Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-28 / 122. szám, kedd
FOCITIPP ■ 2013. MÁJUS 28. m , * ß* 1 i «TV wi v ***LLLt M* «Ti W _ K &5 *T> rí!**?-. M ^ i ■ J • *** i/ Br... A híres "Gelbe Wand" ("sárga fal") a dortmundi déli tribünön, ahová 25 ezer szurkoló fér be. Ez Európa legnagyobb állóhelyes lelátója. A német klubok nem kerülhetnek külföldi befektetők kezére, a Bundesligába nem érkezhet sebbel-lobbal egy ázsiai, orosz vagy amerikai milliárdos. is, s megjegyzendő, hogy mindkét vébén német focistát választottak a torna legjobb fiatal játékosává (2006-ban Lukas Podolskit, 2010- ben Thomas Müllen). Mára beértek azok az ifisták is, akik 2008 óta U17-es, U19-es és U21-es Európa-bajnokságot nyertek. A németek a bőség zavarával küzdenek, egyeden más válogatott sincs a világon, amelyikben ennyi tehetséges fiatal gyűlt volna össze: Julian Draxler (19 éves, Schalke), Sven Bender (24, Dortmund), Andre Schürrle (22, Leverkusen), Ilkay Gündogan (22, Dortmund), Toni Kroos (23, Bayern), Thomas Müller (23, Bayern), Mats Hummels (24, Dortmund), Mario Götze (20, Dortmund/Bayern), Marco Reus (23, Dortmund), Mesut Özil (24, Real Madrid), Lewis Holtby (22, Tottenham). Német klub nem eladó! Az utánpódás-nevelés erősítése mellett azonban volt még egy rendkívül fontos szempont, amely kijelölte a „német utat”: a kluboknak meg kellett őrizniük a tulajdonjog 50+1%-át, vagyis német klubok nem kerülhettek külföldi befektetők kezére. A kivételt két klub jelenti, a Volkswagen autógyár által tulajdonolt VfL Wolfsburg, valamint a Leverkusen, amely mögött a Bayer gyógyszer- gyártó cég áll. A Bayern München részvényeinek 82%-át a 187 865 klubtag birtokolja, s hasonló az arány a többi élvonalbeli klubnál is. A Bundesligában nem fordulhat elő az, hogy egy közel-keleti, orosz vagy amerikai milliárdos megvásárolja (majd adott esetben eladósítsa és a kukába dobja) a klubot. Ezért aztán a pénzügyi gazdálkodás is sokkal ádáthatóbb. Tavaly a 18 élvonalbeli klub közül 14 profitot termelt. A Bundesligában az éves költségvetés 38%-át költik fizetésekre, a Premier League-ben a 67%-át, a Serie A-ban pedig a 70%-át! Érdemes összehasonlítani az adatokat: míg a Manchester City (amely győzelem nélkül, csoportutolsóként búcsúzott idén a BL-ből) évente 202 millió fontot költ fizetésekre, addig a 2011-ben és 2012-ben is bajnokságot nyerő, 2013-ban pedig BL-döntőt játszó Borussia Dortmundnál ez a keret 68 millió font. A Premier League és a Bundesliga közötti pénzügyi szakadékot főleg a tv-jogdíjakból befolyó pénz jelentette: a Premier League 20 csapata egymilliárd euróval több pénzen osztozhatott a tévéközvetítésekből, mint a Bundesliga 18 csapata, s ez a trend nem fog számottevően megváltozni, még akkor sem, ha egy tavalyi szerződés alapján a következő négy szezonra (2013-2017) két és félmilliárd eu- róért keltek el a Bundesliga I és a Bundesliga II közvetítési jogai, ami szezononként 628 millió eurót jelent (a korábbi 412 millió helyett). A spanyol La Ligában 650 millió euró jár a tévéközvetítésekért, csakhogy ott nem egyforma arányban osztják el a klubok között, hanem az összeg 50%-a a Barcelonát és a Real Madridot illeti, bármennyire tiltakoznak is az igazságtalan rendszer ellen a többi klub képviselői. FC Hollywood A mérvadó svájci Deloitte könyv- vizsgáló cég kimutatásai alapján a német klubok közül egyedül a Bayern München szerepel a világ 10 leggazdagabb klubjának listáján: évi 368 millió eurós forgalommal a negyedik helyen áll a Real Madrid (512 millió), a Barcelona (483 