Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-06 / 130. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 6. www.ujszo.com mmmmm Bosszú a brit katonáért London. Kiégett tegnap egy londoni mecset és iszlám kulturális központ, amelyet ismeretlen tettesek felgyújtottak. Az incidenst a Scotland Yard terrorelhárító ügyosztálya vizsgálja. Ez az utóbbi évek legsúlyosabb támadása a brit fővárosban valamely iszlám vallási intézmény ellen. Az északlondoni Muswell Hill negyed főleg Szomáliái bevándorlók által használt, Al- Rahma Islamic Centre nevű központja teljesen megsemmisült. Az épületegyüttes falára az EDL betűket mázolták. Ez az English Defence League nevű, főleg iszlámellenes megmozdulásairól ismert szélsőjobb- oldali csoportra utal. Iszlám elöljárók szerint a támadás válasz lehetett arra a gyilkosságra, amelynek áldozata egy brit katona volt. Két nigériai származású muszlint merénylő május végén ölte megbrutális kegyetlenséggel Lee Rigbyt. A támadók a járdára felhajtva elütötték, majd késekkel és húsvágó bárdokkal összekaszabolták, és a lefejezett holttestet az úttestre dobták, több száz járókelő szeme láttára. (MTI) Jansa két évet kapott Ljubljana. Bűnösnek találta tegnap a ljubljanai bíróság a korrupcióval vádolt Janez Jansa volt szlovén kormányfőt és két év börtönre, valamint 37 ezer euró pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, Jansa várhatóan fellebbezni fog. A vád szerint az ellenzék jelenlegi vezére 2006-ban miniszterelnökként kenőpénzt fogadott el a Patria finn hadiipari cégtől egy 278 millió euró értékű szerződés fejében. Finnországban hat személy ellen folyik per a Patria szlovéniai fegyverügylete miatt, egy ausztriai bíróság pedig már elítélt egy osztrák állampolgárt ugyanebben az ügyben. (MTI) Rice felfelé bukik Washington. Lemond Tom Doniion nemzetbiztonsági tanácsadó, Barack Obama elnök Susan Rice ENSZ-nagykövetet nevezi ki utódj ául - közölték fehér házi források. Ezt a kinevezést a szenátusnak nem kell megerősítenie. A döntés várhatóan heves politikai vitákat vált ki, Rice-t ENSZ- nagykövetként tett, a kelet- líbiai Bengáziban működő amerikai képviselet elleni terrortámadással kapcsolatos nyilatkozatai miatt a republikánusok agyonbírálták. (MTI Külföldi civil szervezetek munkatársait ítélték börtön- és pénzbüntetésre Kairóban - amerikai és német felháborodás Egyiptom hatalmas botrányt okozott Robert Becker (balra), aki szolidaritásból a börtönt választotta (TASR/AP-felvétel) Kairó/Washington/Berlin. Negyvenhárom olyan embert ítéltek börtönbüntetésre Kairóban, akik külföldi társadalmi szervezeteknek dolgoznak. Az elítéltek közül 16-an egyiptomiak, 16-an amerikaiak, 11-en pedig más országok, köztük Németország, Norvégia, Szerbia, Jordánia és Libanon lakosai. ÖSSZEFOGLALÓ A 43 elítélt közül 27 külföldi állampolgár, a legtöbbjüket távollétükben ítélték szabadság- vesztésre és pénzbüntetésre. John Kerry amerikai külügyminiszter azonnal közölte, az USA nagyon aggasztónak tartja az ítéleteket és a büntetési tételeket. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács közleménye szerint a bíróság döntése aláássa az egyetemes emberi jogok védelmét és megkérdőjelezi az egyiptomi kormány elkötelezettségét a civil társadalom fontos szerepének támogatása mellett. Berlinben a külügyminisztériumba rendelték az egyiptomi nagykövetet. „Érthetetlen, hogy büntetőjogi eszközökkel üldözzék olyan német politikai alapítványok munkatársait, amelyek világszerte a demokrácia és a jogállam ügyének előmozdításán dolgoznak a német kormány teljes támogatásával” - hangsúlyozta Emily Haber német külügyi államtitkár. Az egyiptomi vád szerint az elítéltek engedély nélkül működtettek civil szervezeteket