Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-31 / 125. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 31. Kertészkedő 19 A korai cseresznye koronájában már a múlt häen lehetett böngészni, ma már szedhető lesz válogatás nélkül A visszatért csicsóka. - A málnásnak mennie kell! - Érik az eper. A borsó. - A zelleré a pálma Háztáji helyzet június elején Virágzik a bodza, érik a cseresznye, kell ennél több? A kertésznek nem. CSANDA GÁBOR Csak aki evett már maga szedte cseresznyét cseresznyefán, az tudja, mi az igazi csemege. És tudja azt is, a fa túlsó oldalán önfeledten falatozó rigó láttán, hogy nincs természetesebb dolog a világon, mint fáról gyümölcsöt szedni, nem kosárba (abba is, persze, másként hogyan s mivel vagy milyen alapon térne haza családjához boldogan), hanem szájba. A madárpottyantá- sos leveleket félre kell ugyan haj - tani, sőt sok szem fehéren szür- kéllik meg szürkén fehérük ég és föld madarainak trágyájától, de hát ez is rendben van, a természet rendjében benne van ez is. Hanem a bodza, hanem a bodza, valami csodálatos! Még annyi apró és sokféle rovar meg bogár, ami egy-egy virágába szorul! Illatos is, szép is. Hátul, a kert és az óriás bodzabokor hátsó részén kannával kezében tépi a kertész a virágot meg a lombot - ezúttal mindkettő a komposzt- ra kerül, ahogy azt még a hideg téli napokon megálmodta és eltervezte. És nini, épp itt, a bodza rejtekében vészelte át több év telét a csicsóka - amit több éve nagy fáradsággal kiiktattunk a háztáji kertészetből, annyira nem volt keletje. Azóta meg sajnáljuk, szegény csicsóka, még a neve is, hát mit vétett, hogy így elfordultunk tőle? S milyen alapon: mert nincs cukorbeteg a családban? (Az nem elegendő alap.) Hanem ha már ide, a kerítés mögé képes volt természetéből adódóan és illegálisan átkapaszkodni, akkor visszük is haza, vissza a kertbe, s eztán majd vigyázunk rá, hogy se ki ne vesszen, se el ne kóboroljon. Kis apró, hoportyagos gumói majd megint akkora szárakat hajtanak, hogy a legnagyobb bam- busznád-kereskedő is megirigyelheti őket. De bizony a veteményesben millió a munka, akárhonnan nézzük is. Kéken virágzik a burgonya, amit nálunk krumplinak hívnak, piroslik a szamóca, amit meg epernek. Szedhető a borsó, A ropogós cseresznyére ismét rátaláltak a madarak - soha még ennyi rigó nem nyüzsgőit a kertben, örülünk nekik is Két hete ilyen képet mutatott a korai cukorborsó, most már szedhető - hüvelyestől fogyasztjuk Peckes répasorok, komposzt a sorok közt. A ritka kelésű helyeket növendék cékla tölti ki (Képek: Új Szó/Kertészkedő) a saláta. A répát kell ritkítani, legalábbis az egyik sort biztosan. Hullajtja magját a snidling, majd két hónap virágzás után: a méhek, poszméhek és más hasonló szárnyas zümmögő rovaroknak eleddigezvolta kedvenc helyük, de most már a levendulára tértek át. Igaz, a mindenfelé virágzó törökszegfűnek is örülnek. A vakond persze garázdálkodik, püpos csatornái be-behá- lózzák a palánták közét, mintha roppant nagy fák gyökerei nyomnák alulról. Demittehetaz ember, ha a vakond is jól érzi magát a kertjében. A kidőlt vagy menthetetlen haszonnövények helyére újak kerülnek: hol a kert-, hol meg a házszomszéd hoz hol ezt, hol azt, virágpalántát vagy gumót, káposztát és karalábét, ezeknek, érdekes, még mindig akad hely a kertben. Szépen mutatkozik a málna is, nem csoda, ennyi eső után, de idén utoljára, mert mennie kell, ez is eldőlt még a télen: eleve semmi keresnivalója nem lett volna a fa alatt. Ha már fa alatt, akkor sóska, a jelek szerint nagyon szereti a fa alját. De a majdan megüresedő málnás helyét előbb alaposan felássuk, aztán trágyázzuk-végre jobb sora lesz ennek az évekig szipolyozott területkének (hihetetlen, mennyire kimeríti a földet a málna). Még egy pillantás a sorok közé: igen, nem vitás, a zeüeré a pálma, szemmel láthatóan sokkal gyorsabban nő és gyarapszik, mint bármelyik más szomszédja. Legföljebb a paradicsom versenyezhetne vele, de hát a futóparadicsom eleve több kategóriával magasabb sporttárs. S ha már pontozunk, akkor bizony a paprika kullog a sor végén; sajtónyelven szólva: ha most volnának választások, nem ugomá át a szükséges küszöböt. Egyszerűen megállt, beállt a maga kis virágos-bimbós zömök állapotába, s meg se moccan. Ami, tekintve a mostani hőmérsékletet, nem csoda. Egyáltalán az a csoda, hogy ilyen derekasan állja ezt a nem neki való időt. Na majd, ha megint nyárra fordulnak a napok, eljön a paprika ideje is. Egyébként is az a fajta szabadföldi palánta, amelyikben csakbízni lehet. KERTPATIKA Hamvas szilva-levéltetű ÚJ SZÓ-HÍR Különösen alakul a május vége és a június eleje, kissé az enyhe kora tavaszt, semmint a nyárelőt idézi: a napos órák száma átmenetileg csökkent - a tetveké nem. A képen a hamvas szilva-levéltetű. A levél fonákét elborító telep szívása látszatra nem okoz jelentős torzulást, csak a levél enyhe meggörbülé- sét, kanalasodását. A nagyobb bosszúság később jön: a lombozatot fényes, ragadós bevonattal borító mézharmat formájában, majd másodlagos kártételként megjelenik a korompenész is, mely rontja a levelek asszimilációs tevékenységét, a gyümölcs elsatnyulásához és a fák jelentős tápanyagveszteségéhez vezet. A szokásos rovarölővel (Bi 58 EC Nové) szemben az áztatott csalánlevélből házilag készült permet is elpusztítja őket - folyamatosan védekezzünk ellenük. (g) (Kép: Új Szó/Kertészkedő Jó szomszédom negyven tyúkja harminchetet toj naponta - ami így, versszerííen szólva költői túlzásnak tűnhet, valójában azonban tényleg így van: tojnak, elképesztő ütemben. Persze, jó dolguk van: szemben, takarmányban sosincs hiány, hozzá alkalmankéntfőtt krumpli, mondja gazdájuk, hogy nem kell puhára főzni, azt szeretik, ha vagdoshatják a csőrükkel, egybe-egybe belevájnak, s szaladnak vele, a többi meg utána... Saláták színeváltozása. Balról jobbra, föntről lefelé: az április 28-án kiültetett palánta; a május 7-i fejlődési szakasza; ugyanez a fej május 12-én; végül a május 25-i állapot. A tenyészidő a palántázástól a szedésig pontosan egy hónapig tartott
