Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-30 / 124. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 30. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK OECD: komorabb prognózis Pozsony. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyre borúlátóbb a szlovák gazdaság idei alakulásával kapcsolatban. Míg az elmúlt évvégén 2013-ra 2 százalékot is meghaladó növekedést jósolt Szlovákia számára, a tegnap közzétett becslése már csak 0,8 százalékos növekedéssel számol. A munkanélküliség emiatt tovább nő, elérve a 14,7%-ot. Az OECD szerint az árak idén átlagosan 1,7 százalékkal nőnek. (SITA) Simon Zsolt fejeket követel Pozsony. Ľubomír Jahná- tek földművelésügyi miniszter minél hamarabb hívja vissza posztjáról az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat vezérigazgatóját, Ctibor Határt és a cég kereskedelmi igazgatóját, Miroslav Lelákot - szólította fel a tárcavezetőt tegnap Simon Zsolt, a Híd al- elnöke, volt földművelésügyi miniszter. Simon szerint a cég jelenlegi vezetése 971 ezer eurós veszteséget halmozott fel az államnak azzal, hogy a Smrečina Hofatex társaság nem fizette ki az átvett fáért járó összeget. „Ha a miniszter nem hívja vissza a cég vezetését, azzal csak azt bizonyítja, hogy tudott a katasztrofális gazdálkodásról” - állítja Simon, arra is emlékeztetve, hogy az ő minisztersége alatt az erdőgazdálkodási vállalat szüneteltette a szállításokat a Hofatexnek, hogy az kiegyenlítse a számláit. A kormány válást követően azonban felújították a szállításokat, anélkül, hogy garanciát kaptak volna a Hofatexrészéről. (ú) Százmilliós adóhátralék Pozsony. A legtöbb adóhátralékot az éttermi szolgáltatásokban és az építőiparban vállalkozó cégek halmozzák fel - derül ki a központi adó- és vámhivatal elemzéséből. Az adóhátralék alapvetően két módon keletkezhet: az adózó nem vallja be kötelezettségét, vagy a bevallás után nem fizeti be határidőre a megállapított teljes összeget. Az éves adóhátralék az éttermi szolgáltatások esetében eléri a 150 millió, az építőipar esetében pedig a 136 mülió eurót. František Imrecze, a központi adó- és vámhivatal elnöke szerint az építőiparban elvégzett tavalyi 1809 ellenőrzés több mint a felének esetében találtak valamilyen hiányosságot. (SITA) ADatart önmagát veszi meg Pozsony. Hamarosan gazdát cserélhet az egyik legnagyobb elektronikai üzletláncnak számító Datart. Az üzletlánc résztulajdonosa, a Darty társaság ugyanis, az olasz és brit érdekeltségeit követően a cseh és a szlovák üzleteitől is meg kíván válni. A Datart márkanév azonban nem tűnik el a szlovák piacról, a részvényeket ugyanis maga a Datart kívánja megvenni. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8569 Lengyel zloty 4,2250 Cseh korona 25,899 Magyar forint 288,03 Horvát kuna 7,5635 Román lej 4,3460 Japán jen 130,90 Svájci frank 1,2480 Kanadai dollár 1,3434 USA-dollár 1,2952 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Sberbank 1,33-1,26 26,70-25,15 301,48-275,52 OTP Bank 1,35-1,23 27,06-24,77 298,90-273,70 Postabank 1,34-1,25 26,80-24,99Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 26,59-25,11 299,51-273,71 Tatra banka 1,33-1,25 26,68-25,12 297,73-275,11 Prima bankaÁltalános Hitelbank 1,33-1,25 26,71-25,15Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ! í r~ A A A iSfl Fitt tökösök-a megszokott t K^J tökfőzeléken túl! SS Szemnek, szájnak ingere! Brüsszeli bizonyítvány: Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, Szlovákia 4uég marad Szabadulnak a szégyenpadból Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke minden tagot a költségvetési fegyelem betartására kér (TASR/AP-felvétel) Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnapi döntése értelmében Magyarország kikerülhet a déli szomszédunkkal szemben az uniós csatlakozása óta folytatott túlzottdeficit-eljárás alól, viszont Szlovákia egyelőre