és törvénytelenül kaptak anyagi támogatást külföldről. Tizenöt amerikait - köztük Ray LaHood amerikai közlekedési miniszter fiát - a távollétükben ítélték ötöt év szabadságvesztésre. Előzőleg az amerikai kormány fejenként 330 ezer dollárt fizetett azért, hogy elhagyhassák az arab országot, miután 2012 januárjában a kairói repülőtéren feltartóztatták őket. A tíz másik külföldi állampolgár is öt évet kapott. Két külföldit - egy amerikai és egy német állampolgárt - két év börtönre ítéltek, ők őrizetben vannak. Egyikük Robert Becker, az amerikai kongresszus által finanszírozott, szerte a világon a demokratikus intézmények kiépítését segítő Országos Demokrata Intézet (NDI) volt alkalmazottja. Ő úgy döntött, Egyiptomban marad, a szintén vád alá helyezett egyiptomi kollégái iránti szolidaritásból. A letartóztatásban lévő német nő a Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa. Felháborító továbbá: a bíróság a börtönbüntetésen felül átszámítva fejenként 143 dollár pénzbüntetésre ítélte mind a 43 civilt, és elrendelte az érintett amerikai nonprofit szervezetek - az NDI mellett a Nemzetközi Republikánus Intézet, a Freedom House és egy újságíróképző központ - egyiptomi irodáinak a bezárását, valamint e csoportok vagyonának lefoglalását. A 2012 februárjában indult bírósági eljárás súlyos diplomáciai feszültséget okozott az USA és - az iszlamista államfő meg az iszlamista többségű törvényhozás vezette - Egyiptom viszonyában. Washington figyelmeztette a kairói vezetést, hogy az eset miatt visszatarthatja az Egyiptomnak folyósított évi 1,5 müliárd dolláros amerikai segélyt. (MTI, ú) Erdogan tart a közösségi oldalaktól, mert nem tudja őket ellenőrizni Levadásszák a twitterezőket ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. A törökországi Izmirben őrizetbe vettek legkevesebb 25 embert, mert a hatóságok szerint a Twitteren megtévesztő üzeneteket terjesztettek a napok óta tartó kormány- ellenes tüntetésekről - jelentette az Anadolu állami hírügynökség. Tucatnyi további gyanúsítottat még.keresnek a hatóságok a nyugat-törökországi nagyvárosban. Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) egyik helyi képviselője, Ali Engin szerint az érintettek ellen tüntetésre buzdításért indítottak eljárást. A DHA hírügynökség azt írta, az elmúlt öt napban a bloggerek az internetes közösségi oldalakon „felkelésre bujtogatták a népet, és propagandát folytattak”. Recep Tayyip Erdogan kormányfő a társadalomra leselkedő legnagyobb fenyegetésnek nevezte a közösségi oldalakat. A rendőri túlkapások nyomán ugyanis a Twitter lett a legfőbb információforrás. A török média, amely nagyobbrészt az iszlámbarát konzervatív kormányhoz közeli konglomerátumok kezében van, túl óvatosan tudósít megmozdulásaikról. Ezzel szemben az internetes oldalakon futótűzként terjedtek a tüntetésre való felhívások. Egyébként tegnap éjszaka is több ezren tüntettek Isztambulban és Ankarában a kormány politikája ellen, a rendőrség ismét könnygázt és vízágyúkat vetett be ellenük. A kormány bocsánatkérése és ígéretei sem győzték meg őket: Isztambulban a két fő rivális focicsapat, a Besiktas és a Fener- bahce szurkolói együtt követelték Erdogan lemondását. Török orvosok szerint már több mint 1700-an sebesültek meg, s két haláleset is történt. Az isztambuli és áz ankarai rendőrfőnök elbocsátását kérték tegnap a kormánytól a tüntetők képviselői a rendőri túlkapásokra hivatkozva. A tiltakozók egy csoportja Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettessel találkozott Ankarában. A kizárólag a civil szféra tagjaiból álló társaság szóvivője, Eyüp Mum- cu elmondta, átadták követeléseik listáját Arincnak. Ebben azt kérik a kormánytól, hogy engedjen el minden, a