek - főleg a munkanélküli-segély - megítélésekor azt is figyelembe lehetne venni, kit miért bocsátottak el. Aki súlyos fegyelmi vétség miatt vált munkanélkülivé, nem érdemel ugyanannyi segélyt, mint az, aki önhibáján kívül, például átszervezés miatt került az utcára, (sza) Az évközi infláció áprilisban mindössze 1,7%, a pénzromlás az év első öt hónapjában 2% volt Egyre lassabban nőnek az árak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A magas munka- nélküliség és a stagnáló bérek miatt a lakossági fogyasztás rendkívül alacsony szinten van, ami az árakon is meglátszik. Az alacsony kereslet miatt ugyanis a kereskedők ezeket nem emelhetik olyan mértékben, mint korábban. Míg 2011-ben csaknem 4, tavaly pedig 3,6 százalékkal nőttek az árak, a statisztikai hivatal tegnap kiadott jelentése szerint az idei év első öt hónapjában az átlagos drágulás 2 százalékos volt, áprilisban évközi szinten 1,7%-kal nőttek az árak. Az egyes termékek és szolgáltatások között azonban jelentős különbségek vannak. Az oktatással összefüggő kiadásokra például a lakosság idén májusban 7 százalékkal volt kénytelen többet költeni, mint egy éve, 4,4 százalékkal drágult az élelmiszer is, és több mint 2 százalékkal az alkohol és a cigaretta. Egyedül a közlekedés lett olcsóbb, ez is csak 1,6 százalékkal. Az inflációt csökkenti néhány külső tényező is, viszonylag alacsonyak például az energiaárak a világpiacon. Elemzők az infláció további csökkenésére számítanak. „Nyár végére 1% alá eshet vissza az infláció” - véli Ľubomír Krošlák, az UniCredit bank elemzője. Alacsony inflációval számol a pénzügyminisztérium is. A héten kiadott friss előrejelzése szerint Szlovákiában idén éves szinten 1,7 százalékos pénzromlásra számíthatunk. (SITA, mi) I I SZOMBATON! Varró Dán iel költő SZQMBÍH1 VENDÉG Kérdések és válaszok! ■50