a büntetőpadon marad, bár jó úton halad a hiánycél lefaragása terén. ÖSSZEFOGLALÓ A pénzügyi stabilitás érdekében az uniós tagoknak a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 3 százalék alá kell szorítaniuk az államháztartási hiányt, ami a gazdasági válság 2008-as kirobbanása óta nagyon kevés tagnak sikerül. Magyarország 2004-ben ülhetett a szégyen- padra, Szlovákia pedig 2009-ben került oda. A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyar- országon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7%-a, 2014-ben pedig 2,9%-a lesz az államháztartás hiánya. Szlovákia tavalyi hiánya 4,3% volt, az idei terv pedig 2,94% - ha az utóbbi sikerül, akkor Pozsony 2014-ben állhat fel az unió szégyenpadjáról, amelyről most Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat. „Az Európai Bizottság nagyra értékelte Szlovákia konszolidációs igyekezetét, a Költségvetési Tanács felállítását, a nyugdíjreformot, az aktív foglalkoztatási politikát. A felelősségteljes pénzügyi politika eredményeként a befektetők továbbra is szívesen vásárolnak a szlovák állampapírokból” - nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter. A takarékossági programnak tovább kell folytatódnia, ugyanis 2017-ben már csak 0,5 százalék lehet az államháztartási hiány. Kiengedik a karanténból Az Európai Bizottság tegnapi döntése értelmében Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit- eljárás alól. Az uniós végrehajtó testület indoklása szerint a hiány kiigazítása megtörtént. A kikerülés az eljárás alól pozitív eredmény, ám ez nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány hátradőlhet: az eljárás alá bármikor visszakerülhet, ha az EB úgy látja, túlfut a 3 százalékos hiányon. Hozzá kell tenni, hogy az ítélethez az Orbán-kormány eltökéltsége mellett az is hozzájárult, hogy fordulat tapasztalható az európai politikában: a megszorítások mindenhatósága helyett főként Franciaországnak köszönhetően egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági növekedés ösztönzése - ennek következtében az EB is engedékenyebb lett a hiánycélok fenntarthatósága tekintetében. Az európai politika meghatározói ugyanis érzékelték: ha túlságosan kardoskodnak, azzal egy elhúzódó recessziónak ágyazhatnak meg. A Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetése egy rendkívül hosszú folyamat végére tesz pontot. A magyar hiány már Magyarország 2004-es uniós csatlakozásakor meghaladta a GDP 3%-ában meghatározott plafont. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül, 2004. július 5-én túlzott- hiány-eljárás alá került és máig ott is van. Tavaly Brüsszelben még az is felvetődött, hogy felfüggesztik a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének kifizetését, ám ez végül nem következett be, ugyanis a magyar kormány a Bokroscsomag óta nem látott mértékű kiigazítással igyekezett elejét venni a pénzek felfüggesztésének. A megszorítások túllőttek a célon: a deficit tavaly 1,9% lett. Túlzottdeficit-elj ár ás A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az unió tagállamainak gazdaságait összehangolja, és ne hagyjon senkit letérni a közös útról. Ugyanis Nagy-Bri- tanniát kivéve minden tagállamnak szerződéses kötelessége az eurót bevezetni, aminek stabüitásához viszont nélkülözhetetlen az összehangolt gazdasági és költségvetési politika. Hogy ez mennyire nem egyszerű, az is mutatja, hogy húsz ország tartozik az eljárás alá a 27 tagállamból. Az eljárás azon tagállammal szemben indítható, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékot. Ezt tíz évvel ezelőtt nem vették olyan komolyan (például Németország esetében sem), amit most nagyon bánnak, a válság ugyanis könyörtelenül rámutatott az euró konstrukciójának hiányosságaira. Az eljárás beleilleszkedik az ún. európai szemeszterbe, melynek során a bizottság novemberben megállapítja az unió gazdasági