millió) és a Manchester United (396 millió) mögött. A német klubok közül a „katari tőkével” csak az FC Hollywoodnak csúfolt Bayern München tudja tartani a lépést, a bajorok tavaly Bun- desliga-rekordot jelentő 40 millió eurót fizettek Javi Martínezért az Athletic Bilbaónak (egy olyan játékosért, aki addig egy percet sem játszott a BL-ben, ráadásul nem középhátvédként, hanem védekező középpályásként számoltak vele - de a lutri bejött, s ez Jupp Heynckes zsenialitását bizonyítja). Idén pedig a minden idők legnagyobb német tehetségének kikiáltott Mario Götzéért fizettek 37 millió eurót a Borussia Dort- mundnak, edzőnek pedig a Barcelonával mindent megnyerő Josep Guardiola érkezik (éves fizetése 17 millió euró lesz). Idegeneknek belépni tilos! Ha azonban tágabb perspektívából szemléljük a helyzetet, akkor azt látjuk, a legfőbb bevételi forrást jelentő Bajnokok Ligájában ugyanaz a szűk kör uralkodik, négy ország néhány klubja felosztotta magának a piacot, s évről évre ugyanazok TÉMA 15 fölözik le a hasznot (hozzájuk jön még a Paris Saint-Germain). Az UEFA illetékesei a BL sokszínűségét dicsérik, pedig ez a kupasorozat a legkevésbé sem sokszínű, sőt: egyre inkább belterjesnek tűnik Exkluzív parti kiváltságosoknak hat-nyolc állandó résztvevőjével, s csak néha téved be egy-két kíváncsi klub (mint idén a Dortmund), máskülönben a szereposztás nem változik A topligákon kívüli bajnokságokból utoljára a 2003/04-es szezonban jutott be „kiscsapat” a döntőbe (a francia AS Monaco és a portugál FC Porto). Listába szedtük, azóta kik szerepeltek a BL-ben a legjobb négy között (az elődöntő a pontprémiumoknak, a tévéjogdíjaknak, illetve az egyéb reklámrészesedéseknek köszönhetően már garantálja a számottevő bevételt): ■ FC Barcelona: 7x (2013, 2012, 2011,2010,2009, 2008, 2006) ■ Chelsea: 5x (2012, 2009, 2008, 2007, 2005) ■ Manchester Utd: 4x (2011,2009, 2008,2007) ■ Bayern München: 3x (2013, 2012, 2010) ■ Real Madrid: 3x (2013,2012,2011) ■ Liverpool FC: 3x (2008, 2007,2005) ■ AC Milan: 3x (2007, 2006, 2005) ■ Arsenal: 2x (2009, 2006) * Borussia Dortmund: lx (2013) * Schalke 04: lx (2011) ■ Olympique Lyon: lx (2010) * Intemazionale: lx (2010) ■Villarreal: lx (2006) ■ PSVEindhoven: lx (2Ô05) Ez összesen 14 csapat, köztük a Lyon, amely Franciaországban már nem is másod-, sokkal inkább csak harmadhegedűs, a Liverpool, amely évek óta hiába próbálja megugrani a BL-küszöböt, a PSV, amely eltűnt a nemzetközi porondról vagy a Villarreal, amely nemcsak a nemzetközi, hanem a spanyol porondról is eltűnt (a másodosztályban szerepel). Bajnokságokra bontva: ■ Premier League: 15x ■ La Liga: 1 lx ■ Bundesliga: 5x ■ Serie A: 4x A „futottak még” kategóriába került a francia Ligue 1 (lx) és a holland Eredivisie (lx). A kelet-közép- európai bajnokságokat egyeden csapat sem képviselte a négy között. Epilógus A szakadék nemcsak a topligák és a többi bajnokság között mélyül, hanem a topligákon belül is: a Premier League-et három klub uralja (ManUtd, ManCity, Chelsea), a spanyol La Ligát kettő (Barcelona, Real Madrid), az olaszt egy (Juventus), s a németet is egy (Bayern München); ezek az „elitklubok” utcahosszal nyerték meg a bajnokságot (a Bayern például 25 pontos előnnyel). Bármennyire egészséges is tehát a Bundesligában meghonosított német futballmodell, világviszonylatban azt látjuk, hogy a labdarúgás demokratizálódása helyett éppen ellenkező irányú folyamat játszódik le az európai bajnokságokban: a tehetős klubok még gazdagabbak, a szegények viszont még szegényebbek lesznek. Gazdagjózsef
