Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-31 / 125. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 31. www.ujszo.com 20 Kertészkedő Hogyan tartsuk meg sokáig a cserjék életerejét Lágy és fás szárnak virágzás utáni ápolása ÚJ SZÓ-HÍR A tavasszal virágzó lágy vagy fás szárú növényeket tavasszal, virágzásuk után kell metszeni. Sokuk csak virága színével gyönyörködtet, mások az illatukkal is. Ha vázába metszünk belőlük, félig-meddig már megtettük, ami további egészséges fejlődésükhöz szükséges. De ennél valamivel több is kell. A magasba törők (például az orgona) vagy a visszahajtó szárnak (például a gyakorta aranyesőnek nevezett aranyfa; Forsy- thia) most alakíthatók: metszés híján felkopaszodnak, csak a legfelső hajtások végén virágoznak. Mindkettőből, az orgonából és az aranyfából is nevelhető törpe bokor, magas szélfogó sövény és szépen formált fa. A legfontosabb az elöregedett, vastag, többéves meddő fás részek tőből való eltávolítása: az orgonát fűrészelni kell, az odvas aranyfaág kitörhető. Egyszerű metszési módszer: minden második friss hajtást meghagyunk: ezek fognak jövőre virágozni, minden továbbit a legalsó oldalhajtásig vagy rügyig visszametszünk: ezek fognak elágazni - jövőre pedig fordítva. Eltávolítjuk az elnyüt virágzatot, különben magot nevel, s terheli a tövet - nemcsak az orgona, a pünkösdi rózsa esetében is. Mind az orgona (vagy az aranyfa), mind a pünkösdi rózsa igénytelennek tartott, szárazságtűrőként ismert növény, ami igaz, de ha virágzás után folyamatosan öntözzük őket, egész más, buján növő és sűrűn virágzó tövet kapunk. Egyiken sem szabad őszig száraz levelet vagy netán hajtást látnunk, az már csaknem nagy felelőtlenség jele. Ha a cserjék tövét nedvesen tartjuk, szaporításuk is köny- nyebb: az orgona annyi sarjat hajt, hogy alig győzzük ritkítani, az aranyfa lehajtó ága pedig gyökeret ereszt. A lágy szárú bokroknak csak a tövét öntözzük, száraz időben folyamatosan. Ősszel aztán tőosztással szaporíthatok: a pünkösdi rózsának tűző napra van szüksége és sekély (7 cm-nél nem mélyebb) gödörre, a szívvirágnak félámyékra. Az öntözött pünkösdi rózsa megőrzi üde zöld lombját, a szívvirág pedig késő nyárig új és új hatásokat meg vi- rágokathoz. (b) Pünkösdi rózsa, piros Lilás-rózsaszín bimbójú, mely kinyílva fehér lesz, és illatos Az illatos fehér orgona A mákfélék családjának füstikeformák alcsaládjába tartozó szív- virág, dicentra ('Lamprocapnos spectabilis') A szirmok színe, a levelek illata és a hajtások változatossága pezsgő életre kelti a cserepeket Ötletes erkélyek, virágötletek A balkont, erkélyt, ablakpárkányt, teraszt díszítő egynyáriakkal nagyjából ugyanaz a helyzet, mint a dézsás növényekkel: sok múlik azon, milyen föld kerül az edénybe. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A virágkereskedésekben kapható zsákolt-zacskózott földkeverék az esetek többségében nem rossz, de se nem túl tápdús, se nem hosszú távra szól. Ha nem keverjük megfelelő kom- poszttal vagy laza kerti földdel, már a nyár közepére hamuszerű, leginkább a finomra darált kávéra emlékeztető közeget kapunk. Az ilyet hiába öntözzük, a víz csak átszalad rajta, a föld azonnal kiszárad, a beleültetett növények szenvednek. Nincs jobb a házi komposztnál, mely a gyökerekhez egyenletesen tapad, s tűző napon sem szikkad ki. Nem mellékes maga az edény sem, bár lényegében minden virágtartójói szolgálhat, ha a neki megfelelő virágokat ültetjük bele. A műanyag cserepeket jobb kerülni, főként napsütötte részeken - ha lehet, húzzunk rájuk szalmavédőt vagy tegyük őket porcelántartóba. Az égetett agyagból készültek legyenek tiszták, aljukra, a kifolyólyukra köveket vagy cserépdarabkákat helyezünk, így biztosítva a fölös öntözővíz szabad elvezetését és a talaj szellőssé- gét. Jó szolgálatot tehet a faláda, bár a benne élő növényeket gyakrabban kell locsolni. A nagyobb terméskő edényeket, betonvályúkat nem föltétien szükséges alul kifúrni, ezek anyaga ugyanis biztosít némi levegőzést a gyökereknek, s maguk is nedvszívók. Különböző virágok társítása előtt tanulmányozzuk át, melyiknek milyen igényei vannak: a sok vízre és folyamatos tápol- datozásra szorulókat ne ültessük egybe szárazságtűrőekkel. Vannak virágzó növények, melyek sok vizet igényelnek (például a petúniák), mások semennyit (például a levendula). Vegyük figyelembe várható betegségeiket is: a levéltetvek kedvelt csemegéit (sarkantyúvirág, nebáncsvirág) inkább külön ültessük, a többiektől távol. Nem mindegyik edényvirágnak egyforma a napfényigénye: vannak állandó, közvetlen napsütést - és félámyékot kedvelők. Jó választás az azonos növényfaj többféle hibridjének társítása: az igénytelen vasfű (verbéna) alakban és színben különböző egyedeit könnyű társítani, mind egyformán kevés gondoskodásra szorulnak. A hosszú hajtásokat nevelők (mint a tömpevirág, a hópe- helyvirág) ügyesen alakíthatók; ha száraikat kurtítjuk, akkor bokrosabbak lesznek, ha szabad növést biztosítunk nekik, hosszan csüngőekké válnak. Az elszáradt virágot minden növényről rendszeresen távolítsuk el, az esetleg elszáradt hajtás végét is. (r) Csüngő virágok csokrát adják ki ezek a színes minipetúniák Nebáncsvirág, világospiros Verbéna, 'Vodoo star' Hópehelyvirág (Bacopa) Muskátli, hagyományos bokros, piros és rózsaszín Futómuskátli, tömött lila virágú Jé'M A hagyományos petúnia, egy erkélyláda sarkában Tömpevirág (Sanvitalia) Verbéna, 'Empress dark red' Edényként bármi megteszi: kimustrált öntöttvas víztartály, lyukas bögre, öreg tölcsér (Kertészkedő)