prioritásait. Ez márciusra kerül az unió tagállamainak vezetői elé, akik megvitatják, és esetleges módosításokkal elfogadják. Ennek alapján a tagországok áprilisban nyújtják be a stabüitási, illetve konvergenciaprogramot, és a nemzeti reformprogramot. Ennek elemzése zárul le május végére, és ezek alapján fogalmazza meg a bizottság az országspecifikus ajánlásokat, melyeket a tanács később megvitat és elfogad. Ezeknek az ajánlásoknak a betartását a társak és a piac nyomása követeli ki, ám a túlzottdeficit-eljárás alatt jogilag kötelezők az ajánlások. Ezek be nem tartása az eurózónata- gok esetében majdnem automatikus szankciót, a GDP 0,2 százalékának letétbe helyezését vonhatja maga után, amely később büntetéssé alakulhat át. Az eurózónán kívüli tagokkal szemben a kohéziós támogatások felfüggesztésével lehet hatékonyan nyomást gyakorolni. (TASR, hvg.hu, NOL, só) A kormány által elfogadott törvények miatt a vállalkozói környezet tovább romolhat Idén megállt a versenyképesség javulása ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiának tavaly és tavalyelőtt is egy hellyel sikerült előrelépnie a versenyképességi vüágranglistán, a Fi- co-kormány hatalomra lépését követően azonban idén megállt a javulás - derül ki a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2013 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amelyet Szlovákiában az F. A. Hayek Alapítvány tett közzé. Az elemzés idén a világ 60 országának a versenyképességét hasonlította össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján. A kiadvány rangsorait és az országokra kiterjedő részletes adatbázisát világszerte használják az üzleti és tudományos élet, valamint kormányzatok szereplői. Szlovákia 2008-ban szerepelt a legjobban, amikor a 30. helyre sikerült feltornásznia magát, a gazdasági válság miatt azonban 2010-ben drasztikus bukás következett, az ország a 49. helyen találta magát. Tavalyelőtt és tavaly ugyan egy-egy hellyel sikerült előrelépnie, idén Versenyképességi lista Idei helyezés Ország Tavalyi helyezés 1. USA 2. 2. Svájc 3. 3. Hongkong 1. 4. Svédország 5. 5. Szingapúr 4. 6. Norvégia 8. 7. Kanada 6. 8. Egyesült Arab Emirátusok 16. 9. Németország 9. 10. Katar 10. 33. Lengyelország 34. 35. Csehország 33. 47. Szlovákia 47. 50. Magyarország 45. (Forrás: IMD) azonban maradt a 47. helyen. A környező országok közül Ausztria, Csehország és Lengyelország is jobban szerepelt, és csak Magyarországot és Ukrajnát sikerült leköröznie. Ez utóbbi ráadásul a tavalyi 56. helyről idén a 49. helyre küzdötte fel magát, és ha így folytatja, hamarosan Szlovákiát is maga mögé utasítja. „Szlovákia jelenlegi vezetése nem tett semmi fontosat az ország konkurenciaképességének növelése érdekében” - állítja Martin Kapko, az F. A. Hayek Alapítvány projektmenedzsere. Szerinte ahhoz, hogy az elkövetkező években sikerüljön feljebb tornászni magunkat, elengedhetetlen a munkapiac rugalmasabbá tétele, a közszféra kiadásainak az ésszerűsítése, az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció mértékének csökkentése. Nem számíthatunk semmi jóra a jövőt illetően sem, hiszen a kormány által elfogadott törvények miatt a vállalkozói környezet tovább romolhat. ,Á parlament 18. ülésszakáig 133 törvényt fogadtak el, amelyek közül 45 negatív hatással lesz a vállalkozói környezetre és csak 27 nevezhető ebből a szempontból jónak” - mondta el Kapko. Az IMD versenyképességi jelentése szerint a lista első helyein idén is csak enyhe változásokra került sor. Míg tavaly az első helyen Hongkong volt, idén az USA lépett a helyére, Svájc pedig a tavalyi 3. helyről a másodikra lépett elő, maga mögé utasítva Hongkongot. A legnagyobb javulást idén az Egyesült Arab Emirátusok tudhatja magáénak, amely jelentősen javított a vállalkozói környezetén. A legnagyobbat ezzel szemben az észtek, a spanyolok, a portugálok és a magyarok estek, (mi)