mozgalom kezdete óta őrizetbe vett tüntetőt, vesse el a Taksim tér vitatott átépítési tervét és tartsa tiszteletben a szólásszabadságot. (A tér fáit azért akarják kivágni, mert Erdogan üzletközpontot és mecsetet akar ott építtetni.) Emellett azt várják a rendőröktől, hogy ne használjanak könnygázt a tütakozók ellen. Eközben hackerek Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök hivatalából származó elektronikus levelezésekhez jutottak hozzá. Egy kormányzati illetékes megerősítette a hírt, és közölte, hogy a feltört e-mail fiókok tulajdonosait leválasztották a hálózatról. (MTI, TASR, ű) Isztambul. Londoni elemzők szerint a zavargások a turizmusból eredő bevételeket is visszavethetik éppen a nyári szezonban, márpedig az idegenforgalom a török gazdaság kulcsfontosságú bevételi forrása. (TASR/AP-felvétel) Kollektív cybervédelmet akar a NATO Eltökélt támogatás MT1-H1R Brüsszel. Resolute Support, azaz Eltökélt támogatás lesk a neve annak az új, NATO- vezetésű afganisztáni nemzetközi missziónak, amely az ISAF- erők 2014-es kivonása után ki- jképzést, tanácsadást és egyéb támogatást fog nyújtani a középázsiai ország erőinek. Ezt tegnap Anders Fogh Rasmussen NATO- főtitkár jelentette be, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után. Az új küldetés létszámát egyelőre nem határozták meg, elfogadták azonban a misszió koncepcióját, amelynek részelemeit az elkövetkező hónapokban véglegesítik. Az ülésen az afgán védelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy a jövő tavasszal esedékes afgán elnökválasztás tisztességes és átlátható lesz. A miniszterek előző nap úgy döntöttek, a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédését - a „cyber defence” témakörét - a NATO kollektív védelmi erőfeszítéseinek szerves részévé kell tenni. A NATO történetében most először szenteltek önálló ülést a számítógépes védelemnek. Szinte biztos: Aszadék szaringázt vetettek be Kuszeir a kormányerőké összefoglaló Damaszkusz. A Szíriái kormányerők és a libanoni síita Hezbollah teljes ellenőrzésük alá vonták a stratégiai fontosságú Kuszeirt a libanoni határ közelében fekvő város három hete tartó ostroma után - jelentette tegnap az állami televízió. Ezt gyakorlatilag a felkelők is elismerték, azzal, hogy még harcolnak érte. A város elleni döntő támadás hajnalban kezdődött, a kormányerők felszámolták a felkelők maradék ellenállási gócait, sok lázadót megöltek, sokat foglyul ejtettek. Szélűn Idrisz, a Szabad Szíriái Hadsereg (FSA) tábornoka korábban még azt mondta, harcosaik készek arra, hogy a Hezbollah tagjait üldözve a konfliktust átvigyék Libanonba. A síita szervezet a tábornok szerint „betört” Szíriába, és Libanon semmit sem tett, hogy ezt megakadályozza. Eközben egyre bizonyosabbá válik, hogy Szíriában vegyi fegyvert vetettek be, habár az még nem világos, hogy melyik fél. London ismét hallatta hangját az ügyben. A brit kormány szóvivője a franciákhoz hasonlóan tegnap azt közölte, hogy Szíriából származó, nemrégiben beszerzett élettani minták tanúsága szerint szaringázt alkalmaztak a Szíriái konfliktusban, és nagyon valószínű, hogy a vegyi fegyvereket Bassár el-Aszad elnök kormánya vetette be. A BBC értesülése szerint vér- és vizeletmintákról van szó. A francia kormányszóvivő megerősítette: Párizs nem hoz egyoldalú döntést fegyveres beavatkozásról Szíriában a vegyi fegyverek raktárainak megsemmisítése céljából. „Mostantól a nemzetközi közösség lép” - fogalmazott Najat Vallaud-Bel- kacem a tegnapi kormányülés után. Jelezte, hogy Laurent Fa- bius külügyminiszter John Kerry amerikai és William Hague brit kollegájával, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral egyeztetett a Szíriái helyzetről. (MTI, ú)
