Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-28 / 122. szám, kedd
14 TÉMA FOCITIPP ■ 2013. MÁJUS 28. www.ujszo.com Két német csapat játszotta a Bajnokok Ligája döntőjét, a Bundesligában szereplő klubok profitot termelnek, a nézőszámok egyre emelkednek, a Nationalelf pedig látványos focival szórakoztatja a közönséget. Mitől ilyen jók a németek? N em jött „spanyol éra” a 2000-es Real Madrid-Valencia, sem „olasz éra” a 2003-as AC Milan-Juventus, sem pedig „angol éra” a 2008-as Manchester Utd- Chelsea BL-döntő után. Tehát abból, hogy két német csapat szerepelt a BL-fináléban, még nem következik, hogy „német éra” köszönt be a futballban. Az viszont kijelenthető, hogy a német futball lekörözte Európát: az utánpódás- nevelés virágzik (a válogatottban soha ennyi fiatal tehetség nem volt), a fútballklubok anyagi háttere rendezett, a Bundesliga mécseséin pedig zsúfoltak a lelátók. A német élvonal mérkőzéseire ádag- ban 42 ezer néző vált jegyet, ami 10 ezerrel haladja meg a Premier League látogatottságát. Nézőcsúcs Az európai rekordot a Borussia Dortmund tartja, hazai meccseinek ádagnézőszámai így alakultak az utóbbi öt évben: 2008/09 ...... 74 626 néző 2 009/10....... 76 600 néző 2 010/11__________78 740 néző 2 011/12.....:...........80 520 néző 2 012/13_______ 80 503 néző E bben persze közrejátszik a belépőjegyek ára is: Dortmundban már 11 euróért is lehet jegyet venni a híres „déli tribünre” (Südtribüne), amelynek befogadóképessége 25 ezer fő... Az idei Bundesliga-szezon legdrágább állóhelyes belépőjét Nürnbergben árulták a Bayern elleni meccsre, a vendégszektorba szólt, s 23 euróba került. Frankfurtban a klubtagok 104 euróért is vehetnek bérletet a kapu mögötti állóhelyekre (ez 17 bajnoki meccsre érvényes), de a Bayern Münchennél is van 120 eurós szezonbérlet. A gazdasági válság hatását sokkal kevésbé érezte meg a német futball, mint a spanyol vagy az olasz. Ez persze a futball minőségén is meglátszik: a Bundesliga idén - az olasz Serie A-t megelőzve - már négy csapatot indíthatott a Bajnokok Ligájában. Előzmények Ha a német foci fellendülésének okait keressük, vissza kell mennünk egészen a 2000-es Európa-bajnok- ságig. Akkor a német válogatott szégyenszemre csoportja utolsó helyén végzett, győzelem nélkül. A Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fussball-Bund, DFB) vezérkara akkor döntött úgy, hogy teljes szemléletváltásra van szükség: a német futballt „restartolni” kell. Az illetékesek kidolgoztak egy koncepciót, amely az utánpódásra fókuszált, s amelynek értelmében a 2001/02-es szezontól csak az a klub kapta meg az 1. vagy a 2. ligában való induláshoz szükséges licencet, amelyiknek az előírásoknak megfelelő utánpódásközpontja (akadémiája) volt. A németek rájöttek, hogy a fiatalokba fektetett pénz hosszú távon megtérül (statíszükai adalék az élvonalbeli klubok évente együttesen 100 millió eurót fordítanak az utánpódás-nevelésre), mert a kuboknak nem kell drága külföldi játékosokat venniük, hanem saját akadémiájukról töltik fel a keretet. S valóban: a Transfermarkt adatai szerint a német élvonalbeli klubok háromszor kevesebbet pénzt költenek új játékosok szerződtetésére, mint a Premier League-ben szereplő klubok. Utánpódásképzés Az utánpódásprogram 366 területre osztotta fel Németországot, s ennek részeként mintegy ezer szakember feladata figyelni a 8-14 éves korosztályra. Ezeket az edzőket a szövetség küldi, ők kutatják fel s juttatják be a tehetséges fiatalokat a futballklubokba. Csodálkozhatnánk, hogy miért a DFB végzi el a munka egy részét a klubok helyett, pedig a rendszer ki van találva: ha egy tehetség nem kallódik el, akkor abból előbb-utóbb a német foci (ergo: a DFB) profitál. Az UEFA adatai szerint Németországban 28 400 B-licences fútball- tréner dolgozk (összehasonlításképpen: a futball bölcsőjének tekintett Angliában csak 1759), az A-licen- ces edzők száma 5500 (Angliában 895), a legmagasabb fokozatnak számító pro-licences trénerből pedig 1070-et találunk a németeknél (Angliában csak 115-öt). A különbség nem csak a számokban mutatkozik meg: a Premier League-ben szereplő klubok nehezen találnak megfelelő angol ifistákat, akiket beépíthetnének a csapatba (ezért van az, hogy egy közepesen tehetséges angol fiatalén csillagászad összeget kell fizetni - lásd például Jordan Henderson esetét, akiért 20 millió fontot fizetett a Liverpool a Sunderlandnek). A Freiburgnak például nincsenek ilyen gondjai. Utánpódáscsapata a legjobbak közé tartozik, az utóbbi hét évben négyszer lett Németország legjobbja, s ezek a fiatalok fokozatosan bekerültek a felnőtt csapatba. Az eredmény? Idén már a saját nevelésű játékosokra építő, kis klubnak számító Freiburg az utolsó fordulóig a BL-indulást jelentő 4. helyért harcolt... Az után- pódásprojekt kamatozni kezdett: 2011-ben a Bundesligába benevezett 525 labdarúgó közül 275-en valamelyik akadémiáról kerültek ki, a játékosok ádagéletkora predig 25,77 évre csökkent. Stílusváltás De nemcsak az irányvonalak változtak meg, hanem a német futball stílusa is. Ez is tudatos döntés volt, a DFB több szemináriumon szon- dáztatta a szakembereket, milyen is legyen az „új német futball”. A hagyományos német erények (harciasság, küzdőszellem) helyett a látványos, esztétikus foci nyert. Az átalakítás nem ment egyik napról a másikra, a Nationalelf a 2004-es Európa-bajnokságról is győzelem nélkül búcsúzott, utolsó meccsén vereséget szenvedve még a tartalékos csehektől is (Német- ország-Csehország 1-2, gólszerző: Ballack, ill. Heinz, Baroš). A 2006-os, németországi vébén viszont már a Jürgen Klinsmann és Joachim Löw által irányított német válogatott közönségvonzó futballt játszott, s még inkább igaz ez a 2010-es világbajnokságra, ahol a Nationalelf négy gólt rúgott az angoloknak és az argentinoknak Mitől ilyen j ó a német foci?
